OGY: A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat

Változhat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény

Módosítaná a kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, miután több ezren olyan határozatot kaptak kézhez, amely szerint csökkenne a nyugdíjuk.

Soltész Miklós államtitkár ismertetése szerint a rokkantsági nyugdíjrendszer tavalyi átalakítása után a megváltozott munkaképességűek ellátását egységesítették. Időközben azonban mintegy háromezren olyan határozatot kaptak, amely szerint csökkenne az ellátásuk összege. Ezeket a kormány visszavonta, és a törvényt most úgy módosítanák, hogy akiknek csökkent volna a nyugellátásuk, azoknak továbbra is a korábbi összeget utalják. Akiknek viszont magasabb díjat állapítottak meg, életük végéig megkaphatják a magasabb összeget.

A Fidesz nevében Rónaszékiné Keresztes Mónika és Iván László is a frakció támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Varga László (MSZP) és Szél Bernadett (LMP) amellett, hogy támogathatónak ítélték a javaslatot, kitértek arra, hogy nem zajlott le társadalmi egyeztetés, valamint a pénteki beterjesztés után az idő rövidsége miatt nem volt idő szakmai hozzászólásokra.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Az ülést vezető elnök ezután további négy javaslat részletes vitáját is lezárta. A képviselők az MTA munkájáról és a magyar tudomány 2009-2010-es helyzetéről szóló beszámolóhoz, a privatizációs szerződések környezetvédelmi előírásainak felülvizsgálatához, az egyes pénzügyi tárgyú törvényváltoztatásokhoz, valamint a muzeális intézményekről szóló jogszabálytervezethez benyújtott módosító javaslataikat ismertették.

Napirend után az MTA alapítójáról

Napirend utáni felszólalásra két jobbikos képviselő jelentkezett. Korondi Miklós az MTA alapítójáról, Széchenyi Istvánról, Magyar Zoltán pedig Deininger Imre gazdászról emlékezett meg.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot. A képviselők kedden 9 órakor folytatják munkájukat.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn késő délután

Egyebek között döntöttek a Malév-vizsgálóbizottság mandátumának meghosszabbításáról és a képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat is.

Az év végéig működhet a Malév-vizsgálóbizottság

Az év végéig meghosszabbította a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés.

A Ház 280 szavazattal, 47 ellenében fogadta el a testület elnökének erre vonatkozó indítványát.

Varga István javaslatára a vizsgálóbizottságnak a szeptemberi határidő helyett december 31-éig kell benyújtania jelentését a parlamentnek.

Módosult az szja egy százalékának civil felhasználhatósága

A parlament a fideszes Kővári János javaslatára elfogadta, hogy a közhasznú szervezetekkel szemben ne legyen elvárás az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés megléte, hanem a közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetekkel azonos feltételekkel váljanak az egyszázalékos szja-felajánlás kedvezményezettévé.

A személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény eddig ugyanis másképpen kezelte a közhasznú jogállással rendelkező, és a nem közhasznú civil szervezeteket. Az előbbiek csak akkor juthattak hozzá az adózók egy százalékos felajánlásához, hogy ha már egy évvel korábban - állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján - végezték a tevékenységüket.

A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat

A parlament elfogadta a 2013. évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat, ezekben szerepel többek közt a gyógyszertárak és az előadó művészet támogatása és az önkormányzatok kötelezettségei is.

A képviselők 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében hagyták jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő részeit.

A közforgalmú gyógyszertárak a jövőben - a gyógyszerbiztonságot érintő szolgáltatásaikért - szolgáltatási díjban részesülnek. Ennek mértékét, és a folyósításának a módját a kormány állapítja meg. Ugyan ez a szabály vonatkozik a lakossági ellátást végző intézeti gyógyszertárakra is.

A költségvetésben határozható meg az államadóság árfolyama

A költségvetésben meghatározott árfolyamon számolható a jövőben az államadósság devizában fennálló részének értéke, miután az Országgyűlés 250 igen szavazattal, 88 nem ellenében elfogadta a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosítását.

