Döntöttek: változik a nyugdíjrendszer! Omlik a második pillér

A döntés azonban úgy tűnik, nem lesz túl nehéz, Szabics Zsolt, a Portfolio nyugdíjszakértője szerint ugyanis jelen feltételek mellett a többségnek nem éri meg a pénztárban maradni, hiszen azok, akik nem lépnek át, az állam számára megszűnnek létezni.

- Mintha filmszakadás történne, hisz a későbbiekben bármennyit dolgozik is a pénztári tag, a tb-ben nem szerez további szolgálati időt, így nem jár neki az állami nyugdíj annak ellenére sem, hogy a munkáltatója megfizeti utána a 24 százalékos, addigra adóvá váló járulékot. Nyugdíjra tehát csak havi 10 százalékos pénztári befizetései után számíthat.

A megszerzett szolgálati idő azonban nem vész el, teszi hozzá a nyugdíjszakértő: azok, akik pénztári tagok maradnak, az állami rendszerből annyi pénzt kapnak, amennyire 2011 decemberéig összegyűlt szolgálati idejük jogosítja őket. (Azonban a résznyugdíjhoz minimum 15, az öregségihez pedig 20 év szolgálati idő szükségeltetik.)

- A fiataloknak nem célszerű a magánnyugdíjpénztárnál maradni - folytatja Szabics Zsolt -, ezzel ugyanis lemondanának jövőbeli nyugdíjuk 70 százalékáról, s csak a pénztártól származó összegre számíthatnának, az állam ugyanis mindössze az időskorúak járadékát folyósítaná számukra, ez pedig vajmi kevés: a mindenkori minimálnyugdíj 80 százaléka, jelenleg alig több húszezer forintnál.

S azoknak az idősebb tagoknak is célszerű átlépni, akik anno önként csatlakoztak valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, ám számlájukon - az idő rövidsége miatt - kevés megtakarítás gyűlt össze. Így kell tenniük az alacsony jövedelmű munkavállalóknak is.

Annak, aki úgy dönt: átlép, az elhatározáson túl nem is kell mást tennie, nyilatkozat hiányában ugyanis mindenki automatikusan átkerül az állami pillérbe. Illetve mégis van teendő: az, akinek pénztára infláció felett teljesített, kiveheti az infláció feletti részt, mégpedig adómentesen, vagy átutalhatja önkéntes pénztári számlájára, de jóváírathatja egyéni, állami számláján is. (Szabics Zsolt szerint néhány ezertől néhány százezer forintig terjedő összegekről van szó.) Arról, hogy mit választ, márciusban kell rendelkeznie pénztáránál. Aki ezt elmulasztja, a tervek szerint postán kapja meg az összeget.

Van azonban egy szűk kisebbség, amelynek legalábbis érdemes elgondolkodnia a maradáson.

- Azoknak a sok szolgálati időt összegyűjtő, magas keresetű, azaz az átlagjövedelem négy-ötszörösét kereső tagoknak, akik pótlólagos összegeket fizettek pénztáruknak, vagy munkáltatójuk kiegészítette befizetéseiket, és közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, számlájukon pedig minimum 7-8 millió forint körüli egyenleg van, érdemes elgondolkodniuk - sorolja Szabics Zsolt. - Sőt, talán még a fekete- és szürkegazdaságban dolgozóknak is megérheti eljátszani a maradás gondolatával, főleg, ha a járulékfizetés alól kivont jövedelmükből egyéb módokon megtakarítottak.

