Saját halálos mellrákját kezelte (sikeresen) egy tudós vírusterápiával

Beata Halassy, a Zágrábi Egyetem virológusa 2020-ban, 49 évesen fedezte fel, hogy emlőrákja van. Mióta a bal mellét eltávolították, másodszor újult ki a rákos megbetegedése, és úgy gondolta, nem bírna egy újabb kemoterápiás kezelést végigcsinálni.

Miután áttanulmányozta a szakirodalmat, úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgokat egy tudományosan még nem igazolt kezeléssel: laboratóriumban tenyésztett vírusokat fecskendezett be a daganatába. Önkísérletével óriási vitát váltott ki szakmai körökben.

A Vaccinesben megjelent esetjelentés vázolja, hogyan alkalmazta saját magán az onkolitikus viroterápiát (OVT) saját 3. stádiumú rákja kezelésében:

Az önkísérletezéssel azon tudósok sorához csatlakozott, akik mindennek ellenére felvállalták az etikátlannak tartott, megbélyegzett megoldást.

Az OVT a rákkezelés feltörekvő területe, ami – igencsak leegyszerűsítve – vírusokat vet be a rákos sejtek megtámadására és az immunrendszer erősítésére. A legtöbb OVT klinikai vizsgálatot eddig késői stádiumú, áttétes rák esetén folytatták, de az elmúlt években már a korábbi stádiumú betegségek esetén is próbálták használni. Az Egyesült Államokban egyszer engedélyeztek már OVT-t áttétes melanoma kezelésére, de a világon még sehol nincs jóváhagyott OVT-szer bármilyen stádiumú emlőrák kezelésére.

Halassy hangsúlyozza, ő nem OVT-specialista, de a vírusok laboratóriumi tenyésztésében szerzett szakértelme alapján belevágott a kezelésbe. Úgy döntött, daganatát két különböző vírussal célozza meg egymás után – egy kanyaróvírussal, majd egy hólyagos szájgyulladás vírussal (VSV). Mindkét kórokozót alkalmazták már OVT klinikai vizsgálatokban, egy kanyaróvírust pedig teszteltek is áttétes emlőrák ellen.

A tudósnő mindkét vírussal kapcsolatban rendelkezik szakmai tapasztalattal, az általa választott kanyarótörzset széles körben használják gyermekkori védőoltásokban, és a VSV-oltás a legrosszabb esetben is csak enyhe influenzaszerű tüneteket vált ki.

Onkológusai megállapodtak, hogy az önkezelés során figyelemmel kísérik, és ha valami rosszul sülne el, átvált hagyományos kemoterápiára.

A kezelés hatására a daganata komoly mellékhatások nélkül összezsugorodott és lágyabbá vált. Levált a mellizomról és a bőrszövetről, amelybe korábban behatolt, így sebészeti úton könnyen eltávolíthatták.

A daganat eltávolítása utáni elemzés azt mutatta, hogy az OVT a várt módon működött, és a nő immunrendszerét a vírusok és a daganatsejtek megtámadására provokálta. „Az biztos, hogy immunválaszt váltottak ki” – mondja Halassy.

Sok szakmai és etika ellentmondást vet fel

Stephen Russell, a minnesotai Viriad viroterápiás biotechnológiai vállalat OVT-specialistája egyetért azzal, hogy Halassy esetében a vírusinjekciók csökkentették a daganatot. Ám szerinte a terápiában csak annyi az újdonság, hogy a saját laboratóriumában tenyésztett vírussal saját magát kezelte a virológus.

Jacob Sherkow, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem jog- és orvostudományi kutatója az önkísérletezés etikáját vizsgálta a Covid–19 vakcinákkal kapcsolatban.

Szerinte nem az a probléma, hogy Halassy önkísérletet hajtott végre, hanem hogy eredményeinek közzététele arra ösztönözhet másokat, hogy elutasítsák a hagyományos kezelést, és inkább valami hasonló megoldást válasszanak. A rákos betegek elkeseredésükben különösen fogékonyak lehetnek a tudományosan nem bizonyított kezelések választására. Hangsúlyozza, hogy a rákellenes vírusokkal való öngyógyítás „nem lehet az első megközelítés” rákdiagnózis esetén.

Halassy viszont valószínűtlennek tartja, hogy valaki másolni próbálja, mert a kezelés komoly tudományos ismeretet igényel. Tapasztalatai pedig szerinte új irányt adnak a további kutatáshoz: most szeptemberben támogatást is kapott az OVT háziállatok rákkezelésére irányuló vizsgálatára.