Nem olvastad el a kötelezőket a nyáron? Segítünk!

Az általános és középiskolások rengeteg nyári olvasnivalót kapnak, de csak nagyon kevesen veszik rá magukat, hogy el is olvassák ezeket. Az igazán kemény művek - amik akárhogy forgatod a könyvet, vagy legyezed magad vele a nagy melegben, valahogy nem haladsz vele - nyolcadiktól felfelé következnek. Nézzük, hogy mit érdemes tudni ezekről a művekről, ha az irodalom tanárod szigorú tekintet mellett erről kezd el faggatni:

Dante: Isteni színjáték

Az Isteni színjátékban Dante példaképe, Vergilius útmutatásával járja végig a túlvilági helyszíneket, a poklot, a purgatóriumot és a paradicsomot. Az isteni színjáték a középkor teljes  (organikus) világképét nyújtja: Dante látásmódján keresztül tükrözi a keresztény etikát, de bemutatja a korszak tudományos ismereteit is.

Hangzatos szavak, mit jelent ez? A középkori organikus világképet a 13. században élt Aquinói Szent Tamás határozta meg Platón és Arisztotelész filozófiája nyomán. Ezek szerint az univerzum három világból áll: szellem-, csillag- és elemi világ. Legfelül az Isten, míg legalul a Pokol helyezkedik el. Mindegyik világ kilenc szférából áll, melyek egymással leszármazási kapcsolatban állnak. Továbbá az elemi világ részei a négy elem különböző keveredéséből jöttek létre és a többiben is a szellem és a lélek állandó mértékben nyilvánul meg.

Érdekes tény: A mű címe eredetileg csak Commedia volt, Dante első méltatója és életrajzírója, Boccacio fűzte hozzá az isteni (divina) jelzőt.

A szerkezetben is előkerül a világkép

Formai szempontból Dante Isteni színjátéka igen szigorúan szerkesztett mű, erőteljes számmisztika, különösen a hármas szám dominanciája jellemzi. 100 énekből áll, egy bevezető éneket követően 33 ének a kilenc (vagyis 3×3) körből álló Pokol leírása, majd 33 ének a Purgatórium 9 gyűrűjét végül pedig 33 ének a Paradicsom 9 egét mutatja be. Rímképletét is a hármas és a kilences uralja: aba bcb cdc.

A történetet zanzásítva itt találod.

Tuti "pirospont", rögtön az első napon!

Kármán József: Fanni hagyományai

Újabb izgalmakat rejtő regény (khmm.. levélregény!). A lustáknak is kedvére való lesz, hiszen egyáltalán nem hosszú, egy nap alatt elolvasható. A lányok (és szerelemtől és hormonoktól túlfűtött fiúk) is szeretni fogják, hiszen igen kedves, érzelmes történet. Ennél a műnél hangsúlyoznám (a többinél is, persze, de ennél kifejezetten), hogy ne vegyük készpénznek, amit a wikipédia ír.

A lélekelemzés a legfontosabb

Kármán József jelentős művet hagyott az utókorra, a Fanni megírásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom első szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Első jelentős magyar én-regényünk is egyben, 1794 ben jelentette meg Kármán saját lapjának hasábjain. A Fanni szentimentális levél és naplóregény. Formájában és belső értékeiben hasonlít Goethe Wertheréhez, azonban Kármán férfi létére női lélekről írt én- regényt. Lélekábrázolása olyan jól sikeredett, hogy egy fél évszázadon át hitték, hogy Fanni élt. Az események csupán arra szolgálnak, hogy a költőnek alkalmat nyújtsanak hőse lélekállapot elemzésére. Egyoldalú levélregény, hőse mintha végig egy hatalmas monológot mondana, ez teszi olyan szubjektívvá a művet.

Fanni végig sír

Vagy legalábbis elég sűrűn és elég sokat. Szóval Fanni hivatalos egy bálra, testvéreivel el is megy oda. A bálon feltűnően jól érzi magát: vidám, nevet, mosolyog. Nagy bűnnek tartja. Ekkor látja meg T. A. I. Józsit, aki felkéri őt táncolni. Józsi egész este körülötte legyeskedi. Este mikor Fanni hazakészülődött Józsi felsegítette a kabátját.

Fanni ekkor vetette észre Józsi közeledését és szerelmes lett. Azonban felmerül benn a kérdés, hogy mi van akkor, ha Józsi nem szereti őt. Ismét depersszióba zuhan. T.A.I. Józsi ellátogat Fanni családjához, de Fannival egyáltalán nem is törődött.  Fanni ekkor elkeseredik, de Józsi tudatja vele, hogy a családdal akarta magát megszerettetni. Fanni apja szimpatikusnak találja Józsit, hozzá szeretné adni lányához. Ekkor Fanni és Józsi a városba utaznak egy több napos összejövetelre, ahol Józsi megcsókolja Fannit. Fanni teljesen megváltozik, ő maga sem ismeri fel a változást. Édesanyját teljesen elfelejtette, vidám és boldog. Az emberek ekkor rosszat gondolnak a lányról és elkezdenek „pletykálni”. Ekkor az apa meglátogatja Fannit és közli vele, hogy csupán két hétig maradhat. Fanni ez alatt az idő alatt csak Józsira tud gondolni. Mikor hazaér mostohaanyja szavakkal bántja. Fanni ismét elkeseredik, szomorú és szenved.

