2016.05.18. 15:06
Apanapló - A tetovált gyerek
Pásztor Zalánt napjában többször is le kell csutakolni. Nem, már nem pisil be és nem is azzal van probléma, hogy malac módjára étkezik. A gyakori súrolásnak prózai oka van, kisfiam ugyanis rendszeresen összefirkálja a testét.
Persze, hogy filctollal! Olyannal, ami alig jön le róla. Ráadásul a szivárvány minden színét használja a kölök, így aztán alkalmanként úgy fest, mint egy kétlábon járó kifestő. Zalán persze ennek nincs tudatában, saját megítélése szerint komoly művészeti értékkel bírnak a skiccei.
– Apa ezek tetoválások! – adta tudtomra a minap, mikor arról érdeklődtem, miért színezte be magát ismét.
– Ja, most már értem – bólintottam, miközben azon morfondíroztam, hogy a csudába fogom leszoktatni legújabb hóbortjáról.
Pásztor Zalán az általa készített tetoválásokban gyönyörködik (Fotó: Szakony Attila)
Az egész tetkómizéria egy hónapja kezdődött, ám ahogy teltek a hetek, fiam ezirányú érdeklődése nemhogy csökkent volna, inkább még jobban beleásta magát a témába. Először csak lemosható gyerektetkókat kellett felragasztani a testére, aztán két unokanővére, Vivien és Ramóna a tartósabb csillámtetkóval is megismertette Zalánt. Amióta pedig a videómegosztón látta, hogyan készül az igazi, lemoshatatlan tetoválás, azóta minden reményünk elszállt.
– Apa, az igazi tetkót tűvel csinálják, amit belemártanak a festékbe és beszúrják a bőröd alá – oktatott a kiscsoportos, aki egyébként mostanában úton-útfélen leszólítja az embereket, persze, csak azokat, akiknek tetoválása van.
Zalán folyamatosan alkot. A múltkor nekem is készített egy motívumot.
– Apa, gyere be a szalonba és feküdj fel az ágyra – utasított, miközben felhúzta ötujjas téli kesztyűjét. – Most lefertőtlenítem a bőröd – magyarázta, miközben anyja kézi permetezőjével némi vizet fröcskölt rám. – Most maradj nyugodtan, kicsit fájni fog, de ki lehet bírni – mondta, s azzal elkezdte satírozni a bőrömet.
– Apa, neked miért nincs igazi tetkód?! – vont kérdőre később Zalán.
– Mert az butaság – zártam volna rövidre a beszélgetést.
– Nem apa. Rosszul tudod. Az nem butaság. Az vagányság. Ha majd nagyfiú leszek, én is vagány leszek és akkor nekem is lesz igazi tetkóm.
– És mit varratnál magadra, drága kisfiam?
– Egy lovacskát a hátamra, egy nagy szörnyet a pocakomra és egy Tescót a kezemre!
– Tescót???
– Apa, persze, hogy azt. Ott egy csomó meglepetést lehet vásárolni...