2017.08.02. 18:49
Jó reggelt, Zala megye!
Elképzelni se tudom, mire gondolhat az a tulajdonos (mert gazdának semmiképp nem nevezném), aki a negyvenfokos hőségben árnyék és víz nélkül, rövid láncra köti a kutyáját, miközben ő bevonul a hűvös szobába, mert a tűző napon a hőguta kerülgeti.
Valószínűleg semmire. Mert az, aki csak kapucsengőnek használja négylábú társát, úgy is bánik vele. Mint egy tárggyal. Pedig ha csak kicsit is figyelne kutyája jelzéseire... Akkor észrevenné a lelkes, szeretetteljes farokcsóválást, ami - nem tévedés - neki, a gondatlan, gonosz „gazdának" szól.
Ha belenézne azokba a mélybarna, kedves szemekbe, akkor pedig - meggyőződésem, hogy - feltárulna előtte a teljes univerzum, annak minden szeretetével. Mert a kutyákat Isten jókedvében teremtette, a búslakodók felvidítására. Igyekezzünk hát olyan jó emberré válni, amilyennek a kutyánk hisz bennünket - ezzel ő és mi is jól járunk...
