Több mint 2500 éve laknak emberek a szlovén Alpokban

Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken

– adta hírül szerdán a szlovén sajtó.

A leletekre a Bosinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek.

Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak.

Mija Ogrin, az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze újságíróknak elmondta: a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra a megállapításra jutottak, hogy már abban a korban is szarvasmarhákat legeltettek az 1750 méter tengerszint feletti magasságban.

A régészeti intézet szakemberei a megvizsgált faszénmintát a korai vaskorra, 2500-2700 évvel ezelőttre datálták.

A Bohinji-tó és környéke élénk bányászati és gazdálkodási központ volt abban a korban, számos lelet mutat arra, hogy azóta folyamatosan lakott terület volt. Ebből az következik, hogy a Triglav 1778-as első, írásban dokumentált megmászása előtt is éltek már a térségben emberek. Janez Bizja, a szlovén Alpok úttörő régésze egyetért azzal, hogy a hegyvidék már 3000 évvel ezelőtt lakott lehetett.

Mint mondta,

az ásatások előtt korábban nem tárták fel megfelelően a területet, ezért azt hitték, hogy a 14. század előtt, az első dokumentált források korszakáig nem éltek emberek a hegyekben.

Borítókép: illusztráció