A változtatás szerint az államadósság számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot azonos, a költségvetésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

Jövőre elektronikusan intézhetők az építésügyi engedélyek

Jövő évtől elektronikus ügyintézést tesz lehetővé az építésügyi engedélyezési eljárásokban az építésügyi, a területrendezési és a településfejlesztési törvényt módosító javaslat, amelyet 244 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadott el a Ház.

A módosítás a főváros és a kerületek településrendezési munkájának összehangolását is lehetőséget ad. Míg a főváros a rendezési szabályzat megalkotásával egységes szabályozást hozhat létre Budapesten például a beépítési sűrűség vagy az épületmagasság tekintetében, a kerületeknek kevesebb szabályt kell figyelembe venniük.

A kormány a főösszegeken is változtathat az IMF-megállapodás miatt

A parlament megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa.

A költségvetési bizottság a gazdasági stabilitási törvényhez és a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabályokhoz fűzött módosító javaslatát fogadta el az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal.

Eszerint a kormány kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Cézanne-kiállítás miatt módosítják az idei költségvetést

A Szépművészeti Múzeum Cézanne-kiállítása miatt módosíthatják a 2012-es költségvetést, mivel a biztosítás és viszontbiztosítás összege több, mint amivel először kalkuláltak. Az előterjesztő Lázár János (Fidesz) expozéjában azt mondta, a költségvetés eredetileg 250 milliárd forintos garanciát biztosított volna, ezt most 320 milliárd forintra emelnék. A kiállítás anyaga a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből és kölcsön kért festményekből állna.

Az ellenzéki pártok felszólalói (Hiller István, MSZP és Nyikos László, Jobbik) szintén támogatásukról biztosították az előterjesztőt. A képviselők végül 304 igen szavazattal egyhangúlag megszavazták az előterjesztést.

Két új kormánypárti tag a Hungarikum Bizottságban

Az Országgyűlés a házelnök javaslatára két új kormánypárti taggal, Lezsák Sándorral és Simicskó Istvánnal egészítette ki az idén létrehozott Hungarikum Bizottságot. Az összesen 14 tagból álló testületet felel a hungarikumok kiválasztásáért az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter vezetése mellett.

Jövőre elektronikusan intézhetők az építésügyi engedélyek

Budapest, 2012. szeptember 24., hétfő (MTI) - Jövő évtől elektronikus ügyintézést tesz lehetővé az építésügyi engedélyezési eljárásokban az építésügyi, a területrendezési és a településfejlesztési törvényt módosító javaslat, amelyet hétfőn 244 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadott el a Ház.

A módosítás a főváros és a kerületek településrendezési munkájának összehangolását is lehetőséget ad. Míg a főváros a rendezési szabályzat megalkotásával egységes szabályozást hozhat létre Budapesten például a beépítési sűrűség vagy az épületmagasság tekintetében, a kerületeknek kevesebb szabályt kell figyelembe venniük.

A változtatás lehetőséget ad a polgármestereknek a településképet befolyásoló beruházások véleményezésére; arra is módjuk lesz a településképi eljárás keretében, hogy az építési hatósági engedélyhez nem kötött, de lényeges tevékenység során meghatározzák a feltételeket. Erre tizenöt napjuk lesz.

A jövő évtől elektronikusan lehet intézni az építésügyi hatósági eljárásokat, az eljárási idő pedig egységesen 30 nap lesz. Az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében az engedélyező hatóság előre tájékoztatást adhat az építtetőnek arról, hogy megfelelőek és elegendőek-e az engedélyezéshez az általa benyújtott dokumentumok.

A módosítás pontosítja a szabálytalan építkezés eseteit és meghatározza a szankcióit is, emellett egyszerűsíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások engedélyezési eljárását.

A kormány a főösszegeken is változtathat az IMF-megállapodás miatt

A parlament megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa.

A költségvetési bizottság a gazdasági stabilitási törvényhez és a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabályokhoz fűzött módosító javaslatát hétfőn fogadta el az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal.

