A kütyük hatása a gyermekek érzelemszabályozására

– mondta Konok Veronika, a Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry folyóiratban publikált tanulmány első szerzője, az ELTE Alfa Generáció Labor vezetője.

A gyerekeket lenyűgözik a digitális tartalmak, így ez egyszerű és rövid távon hatékony módja annak, hogy leállítsuk a dührohamaikat, eltereljük a figyelmüket. Az ELTE és a kanadai Sherbrooke-i Egyetem kutatói azonban arra számítottak, hogy a gyakorlatnak hosszú távon negatív következményei lehetnek.

Feltételezésük megerősítésére végeztek egy felmérést 2020-ban, majd egy évvel később egy utánkövetést.

„Több mint 300 két és öt év közötti gyermeket nevelő kanadai szülő töltött ki egy kérdőívet, amely a gyermek és a szülő médiahasználati szokásait (köztük az úgynevezett szülői digitális érzelemszabályozást vizsgálta” – mesélte Caroline Fitzpatrick, a kanadai kutatócsoport vezetője, a Sherbrooke-i Egyetem professzora.

Azt találták, hogy a szülők akkor alkalmazták gyakrabban a digitális érzelemszabályozást, ha gyermeküknek több érzelemszabályozási problémája volt egy évvel korábban. Azonban ez a stratégia a már meglévő probléma súlyosbodásához vezetett: amikor a szülők gyakrabban alkalmazták a digitális érzelemszabályozást, a gyerekek gyengébb indulatkezelési készségeket mutattak. Ez abban mutatkozott meg, hogy a szülők értékelése alapján a gyerekek dühösek/frusztráltak lettek, ha valamit nem engedtek meg nekik (például nem ehettek több nassolnivalót, nem kaphattak meg egy új játékot, vagy nem maradhattak fent este).

A szülői digitális érzelemszabályozás a későbbiekben nemcsak az érzelmek, de más kognitív folyamatok, például a figyelem szabályozását is negatívan befolyásolta, hiszen ha a gyermek figyelmét mindig külső ingerekkel próbáljuk lekötni, akkor nem tanulja meg, hogy ő maga hogyan irányítsa azt.

„Fontos, hogy szülőként ne kerüljük el azokat a helyzeteket, amelyek frusztrálóak lehetnek a gyermek számára. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a negatív érzelmeiket. Ebben a tanulási folyamatban a szüleik segítségére van szükségük, nem pedig egy digitális eszközre” – jegyezte meg Konok Veronika.

A kutatók azt javasolják, hogy a szülők támogassák gyermekeiket a nehéz helyzetekben, segítsenek felismerni érzelmeiket, és tanítsák meg azokat kezelni. Ehhez egy módszer lehet, ha a szülő visszatükrözi a gyermek érzelmeit, például azt mondja a síró gyereknek: „Szomorú vagy, mert…”. A gyerek így megtanulja felismerni saját érzelmeit, ami előfeltétele annak, hogy szabályozni is tudja őket.

„Fontos lenne, hogy a családokkal foglalkozó egészségügyi szakemberek tájékoztatást adjanak arról, hogyan segíthetnek a szülők gyermekeiknek érzelmeik kezelésében anélkül, hogy táblagépet vagy okostelefont adnának nekik” – magyarázta Caroline Fitzpatrick.

A kutatók szerint az eredmények alapján új terápiás és tanácsadási módszereket lehetne kidolgozni a szülők számára.

Tudatosítani kell a szülőkben, hogy a kütyük csak rövid távon segítenek a hisztin, hosszú távon súlyosbítják a problémákat. Ezzel a szemléletformálással sokat lehetne javítani a gyerekek mentális egészségén, és csökkenteni a problémás digitális eszközhasználatot.