2015.05.16. 11:45
A hagyomány az informatika korában is él - megnyílt az országos népművészeti kiállítás regionális bemutatója
Zalaegerszeg - Több száz alkotó, mintegy ezer munkával jelentkezett a 16. Országos Népművészeti Kiállítás nyugat-dunántúli regionális bemutatójára, s ezek közül 780 látható is a szombaton megnyílt Élő népművészet című kiállításon, aminek a Göcseji Múzeum ad otthont.
Pazar látvány fogadja a betérőt, a tárlat a tárgyi népművészet szinte valamennyi ágát felvonultatja. Láthatunk itt nemezelt szakrális ló öltözetet, szaru kanászkürtöt, batikolt tojást, gyöngygallért, s persze hímzések, szőttesek, kerámiák, faragások regimentjét. A kollekció az elmúlt öt év termését veszi számba három megye - Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala - és a Muravidék népi kézműveseinek alkotókedvét dicsérve.
A kiállított munkák nagy száma egyértelmű bizonyítéka a jó színvonalnak, amit az is alátámaszt, hogy a művek 37 százalékát az országos kiállításra is beválogatta a zsűri. Legnagyobb súllyal a zalai műhelyek, alkotók jelennek meg, a muravidékiekkel együtt az anyag több mint felét adva.
A megnyitón zsúfolásig megtelt a múzeum kiállítótere, ahol Prokné Tirner Gyöngyi, a kiállítás kurátora köszöntötte a vendégeket. Elsőként Vigh László országgyűlési képviselő szólt, kiemelve az értékek, a nép által felhalmozott tudás átadásának fontosságát. A kiállítás gazdagságában annak bizonyítékát látta, hogy a magyarság átörökítésre érdemes kultúrája ma is itt él a kezekben, a lelkekben.
Skrabut Éva, a rendező Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke nagy családként jellemezte a kézműves közösséget. Soraikban számosan régi ismerősként, barátként üdvözölhették egymást, hiszen 30-40 éve kötelezték el magukat a népművészettel. Sok ismerős arc bukkant fel, de szerencsére a fiatalok is képviseltették magukat.
A június 28-ig látogatható tárlatot Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelye tárvezetője nyitotta meg. Mint elmondta, az idei, immár 16. országos kiállítás a központi zsűrizést követően, október 29-én nyílik meg Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Feltette a kérdést, vajon a 21. században beszélhetünk-e még népművészetről? Hiszen a tudás döntően már nem a családban öröklődik tovább, hanem műhelyek, képzések formájában terjed, mégpedig a városokban. A népművészet az informatika korában is biztos közönségsiker, népszerűsége töretlen, ami azt igazolja, hogy a bennünk rejlő őserők ma is hatnak, a gyökerek nem vesztek ki. Ez szabja meg számukra a feladatokat is, meg kell találni azokat a formákat, amelyek a mai korban is életképessé, befogadhatóvá teszik ezeket az értékeket.
