Zalaegerszeg

2016.03.17. 15:17

Katona György a művészetekbeli kalandozásairól, s Egerszeg lehetőségeiről

Zalaegerszeg – Az aktív éveiben sikeres egerszegi vállalatvezető, a mérnök-közgazdász dr. Katona György úgy érzi itt az utolsó pillanat, s egyben a jó lehetőség is ahhoz, hogy az észak-déli autópálya, a sokat hangoztatott M9-es érdekében megszólaljon.

Győrffy István

Azt mondja, s világos számokkal ezt alá is támasztja, ha ez az út nem épül meg, Zalaegerszeg mellett elhúznak a környező, mértékadó városok, mint például Győr és Szombathely. Minderről, s Katona Györgynek az utóbbi években a művészetek világában tett kirándulásáról is szólnak az alábbi sorok.

Az idősebb egerszegiek által jól ismert, hetvennegyedik évében járó Katona György először gépészmérnöki, majd mérnök közgazdász végzettséget szerzett, s 1984-ben, szervezetelméletből doktorált a közgazdaságtudományi egyetemen. Kisebb kitérők után előbb a Zalai Nyomda, majd a Zalakerámia igazgatója lett, amiből sikerült országosan is figyelemre méltó teljesítményű vállalatot szerveznie.

- Amikor privatizálták a céget, nyugodt szívvel  mondhattam az új angol tulajdonosoknak, hogy a kerámiát a csapatommal sikerült úgy megszervezni, hogy legalább öt évig minden hozzányúlás nélkül is elmegy. A tulajdonosok azonban egy sor külföldi gyárat vásároltak még a Zalakerámia mellé, létrehoztak egy holdingot, s ennek működtetésében már nem értettünk egyet, ezért váltottam. Megmaradva egerszeginek, a pécsi Zsolnay Manufaktúra Rt. élére kerültem. Nyugdíjba is innét mentem, de még öt évig az igazgatótanács elnöke voltam – mondja az előzményekről, majd így folytatja:

- Zalaiként mindig is az volt a szemem előtt, hogy miként tudok tenni a megyéért, s ezen belül Zalaegerszegért. Tudtam, hogy egyedül, bármilyen jók is a tudásom által megalapozott  gondolataim, azokat társak nélkül nehezen lehet megvalósítani, ezért vállaltam a Dél-dunántuli Gazdasági Kamara alelnökségét, majd 1991-től  a Zalai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségét.1994-ben törvényt hoztak a közjogi kamara létrehozására, de ebben nem vállaltam az elnökséget, mert nem értettem egyet  a  kötelező kamarai tagsággal. Kilencventől jobboldali kormánya volt az országnak, Egerszeg képviselője pedig dr. Marx Gyula volt, aki hallgatott ránk. Megértette, hogy a megyének, a városnak a kitörési pontja egy észak-dél irányú, Zalaegerszegen átvezető autópálya, s egy Szlovéniába vezető vasút megépítése lehetne. Az ő érdeme, hogy a szlovén vasút most erre vezet, de azóta is hiányzik az autópálya, ami körül eddig, bár  tudtommal a nemzetközi projektet nem állította le senki, egyelőre csönd volt, viszont a februári szlovén-magyar miniszterelnöki találkozó remélhetőleg újra képbe helyezheti ezt a témát

Pécsi kitérőjével Katona György ebbéli gondolatai is elkalandoztak Egerszegről, mégpedig azért, mert a nyugdíjba vonulását követően beiratkozott az Iparművészeti Egyetemre, s elvégezte a művészeti menedzser szakot. Ezután  pedig újabb iskolába fogott,  megszerezte képzőművészeti becsüs szakképesítést, s ma gyakorolja ezt a szakmát is a festészet, a grafikák, s a szobrászat területén. Hetente két napot tölt el a budapesti galériákban, részt vesz a fontos kiállítások megnyitásán, havonta egyszer elmegy Szentendrére is, naprakész az ország képzőművész világának történéseiből. És látja, hogy ebben a világban is Budapest diktál. Például, hogy az egyenértékű művek ötven százalékkal drágábbért kelnek el a fővárosban mint vidéken, viszont abban nem nagyon van különbség, hogy akinek nincs kapcsolata, tehetős segítője, az nem nagyon tud megélni a festészetből, szobrászatból. Hogy miért volt szüksége a közgazdásznak ezekre az iskolákra, erre ezt mondja:

-A Zalakerámiánál és a Zsolnaynál is együtt dolgoztam iparművészekkel, művészekkel. A kapcsolatom mindig közeli volt velük, de szerettem volna megérteni is azt, amit csinálnak, hogy jobban lássam a miérteket, s tudjam értékelni, megítélni a produktumokat. Izgalmas és nagyon szép világba nyertem bepillantást, megérte rááldozni ezeket az éveket azért is, mert szórakoztatott, s izgalmas volt ez az elfoglaltság. Hozzáteszem, hogy közben egy pillanatra sem feledkeztem meg az eredeti szakmámról sem - meséli Katona György, elmondja, hogy amikor itthon van minimum napi két órát foglalkozik gazdaságpolitikával és banki pénzügyekkel. Elemezéseket olvas, statisztikákat dolgoz fel, s a barátai megkeresésére coach (személyre szabott tanácsadás)  megbízatásokat is vállal.