Nem véletlen a sok sírás szerkezetileg sem. Érdemes úgy olvasni a regény, hogy igyekszünk tetten érni a sír-ír párhuzamot.

Tolsztoj: Ivan Iljics halála

A legtöbben Tolsztojtól az Anna Karerinát ismerik - legalábbis hallomásból vagy a filmekből-, de az Ivan Iljics halála legalább annyire fontos mű.

Megfordul a sorrend

A mű tizenkét fejezete öt jól elkülöníthető szerkezeti részből épül föl.

A kisregény szerkezetének meghatározó eleme az időrend.Tolsztoj szándékosan szakított a hagyományos, lineáris időrendiséggel. Az első fejezetben értesülünk a hivatalnok haláláról a felesége által közzétett gyászjelentésből, s csak utána kezd bele Ivan Iljics történetébe. A megváltoztatott időrend alkalmat ad arra, hogy a főszereplő halálával kapcsolatban megnyilatkozó munkatársak, barátok, a család tagjai értelmezzék a halál tényét, illetve megtudhatjuk, hogyan vélekednek az elhunytról. A felcserélt kronologikusság és a késleltetés szerepe kettős: egyfelől hangsúlyt kap, hogy Tolsztoj érdeklődésének középpontjában ezúttal elsősorban a halál áll, és csak ezután következik a főhős életének jellemzése. Másfelől az olvasóban is egyre inkább növekszik a kíváncsiság: milyen életet élt, miféle ember volt ez az Ivan Iljics, akinek a halála ilyen reakciókat vált ki környezetéből.

A tanév mottója is lehet akár a mű egyik mondata:

"Amikor elvégezte a jogtudományi iskola tizedik osztályát, és apjától pénzt kapott, hogy kiruházkodjék, divatos öltönyt rendelt magának Sharmernél, óraláncára medaliont fűzött a következő felirattal: Respice finem [Tartsd szem előtt a véget. (latin)]"

És végül egy igazi klasszikus:

Franz Kafka: Átváltozás

Aki nem hallott még a sztoriról, bizonyára eddig barlangban lakott.

Az átváltozás eltérően Kafka legtöbb írásától a klasszikus novella szabályai szerint készült: Gregor Samsa átváltozása és az ebből fakadó dráma tökéletes szerkezeti egész, hiánytalan a magatartások motivációja is. Az elbeszélésben mindössze egy fantasztikus-csodás dolog történik: az utazó ügynök féreggé változása. Csak ezt kell elfogadnunk, ezután már valósághűen írja le hősének és környezetének sorsát.

Hogyan fogadjuk el az elfogadhatatlant? Todorov segít benne!

A fantasztikum a csodás és a különös határán helyezkedik el. Ha a fantasztikum hatására létrejövő habozás után az olvasó (és a szereplő) azt a megoldást választja, hogy a valóság törvényei mégiscsak változatlanok, a mű különös; ha pedig úgy, hogy az események hatására új természeti törvényeket kell elfogadnunk, a mű csodás.

A fantasztikum így „eltűnő” műfaj, a habozás időleges csupán; a mű végén az olvasó és főhős dönt valahogy. Vannak azonban olyan művek, amelyek a kétértelműséget mindvégig fenntartják.

Gregor az átváltozás után is embernek érzi magát, emberi módon gondolkodik.Kezdetben mindig csak előző életére gondol, de később már fokozatosan elkezd alkalmazkodni az új világhoz. 

Családja fokozatosan lemond róla, mindinkább arról győzködik magukat, hogy a bogár nem is Gregor. Előbb emlékeit veszik el szobája átrendezésével, azután kiürítik a szobát, mely végül lomtárrá lesz, benne Gregor is csak felesleges lom. 

A szobák kiadása után a féreggé változott fiú is egyre terhesebb lesz a családnak, az apa almákkal bombázza. Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Halálos ítéletét húga mondja ki "meg kell szabadulnunk tőle", és azt Gregor végre is hajtja. Eltűnésével a család felsóhajt, s újra ringatózhat a rendezett polgári lét illúziójában. 

A tragédia groteszk színezetben jelenik meg előttünk, soha nem tudunk felszabadultan, viszolygás nélkül nevetni. A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a főszereplőt körülvevő világ lényegét: a geometrikus tagoltság, a szabályosság a külső világ kérlelhetetlenségét teszi nyomatékosabbá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza. A térbeli bezártság felbontása a végtelenbe nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján át látszik a semmibe vezető lépcső teteje, a kiút, a halál.

Remélhetőleg megjött a kedvetek, hogy felhabzsoljátok ezeket a kiemelkedő alkotásokat a szemetekkel, és ezzel is rengeteg élményre tegyetek szert!