Íme Zala megye 7 csodája

Vaskos várfalak, könnyed főúri elegancia

Egerváron, amely nevét a mocsaras területen növő égerfákról kaphatta, először a tatárjárás után épült vár, vélhetőleg fából, s az 1300-as évek első felében elpusztult. Ugyanitt 1476 után Egervári László emeltetett várat, ami a Nádasdyak építkezései nyomán 1560-ban nyerte el a mait idéző – négy oldalról zárt, olasz rendszerű, négy sarokbástyás – küllemét. 1664-ben a török felgyújtotta, majd 1712 körül Széchenyi Zsigmond kastéllyá alakította át. Ekkor épült az árkádos folyosó, s valószínűleg a második szint is. Új tetőt az 1754-es tűzvész után kapott, ekkor kerültek a saroktornyokra az S, P, Q, R betűt formázó szélkakasok is. Majd sokáig csak a romlás vendégeskedett a vaskos falak között. Az első műemléki helyreállítás 1960 és 1965 között zajlott, külseje reneszánsz, árkádos udvara barokk jegyeket mutat. A legújabb időkben nyári színház lelt otthonra benne.

A Festetics-kastély helyén a középkorban a Gersei Pethő- család kúriája állott. Itt kezdett építkezésbe 1745-ben Festetics Kristóf. Az akkor 34 termes épületet a 18. és 19. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet Magyarország három legnagyobb barokk kastélyának egyike. Múzeumegyüttes és konferenciaközpont működik benne, kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. A bejáratnál áll a család leghíresebb tagja, gróf Festetics György szobra. Ő indította el 1817-től a Helikoni Ünnepségeket, s építtetett könyvtári szárnyat a kastélyhoz. A legnagyobb épen maradt hazai főúri könyvtár több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetet őriz, neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás, valóságos empire ékszerdoboz.

Szakrális helyek az Árpád-kortól a 20. századig

A kallósdi kerek templom 1260 körül épülhetett, téglából. Magát a falut a törökök fölégették, 1580-ban elpusztultként írtak róla. Csak a 18. században települt újra, ekkor fedezték fel az időközben erdővel benőtt területen rejtező, viszonylag épen megmaradt templomot. Az 5,8 méter belső átmérőjű, gótikus részleteket is őrző, román stílusú körtemplomhoz kis szentély kapcsolódik. Falát kívülről féloszlopok tagolják, ablakai csúcsívesek, belsejében ugyancsak csúcsíves ülőfülkék találhatók. Vaskos falában keskeny lépcső vezet fel a csöppnyi, fából készült karzatra. Harang alakú kupolája 1860 körül még fazsindelyes volt. Lankás domboldalban áll, körötte kis temető, látványa elbűvöli az arra járót.

Becsehely-Pola műemlék temploma a 13. század második felében épült, román stílusban, első írásos említése 1332- 33-ból való. A törökkel való viaskodások nem kímélték, megrongálódott, elhanyagolták. Az 1700-as évek első felében állították helyre, hajóját bővítették, régi tornyát elbontották. A század végén a barokk jegyében teljesítették ki, tornya is ebből az időből származik. Az 1960-as években sekrestyével toldották, ´67- ben restaurálták. Félköríves, csúcsos diadalívű, a hajónál keskenyebb és alacsonyabb szentélye kelet felé néz. Délről nyílik az eredeti, román stílusú kapu, homlokzati tornya két sisakkal fedett.

Zalaszántón, a Világosvári-hegy tetején, 316 méter magasan emelkedik az 1992-ben épített Béke sztúpa, melyet a dalai láma szentelt fel. A betonból készült, vakítóan hófehér buddhista szentély méretei impozánsak, 30 méter magas, 25 méter széles. Építése során betartották a vallás szabályait, s belsejében növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek el. A szent zarándokhelyként számon tartott sztúpát 2007-ben újították fel, s arra is volt már példa, hogy a Himalája hegycsúcsai közül érkező buddhista szerzetesek ősi lámatáncot mutattak be itt.

Vizeink a természet és a turizmus szolgálatában

A Keszthelyi-öböl, mely szintén bekerült a hét zalai természeti csoda közé, nem csak a nevét kölcsönző város szépségei miatt lehet érdekes a látogatók és az itt élők számára. A Balaton hazánk és Közép-Európa legnagyobb tava, melynek keszthelyi partszakasza 1978-ban került ismét Zala megyéhez. Az öböl Becétől Fenékpusztáig húzódik. A partszakaszokon máig fennmaradtak a természetes szegélyek, ezek közt kiemelkedő értékű a fenékpusztai. A Zala torkolatától északra fajgazdag, természetes nádasok díszlenek, ritka növényeknek, köztük védett orchideafajtáknak helyet adva. Gazdag a rovarvilág, a nádasok fészkelőhelyei a madaraknak, melyeket a fenékpusztai madártáborban lehet tanulmányozni. A vízimadarakat a tavat körbeölelő bicikliútról is megcsodálhatjuk, a szabad strandok benyúlnak a nádasok közé, a város látványosságai pedig az urbánus turistát hívogatják.

A Keszthelyi-öböllel szerves biológiai kapcsolatban él a Kis-Balaton, a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt. A 19. századig a Kis-Balaton tava egységet képezett a Balatonnal, a vízfelület komoly szerepet játszott abban, hogy a Zala lerakja hordalékát és szervesanyag-tartalmát, mielőtt a Balatonba ömlik. Az értékek őrzése a ´70-es években erősödött fel, a területen védőgát és átemelőrendszer valósult meg. A Zala vize ma már a tervezett módon kanyarog. A Kis-Balaton olyan jelentős élővilággal rendelkezik, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, főként a vízimadarak élőhelyéről született ramsari egyezmény hatálya alatt áll.

