Egyházi törvény: az akadémia javasol, a kétharmad dönt

Bár sok támadás érte a jogszabályt, a korábbi hírekkel ellentétben a kimaradóktól nem vette el automatikusan jogállásukat: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lapunknak eljuttatott tájékoztatása szerint azok a közösségek, amelyek december 20-ig kérvényezték státusuk elismerését, továbbra is egyháznak minősülnek. Nyolcvannál több ilyen kérelem érkezett az illetékes parlamenti bizottsághoz, amelynek - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása alapján - február 29-ig kell az országgyűlés elé terjesztenie javaslatát a bővítésről.

Az egyértelműen hitéleti tevékenységet folytató egyházakat nem éri hátrány, és a vallási, lelkiismereti szabadságot továbbra is teljes körűen biztosítja a törvény - ezt már Szászfalvi László, a szaktárca államtitkára mondta lapunknak a minap, zalaegerszegi programján. Hangsúlyozta: ez nem egy lezárt rendszer, a parlament további közösségeket is elismerhet, ha megfelelnek a törvényi előírásoknak.


- Az volt a szándékunk, hogy induljunk el a kályhától, és tegyünk rendet ezen a területen, hiszen példátlan volt korábban a magyarországi helyzet: 360 egyházat jegyeztek be, s ezek jó részét okkal nevezhetjük bizniszegyháznak. Előfordult, hogy állatmenhely üzemelt egyházként, másutt egyetlen lakásban három egyház működött - mondta.

- Az ön képviselőcsoportja, a KDNP eredetileg egy másik javaslatot dolgozott ki, ezt írta felül a Fidesz utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványa. Mégis magukénak érzik a törvényt? - kérdeztük.

- Úgy gondolom, jó javaslatot készítettünk, de a megszavazott törvényt is jónak tartom. Tartalmi különbség egyébként alig van a két változat között. Az Európai Unió tagállamait mind feltérképeztük az előkészületek során, és azt állapítottuk meg, hogy nagy többségük szigorúbb feltételekhez köti az egyházi státust. Ezért a Nyugat-Európából és Amerikából érkező bírálatokat kikérjük magunknak; az Egyesült Államokban például nem is létezik egyházi jogállás, az egyházak civil szervezetként működnek - válaszolta Szászfalvi László.

Az államtitkár további intézkedéseket is említett: öt nagy programot indítottak az egyházi kezdeményezések felkarolására, és eddig 750 helyre juttattak el támogatást. Lezárták a 91-ben indított kárpótlási eljárást, támogatják a határokon túl végzett anyanyelvi pasztorációt, és a hitoktatói, közgyűjteményi tevékenységet. Nagy feladat a köznevelési törvényben előírt etika, illetve hit- és erkölcstan tantárgy bevezetése, és az egy százalékos adófelajánlások rendszerének átalakítása - tette hozzá.

Ami az egyházi törvényt illeti, azoknak a közösségeknek sem kell felhagyniuk tevékenységükkel, amelyek nem kérelmezték jogállásuk elismerését. Januártól ezek egyesületként működhetnek, ám ha február végéig nem kérik nyilvántartásba vételüket, jogutód nélkül megszűnnek. Ha később vallási tevékenységet folytató egyesületből egyházzá alakulnának, ezer támogató aláírásra lesz szükségük, és a kérelmet a parlament vallásügyi bizottságához kell beadniuk (az Alkotmánybíróság által megsemmisített eredeti törvény szerint a közigazgatási miniszter lett volna a címzett). Feltétel a saját hitvallás és rítus, a legalább 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés. A törvény azt is előírja, hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merülhet fel; ezzel vélhetően a szcientológusok egyházzá válását kívánja akadályozni a jogalkotó.


Még egy fontos részlet: a január elsejétől egyesületként működő vallási közösségek oktatási intézményeit augusztus 31-ig, szociális intézményeit december 31-ig támogatja az állami költségvetés.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Hit Gyülekezete például az új törvény nyertesének tekinthető, hiszen bekerült a 14 egyház közé. Nem kapott viszont egyházi minősítést - sok más szervezet mellett - a Magyar Iszlám Közösség, amelynek vezetője a zalai Bolek Zoltán. Az elnök már a nyáron elmondta, hogy kezdeményezték státusuk elismerését (jogállásukat tehát a februári parlamenti szavazásig megtarthatják). Arról érdeklődtünk, hol tart most a folyamat.

- Úgy tudom, bekerültünk a Magyar Tudományos Akadémia által véleményezett egyházak közé, bízunk tehát abban, hogy a kérelmünket elfogadják. A beadványomban elküldtem az alapszabályunkat, a jegyzőkönyveket, az 1988-as alapításunk dokumentumait, az 1990-es újabb regisztrációt és a karitatív munkánkról szóló beszámolót. Jeleztem azt is, hogy már 1916-ban törvény ismerte el Magyarországon az iszlám vallást, ami a középkor óta jelen van hazánkban - válaszolta Bolek Zoltán.

Az új törvény hatálybalépésekor a következő egyházakat nevezte meg: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.


ELŐZMÉNYEK
A KDNP eredeti javaslata 3 kategóriába sorolta a magyarországi egyházakat, és 44-et ismert volna el. Ezt a verziót a nyári zárószavazás előtt fideszes módosító indítvánnyal írták át; így lett a 44-ből 14 egyház. A jogszabály értelmében a többi felekezet kérelméről az országgyűlés dönthet kétharmados támogatással. A törvény miatt tiltakozások kezdődtek, majd december közepén Lázár János frakcióvezető bejelentette, hogy „jogtechnikai megfontolásokból” hatályon kívül helyezik azt. 19-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt, elfogadásának körülményei (tehát nem a tartalma) miatt. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a zárószavazás előtt benyújtott indítvány az egész koncepciót megváltoztatta, így a képviselők nem hozhattak felelős döntést. December 30-án a parlament újra elfogadta a törvényt, minimális változtatással.


Kapcsolódó cikkünk: 
Harmincmilliárd a civil szférának