Eszerint a kormány kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője múlt hétfőn azt mondta: ha az IMF/EU-tárgyalások szeptember végén, október elején érdemben folytatódni tudnak, akkor nyitva hagyják a költségvetést, és akár a stabilitási törvényt is módosítják, hogy a kormány, ha szükséges, hozzányúlhasson a büdzséhez. Ellenkező esetben - vagyis ha a tárgyalások csak az év vége felé folytatódnak - viszont inkább a költségvetés megszavazását támogatják, azzal, hogy ha a kabinet később ezt javasolja, ebben az esetben is készek a költségvetés módosítására.

A kormánypárti képviselőcsoport vezetője a parlamenti záróvitában hangsúlyozta: a javaslat nem ad lehetőséget a költségvetési főszámok újraírására, csak abban az esetben ha ezt az IMF-megállapodás vagy az európai bíróság elmarasztaló - fizetési kötelezettséget teremtő - döntése bármely ügyben szükségessé teszi.

Az Országgyűlés július 12-én fogadta el a jövő évi költségvetés főszámait. A parlamenti többség - a kormány kezdeményezésére - egy héttel ezelőtt döntött arról, hogy elhalasztja a 2013-as költségvetés módosító javaslatainak aznapra tervezett szavazását annak érdekében, hogy ha az IMF/EU-megállapodás ezt szükségessé teszi, változtatni lehessen a büdzsén.

A költségvetésben határozható meg az államadóság árfolyama

A költségvetésben meghatározott árfolyamon számolható a jövőben az államadósság devizában fennálló részének értéke, miután az Országgyűlés hétfőn 250 igen szavazattal, 88 nem ellenében elfogadta a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosítását.

A változtatás szerint az államadósság számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot azonos, a költségvetésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

A költségvetési bizottság egy zárószavazás előtti módosító javaslatával annak lehetőségét is megteremtette, hogy ha az IMF/EU-megállapodás azt kívánja, a kormány akár a költségvetés főszámait módosító javaslatot is benyújthasson.

A stabilitási törvény eddig is kormányzati engedélyhez kötötte az önkormányzati hitelfelvételt. Ez most kiegészül azzal, hogy a már megkötött szerződések módosításához is kormányzati engedély kell, ha nő a futamidő, emelkedik a hitelösszeg vagy növekszik az önkormányzat kötelezettsége.

A módosítás lehetőséget teremt a Költségvetési Tanács büdzséjének bővítésére is.

A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat

A parlament hétfőn elfogadta a 2013. évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat, ezekben szerepel többek közt a gyógyszertárak és az előadó művészet támogatása és az önkormányzatok kötelezettségei is.

A képviselők 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében hagyták jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő részeit.

A közforgalmú gyógyszertárak a jövőben - a gyógyszerbiztonságot érintő szolgáltatásaikért - szolgáltatási díjban részesülnek. Ennek mértékét, és a folyósításának a módját a kormány állapítja meg. Ugyan ez a szabály vonatkozik a lakossági ellátást végző intézeti gyógyszertárakra is.

Hosszasan módosítja az indítvány az előadó-művészeti szervezetek támogatását. Például önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet csak akkor kaphat a központi költségvetésből támogatást, ha az önkormányzattal legalább 3 éves fenntartói támogatást köt.

A költségvetési támogatás kétféle lehet. A művészeti támogatás a művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó dolgokra költhető. Ilyen a színpadtechnikai eszközök, és anyagok beszerzése, a szerzői (felhasználási) jogok megszerzése, és a művészek díjazása.

A másik támogatás a létesítménygazdálkodáshoz kötődik, ebből az állandó működési helyet lehet működtetni. A kétféle támogatás egyike sem nem csoportosítható át.

Az önkormányzati törvény módosítása kimondja, hogy a kötelezően ellátandó, törvényben előírt önkormányzati feladatokra támogatást ad az állam.

A köznevelési törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a háromezer főt meghaladó lakosságú települések önkormányzatai kötelesek működtetni a tulajdonukban álló - de az állami intézményfenntartó központ által fenntartott - köznevelési intézményeket. A működtetést saját forrásból kell megoldani, és az vonatkozik az ingatlan-, valamint az ingó vagyonra is. Ha az önkormányzatnak nincs erre pénze, akkor - külön szabályok szerint - felmentést kérhet, illetve mentesülhet a működtetési kötelezettség alól. A 3 ezer főnél kisebb települések önként vállalhatják az iskola működtetését.