- Arra a kérdésre, hogy miért nem vezetek saját vállalkozást sajnos szomorú a válaszom. Ma nem azt az időt éljük mint, akkor, amikor egy kézfogásban benne volt a megállapodás. A kézfogás azt jelentette, hogy biztos lehetek az üzlethez szükséges pénz meglétében, abban, hogy a megállapodást a lehető leggyorsabban szerződésekkel fedjük le, s betartjuk az abban foglaltakat. Most meg olyan telefonbeszélgetéseket hallok nyilvános helyen, ha nem hozod az ötven milliót rád küldöm a kijevieket. Arról nem is beszélve, hogy sok minden nem aszerint rendeződik ahogy az közgazdaságilag értelmes, törvényszerű, hanem más, nem egyszer politikai elvárások szerint. Miről szólnak az alapvető közgazdasági szabályok? Nagyon leegyszerűsítve arról, hogy minden egyes befektetett forintnak hasznot kell termelnie, meg kell térülnie, mégpedig a legnagyobb hatékonysággal. Most, sok esetben ennek az ellenkezője történik, haszontalan, értelmetlen dolgokra folyik el sok pénz, miközben akut elmaradásokat görgetünk magunk előtt. A fájó gondjaim azonban főleg ott kezdődnek, amikor látom a statisztikákból, hogy az itteni erőfeszítések ellenére, egyre inkább lemarad Zalaegerszeg a környező városoktól.

Katona György elém tárja a legfontosabb adatokat. A legszembetűnőbb az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása a régiónkban. Ez Győr megyében 4 millió 068 ezer forint/ fő, Vasmegyében 3 millió 292 ezer forint, Zalában pedig 2 millió 466 ezer forint volt 2014-ben. A béreknél is hasonlóak a különbségek. 2014-ben a Győr megyeiek kerekítve 241 ezer forintot kerestek havonta, a vasiak 217 ezret, míg a zalaiak 191 ezer forintot. Az elmúlt év első háromnegyedévének hivatalos adatai szerint (eddig van meg a statisztikai feldolgozás) Győr megyében kerekítve 167 ezer forint volt a nettó átlagbér,  Vasban 144 ezer forint, míg Zalában 125 ezer forint. S ami aggasztó, amíg a béreknél Győr megyében 5 százalékos volt a reálváltozás növekedése, addig Vasban 4,9 százalékos, Zalában pedig csak 3,4 százalékos, vagyis nálunk a növekedés is lassúbb ütemű. A székhely városokban ennél nagyobbak a különbségek.

- Nagyon fontos a versenytárselemzések elvégzése, hiszen senki sem mérheti önmagában az eredményeit, mert ezek önmagukban való hangoztatása sajnos, esetenként nem több a probléma elfedésénél. A kiútkeresésnél pedig azt kell nézni, hogy az, amit akarunk hasznára, vagy kárára van-e a versenytársaknak, miközben számunkra  új lehetőségeket nyit meg? Egy nem a fővárost érintő autópálya megépítése csak hasznára lenne az országnak, főleg, hogy megépült már az M9-es autópálya hídja Szekszárdnál a Dunán, de egy rossz lobbi miatt a Gyurcsány kormány alatt Pécsre építettek autópályát, ami kihasználatlan, elhihetik, sokat járok rajta. Létezésünk, felzárkózási esélyünk feltétele a 9-es, észak-déli autópálya megépítése. Orbán Viktor és a szlovén államfő februárban megállapodott abban, hogy mind a két ország érdekelt a koperi tengeri kikötő fejlesztésében. Nos, ehhez is kell az erre vezető autópálya megépítése, mert csak ezzel változik meg a magyar és az osztrák áruk tengerre történő szállításának útvonala. Nem kell elvinni Hamburgba a tengeren szállítandó árút, hanem ebben az irányban történik majd a mozgatásuk. Ezzel lehet nálunk például logisztikai központot létrehozni, ami Egerszeg  számára munkaerőt vonzhat, s nem elszipkázza innét az embereket a külföld, vagy Szombathely, illetve Győr. Ezért szükséges lobbizni mindenkivel, aki csak képes fordítani a sorsunkon, hogy a képzett gyermekeink ne hagyják itt szülővárosukat, mint az én fiam és a lányom is, akik már máshol telepedtek le. Az ismerősi körömből nagyon jól tudom, hogy ezzel a problémával nem vagyok egyedül, mert mások tanult gyermekei is elmentek már, ott ragadtak meg, ahol tanultak, mégpedig azért, mert az egerszeginél jobb megélhetési környezetet találtak. Az utolsó órában mondom el ezeket, s azért is, mert – elismerve a jelenlegi útfejlesztéseket - ki kell használnunk a közös magyar-szlovén akaratot. A koperi kikötő és a kilences autópálya ma számunkra a kulcskérdés és a lehetőség – mondja meggyőződéssel dr. Katona György.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!