OGY - Drágulni fognak a választások?

Kampányfinanszírozás

A kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatták a munkát szerdán délelőtt a képviselők az Országgyűlésben. Az ülés közben a jobbikos Novák Elődöt a levezető elnök figyelmeztette egy kijelentése miatt.

Fidesz: ellenzéki indítványokat is beépítettek

Turi-Kovács Béla azt mondta, hogy mind "az anyagi és eljárásjogi törvény" tekintetében a demokratikus maximum elérésére törekedett az előterjesztő. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy túl szélesre nyílnak a kapuk, a javaslattal minden ilyen lehetőséget igyekeznek kizárni, vagy minimálisra csökkenteni. Kitért arra, hogy ha az induláshoz szükséges minimális összeget megfelelő ellenőrzés mellett biztosítják, akkor az a demokratikus maximumot szolgálja, de figyelni kell arra is, hogy az elmúlt 20 évben számos olyan jelölt volt, aki csak azért kívánt elindulni, mert a közéletben fel kívánt tűnni. El kell gondolkodni, hogy nem kell-e garanciális elem az egymillió forint behajtására, ha az érintett nem szerzi meg az előírt két százalékos eredményt. Nagyon fontos, hogy a kormány beépített olyan indítványokat, amelyek az ellenzék részéről érkeztek, ez szerinte a választások tisztaságát szolgálja majd.

Jobbik: nem ismerték meg az ÁSZ véleményét

Schön Péter azt mondta, hogy nem ismerhették meg egy nagyon fontos szereplő, az ÁSZ álláspontját, amely szervezet a kampányt és költéseket ellenőrizni fogja. Úgy tűnik, olyanok írták a javaslatot, akik részleteiben nem foglalkoztak még kampányfinanszírozással - közölte.

Hozzátette: azt javasolják, hogy az állami támogatás 25 százalékát fel lehessen használni a párt működtetésére, mert normál támogatási keretet a választási évben nem kapnak a pártok.

Szabó Gábor arról beszélt, hogy amit elvárnak egy független vagy kisebb párt jelöltjétől, azt nem várnák el a javaslat szerint a jelölőszervezetektől, és számukra bőkezűen adna forrásokat az állam. A jelenlegi viszonyok között jónéhány a zavarosban halászó, megszűnés szélén álló párt fel fog támadni, és elindulhat egy pártalapítási hullám is a 150-597 milliós támogatás keret megszerzése érdekében. Ez a politikai pártok túlzott pozitív diszkriminációja az egyéni jelöltekkel szemben - mondta. Visszatartó lenne, ha - mint javaslatukban megfogalmazták - a pártoknak is el kellene érniük meghatározott eredményt, különben fizessék vissza a támogatást - fejtette ki az ellenzéki képviselő.

Független felszólalás

Mile Lajos, LMP-hez tartozó független képviselő kiemelte: régóta sürgetik a kampányfinanszírozás egészének tisztázását, a kampányköltségvetés elszámolásának rendbetételét. Hozzátette: ha a visszaéléseket akarják megakadályozni, akkor törvényi szinten lenne szerencsés szabályozni az egyes kritériumokat és nem a támogatási szerződésre kellene hagyatkozni.

Azt is javasolják, hogy olyan magánszemély ne adhasson támogatást, aki a megelőző öt évben nem átlátható hátterű gazdálkodó szervezetben tulajdonos, résztulajdonos, vagy alkalmazott volt. Aki a hozzájárulást megelőző öt évben valamilyen kedvezményezetti kör tagja volt, szintén ne lehessen támogató - mutatott rá, és nagyon fontosnak nevezte a nyílt kampányszámla intézményét is. Másik módosításuk azt célozza, hogy közpénzen ne lehessen korteskedni - jelezte.