A módosító törvény szabályozza azt is, hogy mi használható az önkormányzati hitel, és kötvénykibocsátás fedezetéül. Erre a törzsvagyon, valamint a költségvetési támogatás nem fordítható, kivéve, ha uniós támogatásról van szó. Az annak előfinanszírozására felvett hitel fedezetére az állami támogatás is felhasználható.

Gazdasági bizottság: általános vitára alkalmas az ÁSZ 2011-es beszámolója

Budapest, 2012. szeptember 24., hétfő (MTI) - Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága 22 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett parlamenti általános vitára alkalmasnak találta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót hétfői ülésén.

Domokos László, az ÁSZ elnöke elmondta: a 2011. július 1-jén hatályba lépett új számvevőszéki törvény erősítette az ÁSZ függetlenségét mind szakmai, mind gazdálkodási szempontból. Az új ÁSZ-törvényt egyúttal a számvevőszékre vonatkozó legújabb nemzetközi sztenderdek, ENSZ-ajánlások alapján alkották meg - emelte ki az elnök.

Aláhúzta: az elmúlt évben kiemelt hangsúlyt kapott az önkormányzatok ellenőrzése, azon belül is az önkormányzati adósságok kialakulásának vizsgálata.

Domokos László a tavalyi tevékenységgel kapcsolatban elmondta: ez volt az első teljes év az újonnan megválasztott vezetés irányítása alatt, s a gyakorlatban is megkezdődhetett a 2010-ben elfogadott új stratégia megvalósítása.

Domokos László kifejtette: az Állami Számvevőszék az új stratégia alapján alakította ki 2011. évi ellenőrzési tervét, ebben összesen 56 téma szerepelt és 72 jelentés készült el. Az ÁSZ tavaly a kockázatelemzés alapján kiválasztott önkormányzati szint, azaz a főváros, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodását ellenőrizte, és elkezdte a városok pénzügyi helyzetének, ezzel kapcsolatban az önkormányzati adósságok kialakulásának vizsgálatát is.

Az ENSZ-ajánlások figyelembe vétele a magyarországi gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ÁSZ a jövőben ajánlásaival még inkább hozzá kíván járulni az úgynevezett " jó kormányzás" megvalósításához - mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Domokos László szólt arról is, hogy tavaly kiemelt feladatot jelentett az erőforrások takarékos felhasználása, ennek szellemében, és az ország helyzetére tekintettel az Állami Számvevőszék mintegy 806 millió forintról lemondott, ezt a pénzt nem használta fel - emelte ki az ÁSZ elnöke.

Rámutatott: további megtakarítást jelentett az ÁSZ Kutató Intézetének megszüntetése, feladatainak integrálása az ÁSZ szervezetébe. A szervezetfejlesztés és a költségek csökkentése azt eredményezte, hogy nőtt az ellenőrzési munkanapok száma - jelezte az elnök.

Az ülésen Kovács Tibor, a bizottság alelnöke (MSZP) úgy vélte: a számvevőszék a korábbi kormányok tevékenységének vizsgálatakor igen kritikus hangnemet üt meg, míg a mostani kabinet vonatkozásában inkább elnéző, kevésbé kritikus.

Rogán Antal, a bizottság elnöke (Fidesz) ezzel szemben úgy érvelt: az, hogy az ÁSZ második számú vezetője korábban ez egyik ellenzéki párt képviselője volt, épphogy erősíti a számvevőszék függetlenségét. Másrészt szólt arról, hogy a korábbi kormányok vonatkozásában a számvevőszéki kritikák jó része az éves költségvetésekkel kapcsolatos. Az államadósság alakulását vizsgáló ÁSZ-jelentés például kitért arra, hogy az akkori kormányok az éves költségvetésben elfogadott hiányokat nem tudták betartani, ezzel is jelentősen növelve az államadósságot.