Azt persze már most lehet tudni, hogy a többség útnak indul: a becslések szerint a tagok mindössze 5-10 százaléka marad a pénztárában, és ezzel az ott kezelt 3047 milliárdos vagyon nagy része is átvándorol az államhoz, s a tagdíj is töredékére zsugorodik. Mindez ráadásul drasztikus költségcsökkentéssel párosul, hiszen a friss szabályok alapján működésüket finanszírozandó 2011-től a befizetések után a mostani 4,5 helyett csak 0,9 százalékot vonhatnak le a tagdíjból a pénztárak. Szabics Zsolt szavaival élve ezzel a második pillér működése ellehetetlenül. Arról nem is beszélve, hogy így már a fenntartók (bankok, biztosítók) számára sem éri meg a rendszer működtetése. A nyugdíjszakértő szerint koncentráció indul a piacon, s valószínűleg csak néhány pénztár marad.

- Úgy hírlik, a februárban bejelentendő strukturális reformoknak része lesz a nyugdíjrendszer is - hangsúlyozza Szabics Zsolt, aki szerint ennek keretében a svéd modell valamilyen speciális változatát honosítják majd meg hazánkban. - Az egyéni számla, amire eddigi pénztári befizetéseink kerülnek, a tb-rendszerben egyelőre csak arra szolgál, hogy az elhunyt biztosított özvegye járadék formájában kiveheti az ezen levő összeget, feltéve, hogy az özvegyi járadék magasabb, mint az özvegyi nyugdíj. Kérdés azonban, hogy a pályakezdőknek is lesz-e egyéni számlája, s ha igen, azon csak a 10 százalékos munkavállalói járulék jelenik meg, vagy a 24 százalékos munkaadói is. Ha mindkettő, akkor elképzelhető, hogy ez az egyenleg képezi majd a nyugdíj alapját. Mert mostani formájában ez a számla egy egyszerű nyilvántartás, ami tulajdonképpen egy állami ígérvény a későbbi nyugdíjra.

Orbán Viktor Facebookon közzétett üzenetében kifejtette: a nyugdíjrendszer átalakításának egyetlen, de világos és érthető oka van: a magyar államadósság. Óriási összegeket kellett ugyanis átutalni a magánnyugdíjpénztárakba, s a gazdaság nem termelt elegendő bevételt - ezzel arányosat legalábbis nem -, és ezért aztán a mindenkori államvezetés óriási hiteleket vett fel, a 24 százalékos munkaadói nyugdíjjárulék ugyanis nem fedezte az aktuális nyugdíjak összegét.

- A pénztári vagyon vélhetően szinte teljes egészében átkerül az államhoz, ebből egyrészt folyó kiadásokat finanszíroz a kormány, másrészt államadósságot csökkent - mondja Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. - A kérdés csak az, mi lesz 2013 után, amikor már elfogyott a vagyon. Erről pontos képet a strukturális reformok bejelentésekor kaphatunk majd. Az viszont biztos, hogy egy évi 6-800 milliárdos kiadáscsökkentésre szükség van.

A pénztári vagyon a GDP-arányos államadósságot az elemző szerint 80-ról 75 százalék alá csökkentheti. 

OLDALTÖRÉS: Rengeteg az érdeklődő

Rengeteg az érdeklődő

Akik úgy döntenek, kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett, január végéig bármelyik nyugdíjbiztosítási, nyugdíjfolyósító igazgatóságnál jelezhetik ezt. A szükséges nyomtatvány várhatóan a két ünnep közt érkezik meg a zalai kirendeltségekre.

– Rengetegen keresik fel ügyfélszolgálatainkat, arról érdeklődve, mi tévők legyenek – bocsátja előre dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője. – Mi azonban, mivel nem áll jogunkban az ügyfelektől pénztári befizetéseik és egyéb megtakarításaik összegéről érdeklődni, csak azt tudjuk elmondani, mit érdemes szem előtt tartani a döntés során.

Rengeteg az érdeklődő

Akik úgy döntenek, kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett, január végéig bármelyik nyugdíjbiztosítási, nyugdíjfolyósító igazgatóságnál jelezhetik ezt. A szükséges nyomtatvány várhatóan a két ünnep közt érkezik meg a zalai kirendeltségekre.

