Milyen helyzetben vannak a zalai filmszínházak?

Persze, legtöbbször letöltöm - vallotta be mindenféle szégyenérzet nélkül a 16 éves Dani, akit az egyik multiplex előtt szólítottam meg. Lopás? Dehogy, bár igaz, nem fizet érte. Miért? Kevés a zsebpénz, drága a jegy, kényelmesebb otthon -  pörögnek az okok. Persze, ha „csaj van a szituban”, akkor mégis a zsebébe nyúl és elnyúl a pláza egyik termében, ahogy most is erre készül. De ez esetben nem is a film a lényeg, hanem az a bizonyos mozis varázs popcornnal és vibráló képpel. Ezért akármilyen gyorsan is fejlődik a technika, filmszínházakra mindig is szükség lesz.

A 41. Magyar Filmszemle hetében arra kerestük a választ, hogy a korlátlan letöltések korában milyen helyzetben is vannak a zalai városi filmszínházak.

- Egy hatvanezres városban nehezen él meg két mozi hat teremmel. A háromdimenziós technika jelenthetne egyedül kiugrási lehetőséget, ám a számok ijesztőek: egy mozigép cseréje 3-4 millió, a háromdimenziós technológia 30–60 millió, míg az IMAX (hatalmas, homorú vászon, ami behajlik az emberek fölé, igazi térhatást keltve) 100 milliós tétel – sorolta Drávecz Szabolcs, a megyeszékhelyi ART Mozi vezetője. – Az önkormányzati fenntartású mozik gyenge pontja, hogy időben később ér el hozzájuk egy-egy film, mint a multiplexekbe, nyáron pedig a kertmozik is elviszik a nézőket.

 - Fejlesztünk folyamatosan - így a mozivezető - nemrég az e-cinema technológiát vezettük be, ami egyelőre kevés helyen található meg. Digitális rendszerű sugárzást tesz lehetővé. Egy speciális számítógépről működtetett zárt láncú hálózaton át kapjuk a reklámokat, a filmeket pedig lemezen, majd egy jó minőségű projektor segítségével a régi, tekercses változatnál sokszorosan jobb minőségben tudunk ezután filmeket vetíteni.

A régi Ady mozi technikájában megfiatalodva, akciókkal és pár száz forintos diákjeggyel csalogatja el a nézőket a kalózfilmektől.

- A filmszínház régi hangulata megmaradt, amihez sokan ragaszkodnak, hiszen számtalan emlék köti hozzá az egerszegieket, mert ez a mi mozink - tette hozzá Drávecz Szabolcs.

- Vissza kell adni a mozi régi varázsát, visszacsalni a nézőket a vetítőtermekbe, ehhez viszont jó alkotások kellenek - érvelt Szaknyéri András, az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő hévízi Fontana Filmszínház vezetője. - A tavalyi év nagyon jó volt a kínálat szempontjából. Az Avatart például hatvanas kópiaszámmal indították, amire még nem volt példa. Így nemcsak a plazák, de a kisebb városi mozik is szinte egyszerre kezdhették játszani, ez sokat lendített a versenyképességünkön.

Az ország mozija - így jellemezte Szaknyéri András a hévízi Fontanat. Mert bár hazánkban mintegy negyven településen működik filmszínház, de a fürdővárosba az ország összes településéről járnak üdülni az emberek.

- A napi három előadáson három különböző alkotást kell vetíteni: erre van igénye a nézőinknek. Egy hazai filmet, mert sok külföldön élő magyar vendégünk van, egy romantikusat, mert több a hölgy nézőnk, harmadiknak pedig egy aktuális szuperprodukció is kell a szélesebb közönség kedvéért – árulta el a sikerének titkát a Fontana vezetője. Másfél éve, mikor a vezetői székbe került, 14 ezer volt az éves nézői szám, 2009-ben elérték a 20 ezret is. A 100 fős terembe átlagosan 18-an ülnek be előadásonként.

– Az emberek nem keresztrejtvényt fejteni járnak a moziba, szórakozni és kikapcsolódni akarnak - érzekeltette a különbséget Szaknyéri András.

A magyar filmek közül a Valami Amerika 2 és a Made in Hungaria vezette sokáig a nézettségi listát Hévízen; az elmúlt évben 341 előadást tartottak hazai produkciókból, a 20 ezer nézőből 5600-an voltak kíváncsiak rá. A Magyar Filmszemle alatt ugyanazokat az alkotásokat, amiket Budapesten levetítettek, a zalai fürdővárosban is megnézhette a nagyérdemű. A nyitófilmet, Jancsó Miklós Oda az igazságát pedig két hétig is műsoron tartják.

A zalaegerszegi és a hévízi filmszínház is megegyezik abban, hogy art moziként 60 százalékban art, azaz művész megjelölésű filmeket kell játszaniuk. Ilyen besorolást azok az alkotások kapnak, amelyeket valamely A-kategóriás filmszemlén díjaztak. A múlt évben a Becstelen Brigantyk, A szerelem második látásra és a Gettómilliomos volt a legsikeresebb ilyen besorolású produkció. Ám art filmekből ritkán lesz kasszasiker, kevésbé érdekli a nézőket, az előbbi példák a kivételt erősítik. A legtöbb művészalkotás csak egy szűk nézői réteget vonz az art mozikba, míg a multiplexek számára nincs ilyen megkötés, így ők a nagy haszont ígérő sikerfilmeket vetíthetik akár folyamatosan is.

- A Mamma Mia című musicalre azok is eljöttek, akik már húsz éve nem voltak moziban, mégis a Jégkorszak 3 volt a legnézettebb film a tavalyi évben országosan. Az Újhold viszont mérsékeltebb eredményeket hozott itthon, mint külföldön - folytatta Szaknyéri András. – Miért? Egyértelműen a szinkron miatt, hiszen az emberek nem szeretnek olvasni a moziban: nem lehet sikerfilmek közé kerülni felirattal. Egyébként az amerikai trendnek megfelelően a nyár a moziba járás igazi szezonja, ekkor jön ki a legtöbb új alkotás Hollywoodból. Viszont Magyarországon a június és a szeptember a leggyengébb hónap, ami a nézők számát illeti.

Az idei évben sem kell kétségbe esnie a moziiparnak - bizakodott a hévízi Fontana vezetője: jön a Shrek, a Harry Potter, a Szex és New York és a Vasember folytatása, illetve Perzsia hercege és a Titánok harca. Három jó magyar film is várható: Igazából apa, Szinglik éjszakája és az Üvegtigris harmadik része.

A gazdasági válság és a kalózfilmek ellenére is derűlátó Szaknyéri András. Hogy miért?

- Előbb-utóbb belátják az emberek, hogy a letöltés és a jó mozi között az a különbség, mint a Trabant és a Ferrari között, odaérünk mindkettővel, csak nem mindegy, hogyan!