Domokos László "tájékozatlanságnak" tudta be a függetlenség megkérdőjelezésének felvetését. Rámutatott: számos nyugat-európai országban az ottani törvényhozáson még csak most próbálják átvinni a függetlenségre vonatkozó nemzetközi elvárásokat, ENSZ-ajánlásokat. Így a magyar ÁSZ sok tekintetben jóval transzparensebben, átláthatóbban és függetlenebb módon működik, mint néhány nyugat-európai társintézménye.

Módosult az szja egy százalékának civil felhasználhatósága

A parlament hétfőn a fideszes Kővári János javaslatára elfogadta, hogy a közhasznú szervezetekkel szemben ne legyen elvárás az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés megléte, hanem a közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetekkel azonos feltételekkel váljanak az egyszázalékos szja-felajánlás kedvezményezettévé.

A személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény eddig ugyanis másképpen kezelte a közhasznú jogállással rendelkező, és a nem közhasznú civil szervezeteket. Az előbbiek csak akkor juthattak hozzá az adózók egy százalékos felajánlásához, hogy ha már egy évvel korábban - állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján - végezték a tevékenységüket.

Az Országgyűlés 324 igen szavazattal, 8 nem ellenében és egy tartózkodás mellett ezt a megszorítást vette ki az említett törvényből.

A jogszabályba kiegészítésként bekerült a közhasznú tevékenységek listája is, így a jövőben ide tartozik például a szociális tevékenység, a természetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyasztóvédelem és az atlanti integráció elősegítése is.

A Ház szavazatával egyúttal a magyar hősök emlékének megörökítéséről szóló törvényen is változtatott, annak érdekében, hogy a megemlékezéseken ne csak egyesületek, hanem alapítványok is részt vehessenek.

Az év végéig működhet a Malév-vizsgálóbizottság

Az év végéig meghosszabbította a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés.

A Ház hétfőn 280 szavazattal, 47 ellenében fogadta el a testület elnökének erre vonatkozó indítványát.

Varga István javaslatára a vizsgálóbizottságnak a szeptemberi határidő helyett december 31-éig kell benyújtania jelentését a parlamentnek.

A testület múlt szerdai ülésén vita bontakozott ki a grémium megbízatásáról. Az MSZP-s képviselők kivonultak, arra hivatkozva, hogy mivel a parlament március 14-én döntött a bizottság létrehozásáról, 180 napra szóló mandátuma szeptember 10-én lejárt. Varga István ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy megbízatásuk szeptember 24-én (a tagok megválasztásától számított fél év után) szűnik meg, így a parlament hétfőn még meghosszabbíthatja azt.

Éppen ezért a határozat már a közzététele napján este tizenegy órakor hatályba lép.

A fideszes politikus javaslata indoklásában felidézte: a vizsgálóbizottság eddig több mint tizenöt órát tárgyalt, tizenöt embert hallgatott meg, majd július 11-ei tanácskozásán lezárta a Malév Zrt. privatizációjához kapcsolódó kérdések vizsgálatát. Az elfogadott munkaterv alapján azonban további két kérdéskör, a BA Zrt. privatizációjának és a Malév visszaállamosításának vizsgálata, valamint ehhez kapcsolódóan további tizenhat ember meghallgatása hátra van.

Tájékoztatása szerint folyamatban van a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től bekért, több száz oldalnyi iratanyag feldolgozása és értékelése is.

A parlament tavasszal - a fideszes Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezésére - döntött a Malév-bizottság létrehozásáról.

Általános vitára alkalmas a kisajátításról szóló törvény módosítása

Általános vitára alkalmasnak találta a kisajátításról szóló 2007-es törvény módosításáról szóló javaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága. A képviselők a törvényjavaslatot egyhangúlag bocsátották általános vitára, amely várhatóan a jövő héten lesz.

Villányi Imre, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: a kisajátítás olyan jogintézmény, amelynek célja, hogy elősegítse a közcélú beruházások megvalósítását.
   
A kisajátítás végső megoldás, és csak akkor történhet meg, ha azonnali, teljes és feltétlen kártalanítással jár - tette hozzá.
   