– Rengetegen keresik fel ügyfélszolgálatainkat, arról érdeklődve, mi tévők legyenek – bocsátja előre dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője. – Mi azonban, mivel nem áll jogunkban az ügyfelektől pénztári befizetéseik és egyéb megtakarításaik összegéről érdeklődni, csak azt tudjuk elmondani, mit érdemes szem előtt tartani a döntés során.

Rengeteg az érdeklődő

Akik úgy döntenek, kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett, január végéig bármelyik nyugdíjbiztosítási, nyugdíjfolyósító igazgatóságnál jelezhetik ezt. A szükséges nyomtatvány várhatóan a két ünnep közt érkezik meg a zalai kirendeltségekre.

– Rengetegen keresik fel ügyfélszolgálatainkat, arról érdeklődve, mi tévők legyenek – bocsátja előre dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője. – Mi azonban, mivel nem áll jogunkban az ügyfelektől pénztári befizetéseik és egyéb megtakarításaik összegéről érdeklődni, csak azt tudjuk elmondani, mit érdemes szem előtt tartani a döntés során.

Fontos szempont a magánnyugdíjpénztári tag kora. Annak, aki közel áll a nyugdíjhoz, mindenképp érdemes visszalépnie, igaz, a jogszabályi környezet a fiatalokat is erre sarkallhatja. Nem mindegy az sem, mennyi pénz gyűlt össze a tag magánnyugdíjpénztári számláján, s hogy emellett milyen egyéb, például önkéntes pénztári megtakarítása van, rendelkezik-e esetleg üzleti biztosítással, s nem mellékesek a családi körülmények, a házastárs kondíciói sem.

– Annak, aki úgy dönt: marad, az egerszegi és a kanizsai működési helyeken, valamint a keszthelyi, lenti és zalaszentgróti kihelyezett ügyfélszolgálatokon kell egy nyomtatványt kitöltenie január 31-ig – folytatja az igazgató, hozzátéve: az ügyfélszolgálati vezetőknek tegnap tartottak ezzel kapcsolatos tájékoztatást. A nyomtatványok valószínűleg a két ünnep között már rendelkezésre állnak. Ha szükséges, a hosszú várakozást elkerülendő, megerősítik majd az ügyfélszolgálatokat, s várhatóan december 17-én az ONYF honlapján elérhető lesz az ezzel kapcsolatos tájékoztatás.  



Szerintem (Varga Lívia jegyzete)
Menni vagy nem menni? Valószínűleg a karácsonyi készülődés mellett most e Shakespeare- parafrázisra adandó válasz foglalkoztatja leginkább a munkában állók többségét Magyarországon. Mert az ajánlat, lássuk be, hasonlít a last minute utakhoz: szinte kihagyhatatlan. Menni kell. A magánból az államiba – a biztos nyugdíj reményében. A minap, akaratlanul, kihallgattam egy beszélgetést. Épp egy pénzügyi szakember sommázta véleményét: ő bizony, ha fiatal lenne, dafke maradna, de a nyugdíjig hátralévő rövid idő miatt ezt most mégsem teheti. A másik tábor viszont örömmel nyugtázza az állami szigort, s kedvező lehetőségként értékeli, hogy visszatérhet. Érv a maradás mellett, hogy valamikor, egy másik kurzus majd kárpótol és visszaállít, de erre nem lehet az ezüst évek biztonságát alapozni. S különben is: az elmúlt húsz évből sorjázhatnánk a példákat arra, hogy amit egy párt ellenzékből támadott, ahhoz kormányra kerülve nem nyúlt, hanem megőrizte. A szabályok esetleges változására tehát felelőtlenség bazírozni. Akik – kényszerűségből vagy önként s dalolva – mennek, azok tavasztól egy táborba fognak tartozni s azért szurkolnak: a felosztó-kiróvó rendszer élje túl a demográfiai válságot...  



További cikkeinket a témában megtalálja a kapcsolt anyagok között!