Jobbik: drágulni fognak a választások

Novák Előd (Jobbik) az ellen tiltakozott, hogy még a két százalék elérését sem követelik meg a választásokon a pártoktól. A politikus úgy fogalmazott, hogy ezek a pártok elvehetnek néhány százalékot a szocialistáktól, de szavai szerint ha az MSZP-t ki akarják szorítani az Országgyűlésből, akkor inkább el kell fogadni a Jobbiknak azt a javaslatát, amelyik a volt kommunista vezetőket kizárná a közéletből.

A képviselő azt mondta, hogy ha valóban szeretnék megújítani a közéletet, akkor indokolt lenne a bejutási küszöb csökkentése, a visszahívhatóság és a mentelmi jog megszüntetése.

Szabó Gábor (Jobbik) úgy számolt, hogy a törvényjavaslat sokkal drágábbá teszi a választást, mint az korábban volt.

Figyelmeztették Novák Elődöt

Ujhelyi István levezető elnök figyelmeztette Novák Elődöt és kilátásba helyezte, hogy meg fogja vonni tőle a szót. Az eset előzménye, hogy az LMP politikusa, Ertsey Katalin (független) azt mondta, Szegedi Csanád EP-képviselő "fizette Novák Elődöt", akinek korábban - mint asszisztensének - összesen mintegy 3500 eurót, akkori árfolyamon körülbelül egymillió forintot utalt.

Erre reagálva a jobbikos politikus azt mondta, a Jobbikban az normális és szokásos, hogy "régi bajtársakat" vesznek maguk mellé személyi titkárként. Hozzátette, Ertsey Katalin inkább a "saját háza táján sepregessen" és számoljon be arról, hogy "Osztolykán Ágnes képviselőtársának a tolvaj, cigánybűnöző titkára ügyében hol tart a nyomozás".

Az elnöki figyelmeztetést követően Ertsey Katalin ügyrendi felszólalása során az ülés berekesztését kérte, de Ujhelyi István ennek nem adott helyt.

Jobbik: pazarlásra készteti a pártokat az előírás

Nyikos László közölte: bár politikailag nem lehet megtenni, hogy ne a számvevőszék vizsgálja a kampányköltségeket, ez olyan "hungarikum", amelyet máshol a világon nem alkalmaznak.ú

Szabó Gábor (Jobbik) szerint pazarlásra, ésszerűtlen költésre kényszeríti a pártokat az az előírás, hogy ha nem használják fel kampánykeretüket, azt vissza kell fizetniük, ezért a Jobbik lehetővé tenné - mondta - hogy a forrásokat későbbi választási kampányokhoz vagy működési költségükre is fordíthassák a jelölő szervezetek.

A képviselő azt is javasolta, hogy az egyéni jelöltekkel szemben szigorúbban lépjenek fel az elszámoltatás során: ha nem nyújtják be időben elszámolásukat, akkor a nyújtott forrásnál nagyobb összeget kelljen visszafizetniük az államnak.

Digitális átállás

A helyi és körzeti televíziók digitális átállásához szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztés vitájával kezdődött szerdán az Országgyűlés ülése.

A fideszes Menczer Erzsébet és a KDNP-s Seszták Miklós önálló indítványa a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007-es törvényt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010-es jogszabályt és az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítja.

Menczer Erzsébet expozéjában utalt arra, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a helyi és körzeti, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én megszűnne a médiaszolgáltatási jogosultságuk és ezt követően csak digitális módon sugározhatnák műsorukat.

Menczer Erzsébet fideszes képviselő felszólal a helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. május 29-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A mostani javaslat ugyanakkor a helyi és körzeti televíziók számára hároméves átmeneti időszak biztosít, amely alatt választásuk szerint analóg módon működhetnek, és megvalósíthatják a digitális átálláshoz szükséges fejlesztéseket - mondta. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi vagy körzeti televíziók egyszerű engedélyezési eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) ideiglenes digitális műsorszórási engedélyt kérelmezzenek.

Menczer Erzsébet utalt arra is, hogy a helyi és körzeti televíziók létezése nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából.

Emellett - folytatta - a javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek megfelelően pontosítja és törvényi szintre emeli a korábban NMHH rendeleti szinten szabályozott felekkel való konzultáció mechanizmus intézményét. A módosítás a versenyeztetési eljárás során köthető hatósági szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket is törvényi szintre emeli a jogállami garanciák erősítése érdekében.

