Bujtor István 70 éves lenne

A neves vendéglátó Gundel-famíliából származott, féltestvére volt a színészkirály Latinovits Zoltán, testvére a rockzenész Frenreisz Károly. Nevét Keleti Márton rendező tanácsára anyai nagyanyja után "magyarosította", amikor első filmszerepét kapta. Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, így egy évig segédmunkás, majd pincér volt. Ez idő alatt rájött, hogy közgazdász akar lenni, ezért a közgazdasági egyetemre jelentkezett, ahol 1966-ban külkereskedő diplomát szerzett. E szakmában egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Debütálása szakmai és közönségsikert eredményezett, így elindult színészi karrierje. Játszott Győrben, a József Attila Színházban, Pécsett, a Vígszínházban, volt a Mafilm társulatának tagja, ezután Székesfehérvárhoz kötötte szerződés, 2007-től haláláig a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt.

Bujtor István négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok közül többet később meg is rendezett.

Számos nagysikerű filmben szerepelt, mint A kőszívű ember fiai (1965), a Fiúk a térről (1967), az Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969) vagy a Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér Striga A dunai hajósban. 1996-ban ő rendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott és ugyanabban az évben megkapta a filmkritikusok díját is.

Ő szinkronizálta Bud Spencer filmjeit is, alkati hasonlóságuk adta az ötletet a rendőrnyomozó Ötvös Csöpi alakjához, akit A pogány Madonna, a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, a Hamis a baba, valamint a Zsaruvér és csigavér című filmekben keltett életre. A "bunyós" filmsorozat igazi magyar specialitás volt, amelyben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpinek nemcsak a bűnözőkkel, hanem mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével is meg kellett küzdenie.

1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (ezt a filmet már rendezte is) céget alapított és "összekalapozta" a szükséges pénzt. Ma ezt úgy mondjuk, hogy szponzorokat keresett, akiket aztán cserébe a filmben reklámozott vagy a főcímlistán tüntette fel a nevüket - a módszer Magyarországon csak évekkel később kezdett elterjedni.

Az Ötvös Csöpi-sorozat darabjai igazi közönségfilmek, itthon több mint egymillió nézőjük volt és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. Nem véletlen, hogy Bujtor helyszínnek a Balatont és környékét választotta. Így "csempészte be" alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást, amit nem is akármilyen szinten űzött: hatszoros magyar bajnoknak mondhatta magát. Nem csak a vitorlázás jelentette számára a sportot: fiatal korában kosarazott, az ifiválogatott tagja volt, emellett teniszezett is.

Az 1990-es évektől jobbára a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta - jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság - nem csak a vitorláson.

Bujtor István 2009 augusztusában súlyos állapotban került kórházba, s 2009. szeptember 25-én hunyt el a tüdőembólia mellett fellépő heveny keringési és légzési elégtelenségben.

Bátyja, Latinovits Zoltán mellé temették Balatonszemesen. Síremléke avatásán Németh Miklós volt kormányfő így emlékezett régi barátjára és vitorlástársára: "Lebilincselő személy volt, akiben a tartás, a humor, a kedvesség és az irónia egészen bámulatos harmóniává érett". Ma Bujtor István nevét viseli a Tihanyi Szabadtéri Színpad, a veszprémi színházban minden évben Bujtor-emlékgyűrűt adnak át.