Átalakulóban az olvasási szokások - Az internet alapjaiban rendezi át, de meg nem szünteti (x)

Négy emberből hárman a kevesebb idővel magyarázták mindezt, ugyanakkor az időtényező mellett a könyvek ára is fokozott szerepet játszott az olvasási szokások alakulásában: minden harmadik ember (34%) drágállja a könyvek mai árát. A felnőtt internetezők 16%-a mostanában inkább rövidebb terjedelmű szövegeket olvas, állítja a 2014-es összegzés.

A könyveket az elektronikus változat, az úgynevezett e-book (elektronikus eszközökre letöltött és olvasható kötet) mentheti meg, állítják a szakértők. Hosszú vonatúton láttam, Prágában felszálló utastársam Berlinig fel sem emelte a fejét a tabletből, regényt olvasott, ám könyvgerinc híján nem derült ki, mit.

Mindezek miatt érdekes azoknak a vállalkozásoknak a jövőképe, amelyek ezen viszonyok között a nyomtatott könyvekben, azok eladhatóságában fantáziát látnak. Az egyik legnagyobb forgalmazó például a minap Zalaegerszegen nyitott új egységet.

– A vidéki és a budapesti emberek érdeklődéi köre nem különbözik egymástól, ha az olvasásról, szépirodalomról vagy szakirodalomról van szó – mondta elöljáróban Kopcsányi Zoltán értékesítési igazgató, amikor a minap a Libri Könyvkereskedelmi Kft. megyeszékhelyi egységében, a Zala Plázában találkoztunk. A kereskedelmi szakember jelezte, 2008-as válság óta érzékelhető, hogy az ingatlanfejlesztések is megálltak, ezért a cégfilozófia szerint a boltátvételek jelentettek továbblépést, méghozzá a vidéki városokra koncentrálva.

Az embernek arra van ideje, amire szakít. Kopcsányi Zoltán számára az olvasás alapszükséglet. Fotó: Katona Tibor

– Azt látjuk, hogy tulajdonképpen évente egyszer, leginkább karácsonykor ugrik meg a forgalom, ami igazolja az olvasással kapcsolatos változásokat. A könyv persze nem csak árú, hanem kultúra egyben, ezért speciális hozzáállást igényel. Nem széplelkűségről van szó természetesen, hiszen mi is a piacról élünk, ám azzal számolunk, hogy egészen közel kell mennünk a könyvolvasókhoz – vázolta a változásokat az igazgató.

A könyvkereskedők mindig szeretnék, ha a könyvesbolt afféle agóra lenne, találkozási pont, ahol elidőznek az emberek, ha programokkal kiegészített szolgáltatást kapnak.

Könyvet persze interneten is lehet vásárolni világszerte, bár ez Európában nem tartozik a kifejezetten támogatott forma, azaz kedvezményezett ÁFA-kulcsos termékek közé. Jóllehet, ott, ahol 17 százalék a forgalmi adó, azért más a helyzet, mint Magyarországon, ahol a legmagasabb: 27 százalék. Az online vásárlás ezzel együtt dinamikusan nő a könyves szakmában is, pedig a hordozó eszközök még sem nem olyan minőségűek, sem nem olyan elterjedtek, hogy az e-könyv taroljon.

– Telefonon nem olyan nagy élvezet szépirodalmat olvasni – szögezte le beszélgetőtársam.

Sokan csak kirándulást tesznek az utazáshoz esetleg praktikus e-book világába, majd visszatérnek a nyomtatott könyv illatához, textúrájához.

– Amikor a kisfiamnak olvasok mesét, az igaziból fogom, nem valami kütyüről – mondta igazolásképpen Kopcsányi Zoltán, aki sűrű időbeosztása mellett (szenvedélyes a sok-sok kilométeres terepfutás) szakít időt a regényekre. Alapkönyve a Mester és Margarita Bulgakovtól. Könyvet soha nem dob ki, mégha el is járt felette az idő.

A nyomtatott könyv tényleg a gyerekeknek szóló kiadványok esetében megkerülhetetlen, ide tartozik a fotóalbum, a földrajzi témájú kötetek sora és a képekkel illusztrált receptgyűjtemény. Szakácskönyvben megnézi az ember, hogyan kell kinéznie a végén az ételnek. Nagyon nagy felfutáson ment át az életvezetési tanácsokban erős ezotéria, de úgy tűnik, túl van már a csúcsponton, a pszichológia azonban jóltartja magát.

– Az e-könyv a szakkönyv kiadásban nyer értelmet: kis példányszámban is rentábilis. A szépirodalom sem szűnik meg vonzerőnek lenni. A magyar szépirodalom nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hagyományosan nagy a respektje – sorolta a könyvkereskedelem számára fontos elemeket a budapesti központ egyik vezetője, hozzátéve, az iskola és a szülő nagy hatást gyakorol az olvasási igények kialakításában.

A mai ifjúsági irodalom sokrétegű az Egri csillagoktól a Harry Potteren át a Szent Johanna gimiig bezárólag. Ám, a felmérések mutatják, a tizenévesek ma jó, ha évente két könyvet elolvasnak, úgy, hogy nem az iskola követeli meg.

– Tudjuk, hogy az időért vívott harc szereplői vagyunk: mozizhatok, társaságba mehetek, sportolhatok, netezhetek, vagy olvashatok – Kopcsányi Zoltán jelezte, nincs mérvadó felmérés az olvasási időről, mivel mindenki többnek érzi a betűkkel töltött órákat, mint amennyi valójában.

– Mutató lehet az, ha például Esterházy Péter új könyve nagyon fogy, márpedig így van. Ott kell legyen a polcomon, mondják sokan, ami elég jó hír. De sikerlistára tud kerülni Márai Sándor vagy Kertész Imre is.

A magyar még mindig olvasó nép, állapítjuk meg közösen beszélgetőpartneremmel. A kortárs szépirodalom ügyében nehezebb a helyzet, tájékoztatott az értékesítési igazgató. A Jelenkor kiadó szerkesztői jelentenek segítséget ebben a szegmensben.

– Az értékes kultúra közvetítői is vagyunk, ez felelősséget ró ránk, a kínálatot úgy kell összeállítani, hogy a fiatal irodalom közvetítésére is legyen forrásunk.

Az egerszegi könyvespolcok között hamarosan rendezvények is helyet találnak maguknak, ebben a munkatársak kreativitására, helyismeretére számít a könyvkereskedésre szegődött cég. Amelynek velem beszélgető igazgatóját véletlenül, de alighanem örökre beszippantotta a könyves szakma.

– Jó érzés kimondani, én a könyvek között élek, s ebben segítek másokat is.