Leállt a kórházi beruházás - Forráshiány és műszaki okok állnak a csúszás hátterében

2016. február 26., 22:05 szerző: Varga Lívia fotós: Pezzetta Umberto
komment
Zalaegerszeg – Leállt a Zala Megyei Kórházban zajló nagyberuházás, az alvállalkozók a közelmúltban levonultak a területről. A kivitelezői teljesítésigazolás szerint a munkák 85 százaléka elkészült, azt egyelőre nem tudni, mikor folytatódhat a fejlesztés.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

– Számos oka van, hogy leállt az építkezés – bocsátja előre dr. Halász Gabriella, a Zala Megyei Kórház főigazgatója. – Először is a folytatást adminisztrációs problémák nehezítik.

– A munkák 85 százaléka elkészült, erről kivitelezői teljesítésigazolásunk is van. S reméljük, hamarosan folytatódhat a beruházás, már zajlanak ennek az előkészületei – mondja dr. Halász Gabriella, hozzátéve: nem készült még el a zöld épület, s ez a kulcsa annak, hogy a pózvai aktív osztályok beköltözhessenek. Egyébként a szerkezetek már készen vannak, a belső munkák elindultak, a falak speciális megerősítése azonban a már ismertetett műszaki egyeztetés miatt még hátra van, ahogy a burkolás, néhány gépészeti munka és a festés is. Ide kerülnek majd a diagnosztikai épület harmadik emeletén lévő irodai funkciók, a pénzügy, a kontrolling és a beszerzési osztály is.

A zöld épület befejezése a kulcsa annak, hogy a pózvai aktív osztályok beköltözhessenek (Fotó: Pezzetta Umberto)

Kérdésünkre a főigazgató elmondta: a kórház működésében ez a csúszás semmiféle fennakadást nem okoz. A szívsebészet, a kardiológia már az új helyén működik, s bár minden szakrendelés, így például a diabétesz és a reumatológiai szakrendelés még nincs a végleges helyén, már az új épületben várja a betegeket. A szemészet használatba vételi engedélyezése folyamatban van, így az is rövid időn belül a végleges helyére kerül, a pózvai osztályok pedig egyelőre működnek az eddigi helyükön.

– Maga az építkezés már nem vesz igénybe sok időt, a kiviteli tervek alapján maximum 2-3 hónapos munka van hátra. Minden az indulás időpontjától függ, továbbá attól, hogy kell-e a kiegészítő megerősítés, mert ezek mind hosszabbítják az időt – hangsúlyozza dr. Halász Gabriella.

Azt, hogy hazai vagy uniós forrásból finanszírozzák a folytatást, egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy a vitatott plusz megerősítés nélkül 1 milliárd 200 millió forint szükséges a befejezéshez.

Az eddigi fejlesztésekről szólva a főigazgató elmondta: felépült a D épület, ahol már megkezdte működését a kardiológiai osztály. Nagy eredmény, hogy a korszerű épületben egy tízágyas kardiológiai őrzőt is kialakítottak, ahol az infarktuson átesett vagy szívelégtelenségben szenvedő, intenzív őrzést, monitorozást igénylő betegeket biztonságban, korszerű eszközökkel monitorozhatják, ápolhatják.

– Ugyancsak ebben az épületben helyeztük el a szívsebészeti osztályt, amelynek hotelrészlege került ide a műtő és az intenzív nélkül. S itt lesz majd a Pózváról bekerülő osztályok egy része is. Itt alakítottuk ki továbbá a szemészeti hotelrészleget és a műtőt, a rendelőintézet harmadik emeletén pedig egy komplett szemészeti szakrendelést. Teljesen megújult a főbejáratunk és az előtér, ahol immár beteghívó rendszer működik. Kialakítottunk továbbá egy 80 férőhelyes parkolót a kórház Szent László utcai részén, ennek most zajlik a használatba vételi engedélyezése.