A főosztályvezető kifejtette, hogy a hatályban lévő 2007-es törvény nagyban korszerűsítette a korábbi joganyagot, ugyanakkor a gyakorlat során felszínre kerültek olyan eljárási elemek, amelyeket pontosítani kell, hogy hatékonyabbak legyenek az eljárások.
   
A módosító törvényjavaslat fő célja, hogy mind a beruházók, mind a kisajátítással érintett tulajdonosok számára az eljárással okozott bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn - emelte ki Villányi Imre.    

A főosztályvezető szólt arról is, hogy a módosításban foglalt javaslatok jelentős része fővárosi és megyei kormányhivataloktól származik, emellett a normaszövegeket egyeztették az önkormányzati érdekszövetségekkel is.     

A fontosabb elemeket kiemelve elmondta: a javaslat a meglévő kisajátítási esetkörökön túl további környezet- és természetvédelmi célok érvényesülését is biztosítja, így lehetővé teszi a környezetkárosítás felszámolása, a hulladékkezelő létesítmény elhelyezése valamint rekultivációja érdekében történő kisajátítást is.      

A jelenlegi szabályozás nem zárja ki, hogy a zöldmezős beruházásokat már eleve termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedély nélkül, az eredeti állapot helyreállítását elrendelő földhivatali határozat ellenére megkezdjék - fejtette ki Villányi Imre, hozzátéve, hogy ezt nagymértékben korlátozni kell.    

Elmondta azt is, hogy külterület esetén nem lenne kötelező az egész ingatlan kisajátítása, lehetőség lesz rész kisajátításra is. Emellett - a pontatlanságok csökkentésére - bevezetnek egy formanyomtatványt, ezen lehet majd kérelmezni a kisajátítást.
   
A jövőben csak egy hiánypótlásra lesz lehetőség, ez is gyorsítja a kisajátítási eljárásokat - jelezte Villányi Imre. Változás lenne abban is, hogy a kisajátítást "elszenvedő" tulajdonosoknak több idejük lesz a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.          Jávor Benedek (LMP) úgy vélekedett, hogy a környezetvédelmi cél bekerülése a kisajátítási célok közé kívánatos és támogatandó, ugyanakkor tisztázni kell, hogy a hulladéklerakónál hogyan történik majd a környezetvédelmi követelmények teljesítése, állami kötelezettség lesz-e a rekultiváció, átkerül-e az állami tulajdonoshoz. A termőföld kisajátítása kapcsán aggályosnak nevezte, hogy az ingatlanügyi hatóság dönt a kisajátításról anélkül, hogy a termőföld megőrzésének szempontját bárki vizsgálná.    

Tóthné Jászai Mária, a KIM főosztályvezető-helyettese a felvetés kapcsán hangsúlyozta: sokszor keletkeztek "elvarratlan szálak" annak kapcsán, hogy a termőföldeket sokszor az azok védelmére vonatkozó földhivatali engedély nélkül is birtokba vehette a kisajátítást kérő.     Szabó Imre (MSZP) kérdésére Tóth Ágnes, a KIM részéről elmondta: a szabályozást folyamatosan "összefésülik" a készülő Polgári törvénykönyv passzusaival.    

Schmidt Csaba (Fidesz) kérdésére reagálva Tóthné Jászai Mária elmondta: a javaslatba a hulladékkezelő létesítmények rekultivációjáról szóló rész alapvetően önkormányzatok, polgármesterek sürgetésére került be, mivel az önkormányzatok nem juthattak rekultivációra fordítható európai uniós pályázati forrásokhoz mindaddig, amíg nem volt az övék a terület.    

Aradszki András (KDNP) kérdésére, hogy mi indokolja a környezetkárosítás elhárítása érdekében történő kisajátítást, Tóth Ágnes azt mondta: a kisajátítás végső eszköz, a "szennyező fizet"- elv továbbra is fennáll, ugyanakkor sokszor előfordult, hogy a tulajdonos megbírságolása ellenére sem sikerült az eredeti állapot helyreállítása, ami pedig ahhoz vezetett, hogy maga a védendő érték elpusztult.     A bizottság egyhangúlag támogatta Szili Katalin módosító indítványát. A független képviselő a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozatot módosítaná úgy, hogy az Állami Számvevőszék tájékoztatási határidejét 2013. május 31-ig, a teljesítés határidejét pedig 2013. június 30-ig hosszabbítja meg, mivel az eredeti határozatban megfogalmazott határidők eredménytelenül teltek el.