A kormány nevében, Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár támogatta a törvényjavaslat elfogadását.

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára beszél a helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. május 29-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kupper András, fideszes képviselő szerint a javaslat a jog erejével próbál a helyi nyilvánosság kis műhelyein segíteni, és ezek ellehetetlenülését akadályozza meg a hároméves átmeneti idővel. Mint mondta, ezek a televíziók három év alatt megvalósítják a szükséges fejlesztéseket.

Frakciótársa, Turi-Kovács Béla azt emelte ki: a javaslat figyelembe veszi, hogy Magyarországon ma is nagyon sokan vannak, akik nem tudnak majd maguknak új televíziót vásárolni, hanem az érintett 38 szolgáltatónak vannak kitéve.

Baja Ferenc (MSZP) azt mondta: az elektronikus hírközlési törvény módosításában látják a javaslat a legjelentősebb problémáját, ugyanis az MSZP szerint az előterjesztés, címével ellentétben nem a digitális átállás szabályozása miatt került a parlament elé, hanem azért, mert a frekvenciaárverésekhez kötődő szabályozásban sok a bizonytalanság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria megsemmisített az NMHH előző frekvenciakiírását és kimondta, hogy jogsértő volt a frekvenciaeljárás.

Baja Ferenc szocialista képviselő felszólal a helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájában azOrszággyűlés plenáris ülésén 2013. május 29-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A mostani a módosítás viszont - érvelt Baja Ferenc - törvényi szinten megismétli azokat a hibákat, amelyeket a Kúria az ítéletében elutasított. Ami egyszer jogellenes, az nem tud attól jogszabályszerűvé válni, hogy parlamenti döntést hoznak róla és veszélyeztetni fogja a következő pályázat jogszerűségét is - hangsúlyozta.

Szerinte az lenne a megoldás, hogy az érintett szervezetek felülvizsgálják a kudarcos frencvenciadöntés eredményeit, visszavonják a frekvenciajogosultságokat, majd újra kiírják a pályázatot azzal. Úgy vélte: a szabályozás felveti a "frekvenciamutyi" lehetőségét, mert a jövőben a tárgyalások legjelentősebb része kizárólag a hatóság és az érintett pályázók, előre szerződésben nem rögzített és nem átlátható feltételrendszere szerint történhet meg.

Frakciótársa, Mandur László arról beszélt: a javaslat általános vitára alkalmas, de vannak benne olyan pontok, amiket mindenképpen pontosítani kellene. Példaként említette a pályáztatás és a frekvencia-csere kérdését.

Novák Előd (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy a digitális átállás elősegítheti a kiegyensúlyozottabb tájékoztatást, mert állítása szerint a Jobbik jóval parlamenti szerepvállalása alatt kap teret a médiában. Az ellenzéki képviselő felszólalásában élesen bírálta  a médiahatóságot és a kormányt is, amiért nem tartják be a törvényeket, illetve a határidőket például a digitális átállás esetében sem.

Novák Előd szerint komolyabban kellene venni a digitális átállást, így például azt is, hogy az NMHH nem költi el a digitális átállásra szánt költségvetési forrásokat.

Pálffy István (KDNP) úgy fogalmazott: a javaslat hasznos, értelmes és "a helyi nyilvánosság, az emberek számára - akár több millió ember számára is - elengedhetetlen", hogy azoknak a televízióknak, akiknek a lehetőségei ma nem engedik meg a beruházásokat, azoknak 2017 december 31-ig segítséget nyújtson a sugárzásban.

Menczer Erzsébet a vitában elhangzottakra reagálva arra bíztatta a javaslatot kritizálókat, hogy nyújtsanak be módosító indítványokat. A képviselő megvédte az NMHH-t és a digitális eseti bizottságot is, akik szerinte továbbra is gyakorolhatják az eddig is biztosított jogaikat.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.