A pályázat keretében – ahogy arról lapunk is több alkalommal beszámolt – számos eszközt állítottak már üzembe az intézményben. A főigazgató elmondta: eszközbeszerzésre összesen 1 milliárd 390 millió forint volt a költségvetésben, ebből 1 milliárd 200 millió forintot költöttek el, a központi sterilizáló eszközeinek beszerzése viszont, mivel nem volt sikeres a közbeszerzési eljárás, áthúzódott erre az évre.

– A legnagyobb tétel az új CT, aminek nemrég fejeződött be a beszerelése. Egy fél emeletet kellett átépítenünk ahhoz, hogy be tudjuk hozni a készüléket, és minden reményünk megvan arra, hogy az általunk vállalt időben, február 28-án már működni fog, a kollégák ezekben a napokban tanulják a kezelését. Ezzel párhuzamosan pedig a várót is átalakítjuk kicsit, hogy kényelmesebb legyen a betegek számára. A másik komoly tétel – folytatja dr. Halász Gabriella – a hemodinamikai berendezés, ami szintén közel 300 millió forint értéket képvisel, és kardiológiai beavatkozásokra használjuk majd. Ezek mellett pedig sok, néhány milliós készülék is érkezett a projekt keretében egyebek mellett a szívsebészetre és a szemészetre.

A kórházi beruházás leállása téma volt a Zala Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén is, ahol Zakó László, a Jobbik frakcióvezetője „Veszélyben van-e a kardiológiai és szívsebészeti centrum megvalósítása, avagy miért álltak meg az építkezéssel?” címmel intézett kérdést dr. Pál Attila elnökhöz, hangsúlyozva: a hozzá eljuttatott jelzések szerint „finanszírozási nehézségek miatt vonultak le a belső építkezésről az emberek”.

Kiss Ferenc, az MSZP zalaegerszegi önkormányzati képviselője szintén ez ügyben interpellált a februári közgyűlésen. Az ezt követő sajtótájékoztatón pedig azt szorgalmazta, hogy a zalaegerszegi országgyűlési képviselő próbáljon lobbizni pénzekért, hogy a betervezett felújítások befejeződhessenek, hiszen „nem készült el a kardiológia, és nincsenek kifizetve az alvállalkozók”. Hangsúlyozta: a folytatás a város, a megye érdeke, hiszen rengetegen dolgoznak és gyógyulnak a megyei kórházban.

Vigh László országgyűlési képviselő lapunk megkeresésére leszögezte: a kórházi beruházás, állami fenntartású intézmény lévén, nem tartozik se a város, se a megye a hatáskörébe, ám ő ennek ellenére önként vállalt feladatként rengeteget lobbizott a fejlesztés érdekében, hiszen az a zalai emberek érdekét szolgálja.

– Mivel jelezték nekem, hogy az induló 5,6 milliárd forintos forrás nem elég, sikerült további, kétszer 400 milliós támogatást szereznünk. A helyszíni bejárások pedig azt a célt szolgálták, hogy az építkezésen valóban minden rendben menjen és időben történjen. Jöttek ugyanis olyan jelzések az intézményből, hogy egy-egy ilyen látogatás hírére mindig felgyorsultak az események – hangsúlyozza a politikus.

Kiemelte: a 2007-13 közötti uniós ciklusban a két év türelmi idő, azaz a 2015 végéig elkészült munkákat lehetett csak elszámolni, így már tárgyalt az ügyben, hogy a projekt befejezéséhez szükséges 1,2 milliárdot a 2014-20 közötti EU-s költségvetésből finanszírozzák. Ha pedig ez nem sikerül, akkor a kormány hazai forrásból biztosítja az összeget, tájékoztatott Vigh László.

Varga Lívia

hozzászólás
2016. február 26., 22:05 szerző: Varga Lívia fotós: Pezzetta Umberto

Facebook

Hozzászólások