Csukás István, Süsü sárkány és Gombóc Artúr atyja 75 éves

 Kisújszálláson született, az elemi iskolát is ott végezte, első meghatározó élménye az olvasás megtanulása volt. A háború után egy zenetanár biztatására az akkor induló békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, s úgy döntött, inkább bölcsész lesz, de végül a jogi egyetemen kötött ki. Innen hamar átjelentkezett a bölcsészkarra, amit azonban nem végzett el, ekkor már megjelentek első versei, s egy ideig írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál. Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel.
  

1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. Ebben az időben a kiváló költő, Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, ebből Foky Ottó készített bábfilm-sorozatot.
   

A hetvenes évek közepén jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, amelyek humorukkal, lebilincselő stílusukkal felhőtlen szórakozást nyújtottak az olvasóknak. Kivételesen jól sikerültek e művek tévéfilmes adaptációi is, s 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet is.

   

1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag. Közben részt vett ifjúsági és gyermeklapok szerkesztésében is, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztője.
   
A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú és barátságos egyfejű sárkányról szóló meseregénye, s A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek. Mint korábban, most is a rajz- és bábfilm-változatok tették lehetővé, hogy e kedves mesefigurák eljussanak a szélesebb rétegekhez, s meghódítsák a közönség szívét. Csukás művei azonban nemcsak a tévé műsorán arattak nagy sikert, mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak is. Mindemellett a versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan verseskötetei is napvilágot láttak.
   

A mai napig közszeretetnek örvendő, rendkívül népszerű író több rangos kitüntetést is magáénak tudhat, így többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 2009-ben a Könyvfesztivál életműdíját is megkapta.

A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól az ő nevét viseli.