Miért kevés az eladó? - Minimálbér és munkaerőhiány

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) rövidesen országos értekezletet tart, erre készülve rendezték meg tegnap a szakszervezeti tisztségviselők megyei fórumát. Potyondi Antal, a KASZ Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyei titkára vezette a fórumot, őt kérdeztük, mi foglalkoztatja manapság elsősorban a kereskedelemben dolgozókat.

– Legnagyobb gondunk a rendkívül alacsony bér. A kereskedelmen bedlül a kétféle nagyságrendű munkáltatóknál nem egyforma a helyzet. A multinacionális áruházláncoknál általában megadják a garantált szakmai bérminimumot, ami idén 122 ezer forint. A kisebb kereskedelmi cégeknél viszont csak a 105 ezer forintos minimálbért, valójában a legtöbb helyen annál is kevesebbet fizetnek, mert csökkentett óraszámban, 6-7 órában dolgoztatják az embereket. Az ágazat második nagy gondja a létszámhiány, és ez a két helyzet szorosan összefügg. Mivel kevesen vannak, rengeteg a munka. Sok munka kevés bérért, ezért nem vonzó a kereskedelmi alkalmazotti tevékenység. A szakszervezet régi követelése, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum nettó értékét, ez messze nem így van – mondja Potyondi Antal.

Potyondi Antal: A minimálbér nettó értéke nem éri el a létminimum nettó értékét

Hozzátette, a multi cégek kifizetik a túlórázást. Azokon a helyeken nagyobb súllyal van jelen a szakszervezet, s ezért is igyekeznek betartani a munkatörvényeket.

– A magánszektor kisebb kereskedelmi egységeiben viszont nagyon kevés szakszervezeti tagunk van, ott is vannak bőven problémák.

Elmondta: a létszámhiányban jelentősen érezteti hatását az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása.

– A kereskedelem létszámgondjaiban ez az egyik nagy konkurencia, a másik pedig az ipar, a gyárak elszívó hatása. Az iparban, egy gyárban 30-40 ezer forinttal is több a munkabér, mint a kereskedelemben. Nagykanizsán is ezt tapasztaltuk több esetben. A régióban, főleg Vasban és Győr-Moson-Sopron megyékben pedig elsősorban az ausztriai munkaerő elszívás érvényesül. Legfrissebbként egy soproni műszaki áruház példáját tudom mondani, ahol már alig van ember. Sopronban 137 ezer forint volt a fizetésük, de Eisenstadtban is van egy olyan áruház, oda mentek át. Ott 1270 euró a fizetésük ugyanazért, vagy lehet, hogy egy kicsit kevesebb munkáért.

Felvetettük, a kereskedelemben nem sírják-e vissza a vasárnapi munkát?

– E kérdésben megoszlik a dolgozók véleménye. Egy részük nem szeretné visszaállítani a vasárnapi nyitvatartást, de vannak olyanok is, akik az anyagi helyzetük miatt dolgoznának vasárnap is – válaszolta a szakszervezeti vezető.