Egy kiállítás miatt módosítana a költségvetésen Lázár János

- Az októberi Cézanne-kiállítással összefüggésben megemelni javasolja az idei évben vállalt kiállítási garanciák és viszontgaranciák együttes állományának felső határát a fideszes Lázár János, hogy az állam pénzt takaríthasson meg a kereskedelmi biztosítások díjainak kiváltásával.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a 2012. évi központi költségvetésről szóló törvény módosítására hétfőn benyújtott indítványában azt írja: a kormány által is kiemelten kezelt és támogatott "Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő" elnevezésű, a Szépművészeti Múzeumban megrendezendő időszaki kiállítás nem csak a magyar, de az egész európai múzeumi naptár egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz idén októberben, melyen többek között a mester közel száz műve lesz látható.
   
A kiállításra kölcsönző közel 40 intézmény a világ legnevesebb múzeumai közé tartozik - mint például a New York-i Metropolitan Museum of Art és Guggenheim Museum, a washingtoni National Gallery, a párizsi Louvre és Musee D'Orsay, a londoni British Museum és National Gallery. A kölcsönzött kulturális javak biztosítási értéke ennek megfelelően rendkívüli nagyságrendű, több mint egymilliárd euró, amit a bemutatott művek nagy száma mellett az is indokol, hogy tavaly óta egy Cázanne-mű vezeti a világon legdrágábban eladott festmények listáját - fejti ki javaslata indoklásában Lázár János.
   
Rögzíti: e kiállítás megvalósításához szükséges — a kölcsönzött kulturális javak kiemelt értéke miatt — a kiállítási garancia felső határának emelése, melynek révén összességében az állam — az állami garancia alkalmazásával — közel 300 millió forintot tud megtakarítani a kereskedelmi biztosítások díjainak kiváltásával.
   
A 2012-es büdzsében a kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya legfeljebb 250 000 millió forint lehet, a törvényjavaslat elfogadása esetén ez az összeg 320 000 millió forintra emelkedik.

Kukorelly Endre lemondott parlamenti mandátumáról

Hivatalosan is lemondott parlamenti mandátumáról Kukorelly Endre hétfőn – mondta el az MTI érdeklődésére Heltai László, az LMP választmányi szóvivője. Az ellenzéki párt Lengyel Szilviát jelöli Kukorelly Endre helyére országgyűlési képviselőnek.

Hétfőn hivatalosan is lemondott parlamenti mandátumáról Kukorelly Endre, a képviselő eljuttatta erről szóló levelét az Országgyűlés elnökének titkárságára – közölte az MTI érdeklődésére Heltai László.
   
Az Országgyűlésről szóló törvény alapján a képviselők a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozattal mondhatnak le megbízatásukról. A megbízatás a lemondás benyújtásával megszűnik, ahhoz nem kell a parlament jóváhagyása.
   
A megüresedett képviselői helyre az LMP Országos Választmánya Lengyel Szilviát, a testület korábbi tagját jelölte, aki a mandátumvizsgálat lezárultát követően leteheti esküjét és megkezdheti parlamenti munkáját.
   
A lemondás előzménye, hogy a párt Pest megyei kongresszusán augusztusban Lengyel Szilvia már megnyert egy bizalmi szavazást a megyei listáról a parlamentbe bekerült Kukorelly Endrével szemben. Ezt követően szeptember 5-én a választmány egy többórás ülésen hallgatta meg a képviselőt, majd szavazott arról, szeretnék-e, ha a politikus folytatná a parlamenti munkáját. Miután hatan voksoltak mellette és hatan ellene, Kukorelly Endre jelezte, hogy le fog mondani a mandátumáról. A testület ezt a bejelentést egyhangúlag elfogadta.