Havi 45 ezret meg kéne spórolni - de honnan?

TÉVESZMÉK
A gondolkodásmód mielőbbi gyökeres változására van szükség, ellenkező esetben nyugdíjas korukban tömegesen nyomorognak majd olyan emberek, akik végigdolgozzák az életüket – szögezte le Magyar Tibor független pénzügyi tanácsadó, aki szerint ostobaság abban hinni, hogy az állami nyugdíjból fedezni lehet majd azt az életszínvonalat, amihez mindenki hozzászokott.

TÉVESZMÉK
A gondolkodásmód mielőbbi gyökeres változására van szükség, ellenkező esetben nyugdíjas korukban tömegesen nyomorognak majd olyan emberek, akik végigdolgozzák az életüket – szögezte le Magyar Tibor független pénzügyi tanácsadó, aki szerint ostobaság abban hinni, hogy az állami nyugdíjból fedezni lehet majd azt az életszínvonalat, amihez mindenki hozzászokott.

- Hogy miért? Többek közt azért, mert ma Magyarországon közel 3 millió nyugdíjas él, ráadásul számuk - ismerve a demográfiai mutatókat - a jövőben tovább emelkedik majd. Ennek tudható be, hogy az állam már most 1500 milliárd forinttal többet költ a nyugdíjak kifizetésére, mint amennyi bevétele van a járulékok beszedéséből.

DRÁMAI
A jelenleg is alkalmazott felosztó-kiróvó típusú nyugdíjrendszert mintegy 100 évvel ezelőtt találták ki, ám akkoriban 6–8 gyermek született egy családban, s a várható élettartam sem nagyon haladta meg a 65–70 évet. Mára ez megfordult, családonként csak egy-két gyermek születik, a várható élettartam 75–80 esztendőre módosult. Azaz az aktív korúak száma drámaian alacsony, míg a nyugdíjasoké egyre magasabb. Ennek tudatában elgondolkodott már azon valaki, hogy miből lesz nyugdíja? A pénzügyi tanácsadó szerint mindig lehet kifogást találni arra, hogy miért nem tud valaki spórolni. Az igaz, hogy az alacsony átlagjövedelem, a hitelek törlesztése nagy terhet jelent, de egy nyugdíj típusú biztosítás esetén napi 1000 forint megtakarításával cirka 30 év alatt összegyűjthető az a tartalék, ami nyugodt öregkort biztosít. Ehhez persze szemléletváltásra lenne szükség. (No, meg tisztességes jövedelemre.) A nálunk jobb helyzetben lévő nyugat-európai országokban a fiatalokat arra nevelik, hogy fizetésük 10 százalékát azonnal tegyék félre a jövőjük érdekében. Csak azt költhetik el, ami ezután marad. Magyar Tibor szerint egykét évtizeden belül hatalmas pofont kaphatnak azok, akik abban bíznak, hogy eléldegélnek majd az állami nyugdíjból.

- Az életben jóval nagyobb pofonokat lehet kapni, mint a ringben - ezt már Korpics Miklós, a Kanizsa Box Klub edzője mondta, aki megtakarításait nézve a magyar átlaghoz tartozik. - Közel 40 éve dolgozom a vasútnál, mint villanyszerelő, 7-8 éven belül elérem a nyugdíjkorhatárt. Úgy számoltam: havonta 100 ezer forint nyugdíjat kapok majd, ám ez a pénz semmire sem lesz elég. Jelenleg ennek az összegnek a kétszereséből tudok megélni, s bizonyára sem a gáz, sem az áram, sem a víz nem lesz olcsóbb a jövőben. Hogy miért nem tettem félre? Mindig volt más, amire kellett a pénz, lakás, kocsi, a gyerekek oktatása... Hiteleim most is vannak, de egyre erősebben foglalkoztat a gondolat, hogy félre kellene tenni valamit öregségemre, a nyugdíjamból, ugyanis nem fogok megélni.

- Az életben jóval nagyobb pofonokat lehet kapni, mint a ringben - ezt már Korpics Miklós, a Kanizsa Box Klub edzője mondta, aki megtakarításait nézve a magyar átlaghoz tartozik. - Közel 40 éve dolgozom a vasútnál, mint villanyszerelő, 7-8 éven belül elérem a nyugdíjkorhatárt. Úgy számoltam: havonta 100 ezer forint nyugdíjat kapok majd, ám ez a pénz semmire sem lesz elég. Jelenleg ennek az összegnek a kétszereséből tudok megélni, s bizonyára sem a gáz, sem az áram, sem a víz nem lesz olcsóbb a jövőben. Hogy miért nem tettem félre? Mindig volt más, amire kellett a pénz, lakás, kocsi, a gyerekek oktatása... Hiteleim most is vannak, de egyre erősebben foglalkoztat a gondolat, hogy félre kellene tenni valamit öregségemre, a nyugdíjamból, ugyanis nem fogok megélni.

KIVÉTELEK
Noha az Aviva Csoport felmérése szerint a fiatalabb generáció szinte egyáltalán nem gondol a jövőjére, azért szerencsére akadnak kivételek.

- Magyarországon már 1997 óta létezik lakástakarék-pénztár, ennek ellenére csupán a lakosság 12 százalékának van ilyen jellegű megtakarítása -  árulta el Póczak Norbert, független pénzügyi tanácsadó. - Elképesztően nagy a lemaradás, hiszen ez az arány Németországban közel 45 százalék, Ausztriában 50 százalék, míg Csehországban 55 százalék. Az emberek nagy része nem is hallott erről a lehetőségről, noha a befizetések után 30 százalékos állami támogatás is jár, évente maximum 72 ezer forintig.

