Lízing-tortúra: hogyan lehet két tulajdonosa egy traktornak?

- Az eladó, F. Zsolt átadta a nevére szóló törzskönyvet, forgalmi engedélyt, megkötöttük az adásvételi szerződést, megcsináltattam az eredetvizsgálatot, semmi hibát nem találtak. A járművet bevittem a vállalkozásba. Két hónappal később 3,5 millió forint értékű lízingszerződést akartam rá kötni, hogy ne álljon benne a pénzem. A Lombard Zrt.-t kerestem, volt velük már kapcsolatom, ismertem az ügymenetet. Befogadtak minden szükséges iratot, de csak három héttel később, az aláíráskor derült ki, hogy erre a gépre érvényes lízingszerződés volt, amit nem rendezett az eladóm - mesélte.

Horváth Imre érdeklődésére F. Zsolt közölte, kifizette a traktort a pénzintézetnek, de adminisztrációs hibából nem törölték a követelést.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

- Az eladó, F. Zsolt átadta a nevére szóló törzskönyvet, forgalmi engedélyt, megkötöttük az adásvételi szerződést, megcsináltattam az eredetvizsgálatot, semmi hibát nem találtak. A járművet bevittem a vállalkozásba. Két hónappal később 3,5 millió forint értékű lízingszerződést akartam rá kötni, hogy ne álljon benne a pénzem. A Lombard Zrt.-t kerestem, volt velük már kapcsolatom, ismertem az ügymenetet. Befogadtak minden szükséges iratot, de csak három héttel később, az aláíráskor derült ki, hogy erre a gépre érvényes lízingszerződés volt, amit nem rendezett az eladóm - mesélte.

Horváth Imre érdeklődésére F. Zsolt közölte, kifizette a traktort a pénzintézetnek, de adminisztrációs hibából nem törölték a követelést.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

- Az eladó, F. Zsolt átadta a nevére szóló törzskönyvet, forgalmi engedélyt, megkötöttük az adásvételi szerződést, megcsináltattam az eredetvizsgálatot, semmi hibát nem találtak. A járművet bevittem a vállalkozásba. Két hónappal később 3,5 millió forint értékű lízingszerződést akartam rá kötni, hogy ne álljon benne a pénzem. A Lombard Zrt.-t kerestem, volt velük már kapcsolatom, ismertem az ügymenetet. Befogadtak minden szükséges iratot, de csak három héttel később, az aláíráskor derült ki, hogy erre a gépre érvényes lízingszerződés volt, amit nem rendezett az eladóm - mesélte.

Horváth Imre érdeklődésére F. Zsolt közölte, kifizette a traktort a pénzintézetnek, de adminisztrációs hibából nem törölték a követelést.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

Horváth Imre érdeklődésére F. Zsolt közölte, kifizette a traktort a pénzintézetnek, de adminisztrációs hibából nem törölték a követelést.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

Horváth Imre érdeklődésére F. Zsolt közölte, kifizette a traktort a pénzintézetnek, de adminisztrációs hibából nem törölték a követelést.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

- Én ezt elhittem neki, a következő bő másfél évben gond nélkül használtam a traktort. A rendőrség 2009 júniusban értesített, hogy a traktoron lévő 5,9 millió forint lízingtartozás miatt a járművet helybenhagyással lefoglalják. Kulcsait, iratait elvitték, azóta itt áll a gép - mutatta a fészerben.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

A következő fejezetet már a nagyatádi ügyészség írta, amikor a lefoglalás elleni panaszára Horváth Istvánnal közölték: az alaptalan, mert a Lombard Lízing tulajdonjoga fennáll a traktoron. Arról az azóta gyanúsítottként szereplő F. Zsolt az első forgalomba helyezési kérelem beadásakor csak adásvételi szerződést nyújtott be a nagyatádi okmányirodába, nem közölte, hogy a gép lízinges. Emiatt a nevére állították ki az okmányokat és a törzskönyvet is. Mivel a traktor Horváth Imrének való eladásakor még a bank tulajdona volt, azért azt illeti a lefoglalt jármű, szólt az indoklás.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

(Úgy értesültünk, hogy az okmányirodai nyilvántartás szerint még most is Horváth Imre szerepel tulajdonosként, aki még ez évben is fizette a jármű biztosítását.)

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

Közlekedés hatósági szakembertől tudjuk, hogy ilyen típusú gépjármű kizárólag rendszámmal gördülhet ki a kereskedő telepéről. Ez esetben viszont forgalmi engedélyre és törzskönyvre is szükség van. Azt már banki szakember mondta el, hogy lízing esetén a szerződésben a finanszírozó pénzintézet szerepel vevőként a kereskedő pedig eladóként. A pénzt általában közvetlenül utalják, az nem kerül a lízingelő személyhez, vállalkozáshoz. Mindezek alapján tehát ilyen pénzügyi konstrukciónál a bank a jármű tulajdonosa, a törzskönyv is a nevére szól, míg a lízingelő lesz az üzemben tartó, amit a forgalmi engedély is tartalmaz. Úgy tűnik, hogy itt ezek az előírások nem teljesültek.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

Érdeklődtünk a Lombard Lízing Zrt.-nél is, hogy véleményük szerint mi módon fordulhatott elő ez az eset. Miért nem a pénzintézet szerepelt vevőként az adásvételi szerződésen és ezt követően tulajdonosként az okmányokon? Miért nem szerepelt sehol sem az elidegenítési tilalom? Miért nem tűnt fel a pénzintézetnél ez az első szerződés megkötésekor, de legkésőbb miután F. Zsolt elmaradt a lízingdíjakkal? Miért csak a Horváth Imrével kötendő szerződés aláírásakor derült ki a malőr, s nem korábban, már a kontraktus előkészítésekor? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.

- Nekem naponta több tízezer forint veszteségem származik abból, hogy nem tudom használni a traktort, innen én ezt elvinni nem engedem, amíg nem kártalanítanak - szögezte le Horváth Imre, akinek meg- győződése, a Lombard hibája is közrejátszott abban, hogy ő csalás áldozata lett.

Csiszár Katalin, a cég főmunkatársa annyit közölt: mindenben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. Az eset teljes körű tisztázása pedig a rendőrség feladata. Arra sem érkezett tőle felelet, hogy ha nyomozó hatóság a lefoglalást idén január 8-án megszüntette, miért nem szállították el mostanáig az MTZ-t Zalatárnokról.