A hévízi gyógytó, melyet aligha kell bemutatni a zalaiak számára, 4,44 hektár kiterjedésével és az őt körülvevő 50 hektár területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. Nemzetközi ismertsége hazánk hírét is messzire viszi.

Különleges dombok, virágzó völgyek

A zalaegerszegi Azáleás-völgy az Alsóerdő botanikailag védett területe. A Jeli arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. Megtalálható itt a kolorádói jegenyefenyő, ma európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják. Szép látvány a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, amelyről a völgy a nevét kapta (rododendron – havasszépe).

Böde, a mindössze 300 lelket számláló kis észak-zalai település új érdekességgel büszkélkedhet. A Zalaegerszegtől észak-nyugatra 10–12 km-re lévő bödei energiadomb festői környezetben található. Felfedezője szerint ezen a dombon is találkozhat az ember az „erővel”, mint a Földön több helyen is. Ugyanez a „szent erő” található például Lourdes- ban, Medjugorje-ban, Fatimában, Tápiószentmártonban. Az „erő” hatással van minden élőlényre – természetesen az emberre is. Így az embereknek lehetőségük van az „erő” segítségével mielőbb letudni betegségeiket, fájdalmaikat. A domb egyre kedveltebb, sokan látogatják.

Különleges természeti képződmények

A cserszegtomaji kútbarlangot 1930-ban fedezték fel, azóta Európában is egyedülálló barlangrendszernek számít. A mélyben húzódó üregrendszert kútásás során véletlenül találták meg. A kút teljes mélysége 63 méter, melyben a barlang tényleges bejárata 52 méternél nyílt meg. A járatrendszer jelenlegi összhosszúsága – többszöri feltárás után– 2500 méter. A hévíz a visszahúzódása során a termekben forrástölcséreket hagyott maga után, különleges formakincsek a pannon felszín negatív lenyomatát képező gótikus ihletettségű homokkő oszlopok. Az 1980-as években sikerült itt még egy vízilófogat is találni. A Cserszegtomaji-kútbarlang hőmérséklete egész évben állandó 12,8–13 C, ami magasabb, mint ahogy az a földrajzi szélességnek megfelelően elvárható lenne. A kútbarlangot a turisták előtt még nem nyithatták meg teljes egészében, a lejárat egy betongyűrűből lehetséges. Rendkívül ritka rovar- és növényvilága miatt a szakemberek nem is nagyon javasolják a széles közönség gyakori látogatását.

A zalaszántói bazaltfolyosót is mindenkinek látnia kell egyszer. Miért? A Keszthelyi-hegységre a dolomit a jellemző. Ennek egyik „formavilága” a bazaltfolyosó. A hegység dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el.

A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 méternél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak  és ezért érdekes látnivalók a bazaltfolyosó útvonalai és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. Itt található a híres Vadlány-lik, mely arról kapta a nevét, hogy a közelben élők lánysírást véltek hallani a hegy felől, s legendát költöttek a természeti jelenség köré. A bazaltfolyosóhoz látogatók a szántói sztúpát is útba ejthetik, s láthatják a kavicskitermelés nyomait is. Az idősebbek még be tudnak számolni azokról a tavakról, melyek hajdani partjait ma már csak a vízinövények jelenléte sejteti.  

Bim-bam

A szoknyás harangláb mára szinte Göcsej néprajzi jelképévé vált, ábrázolása sok helyről köszön rá a hozzánk érkező idegenre. Az 1793-ban emelt nemesnépi fazsindelyes, szoknyás (református) harangláb azonban nem csak megyénk büszkesége, sokak szerint egész Nyugat-Magyarországon nem akad nagyobb és szebb. A népi építészet eme több mint kétszáz éves remeke 1937 óta áll országos műemléki védelem alatt, s az 1930-as években Zalaegerszegen is felépítették a másolatát.

A Skanzen hűen megőrizte a göcseji falvak archaikus képét

A Göcseji Falumúzeum a Zala folyó holtágának partján, ligetes környezetben lelt otthonra a megyeszékhelyen. 1968 augusztusában nyitották meg, az ország első szabadtéri múzeumaként. A parasztportákra osztott rekonstruált faluban a még fellelhető épülettípusok 50 eredeti példánya idézi meg az egykori paraszti életforma archaikus miliőjét. A bejáratnál a hottói kovácsműhely fogadja a látogatót. A főbb utcákban öt portát alakítottak ki, amelyek épületei Kálócfáról, Náprádfáról, Kávásról, Csödéből, Hagyárosböröndről, Zalalövőről, Nagykutasról, Felső- és Szenterzsébethegyről, Nemeshetésről, Zalatárnokról kerültek ide. A „szőlőhegy” pincéitől fahídon kanyarodunk vissza a 17. századi vízimalomhoz, amit eredeti helyén őriztek meg.   

(Klikkeljen a csodákra, s nézze meg fotókon!)

A Zala megye 7 csodája  akció ünnepélyes ereményhirdetésre január 29-én délután került sor  a megye napi ünnepségen. Az összes beérkezett csoda javaslat

A Zala megye 7 csodája honlapja