- Magyarországon már 1997 óta létezik lakástakarék-pénztár, ennek ellenére csupán a lakosság 12 százalékának van ilyen jellegű megtakarítása -  árulta el Póczak Norbert, független pénzügyi tanácsadó. - Elképesztően nagy a lemaradás, hiszen ez az arány Németországban közel 45 százalék, Ausztriában 50 százalék, míg Csehországban 55 százalék. Az emberek nagy része nem is hallott erről a lehetőségről, noha a befizetések után 30 százalékos állami támogatás is jár, évente maximum 72 ezer forintig.

TÁMOGATÁS
Ha valaki havi 20 ezer forintot tesz félre lakáscélú megtakarításra, ahhoz az állam havi 6 ezer forintot tesz hozzá. Ráadásul ezt a fajta megtakarítást sok dologra fel lehet használni, így például új és használt lakás vásárlásához, meglévő lakáshitel törlesztéséhez, telekvásárláshoz, felújításhoz, bővítéshez, de még a nyugdíjasotthonba való bekerülés díjára is fordítható a pénz. Póczak Norbert szerint a lakástakarék-pénztári lehetőség elméletileg mindenféle jövedelmi helyzetű embernek előnyös. A jól keresőknek azért, mert maximálisan ki tudják használni az állami támogatást, a szerény jövedelműeknek pedig azért, mert ezáltal tudnak csak tőkét kovácsolni maguknak.

- Jelenleg ugyan a lakosságnak csak kis százaléka rendelkezik ilyen típusú megtakarítással, de a szja változások nyomán - éppen a középosztálybelieknek marad több a zsebében – talán többet fordítanak majd öngondoskodásra az emberek - vélekedett Póczak Norbert.

- Nem hiszek abban, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéshez - szögezte le a kanizsai Ország István, aki nemrég kötött lakástakarék- pénztári szerződést. - Nekem is, mint sokan másoknak van lakáshitelem, ám ezt szeretném minél előbb törleszteni. A jelenlegi jövedelmem havi 20 ezer forintnál nem enged több megtakarítást, hiszen feleségemmel két kisgyermeket nevelünk. Ennek ellenére úgy vélem ez a pénz is több a semminél, főleg ha az állam további 30 százalékot ad a befizetéseim után.

VÉGTISZTESSÉG

VÉGTISZTESSÉG

Persze nem csak a megélhetésre, a nyugdíjas évekre, hanem a tisztes végbúcsúra, magyarán a temetésükre is szoktak félretenni az emberek -jóllehet ez inkább az idősebb generációra volt jellemző.

-A fentieket már nem tudom megerősíteni, egyre kevésbé jellemző ugyanis, hogy az emberek pénzt tesznek félre a temetésükre - mondta Farkas Tibor, a nagykanizsai Fekete Rózsa Bt. vezetője. -Egy átlagos koporsós temetés kellékei 160 ezer forintba kerülnek, ehhez járulnak az egyéb temetkezési költségek - sírhelymegváltás, ravatalozóbérlés és hasonlók 40–80 ezer forint, plusz különböző szolgáltatások - ennyi pénzt pedig csak nagyon kevés nyugdíjas képes megspórolni. A hozzátartozók zöme az olcsóbb szertartásokat választja és az úgynevezett szociális temetés - az önkormányzat fizeti - is egyre gyakoribb manapság.

Farkas Tibor elmondta: a hazai biztosítási piacnak is van már részlege, ahol foglalkoznak kegyeleti biztosítással, ám ez a rendszer még gyerekcipőben jár. Még egy fontos tudnivaló a nyugdíjrendszer várható változásairól. A jelenlegi tervek szerint 2013 után a nyugdíjakat nem a nettó, hanem a bruttó jövedelemből számítják majd. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel 93 százaléka - mai értéken számolva - 150 ezer forint alatti bruttó nyugdíjra számíthat. Ebből az összegből viszont adót kell majd fizetni- a jelenlegi elképzelések szerint a nyugdíj is szja-köteles jövedelemmé válik.

Angliában már a 18. században

● A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar lakosság megtakarítása megközelítőleg 7200 milliárd forintra tehető. Ennek az összegnek csaknem másfél százaléka osztrák bankokban van elhelyezve.
● Nyugat-Európában a lakosság 27-, Közép- Európában viszont 74 százaléka nem rendelkezik pénzügyi tartalékkal. ● Az első lakáselőtakarékosságra alapuló társaság Angliában alakult a 18. században. 

SZERINTEM – Pásztor András jegyzete

Eddig nyugodt voltam, hogy a havi 5 ezer forintos önkéntes magánnyugdíjpénztárba történő befizetésem szép kis tartalékot képez majd öregkoromra. Hát tévedtem! A minap utánaszámoltam és rájöttem, hogy ha 30 évig rakom ezt az összeget, akkor nyugdíjazásomkor cirka 1,8 millió forint áll majd rendelkezésemre. Ebből a pénzből, havi 200 ezer forinttal számolva – ennyi minimum kell majd 2040 környékén – pontosan kilenc hónapig élhetek normálisan. És utána? Szóval vagy többet teszek félre, vagy azok táborát gyarapítom, akik kiszolgáltatva, megalázva, egyik napról a másikra élnek.