Nagypáli néhány éven belül energiafüggetlen település lehet

Most, amikor egész Európában, sőt a világ nagy részén energiaválság alakult ki, különösen felértékelődnek a különböző alternatív és adott esetben környezetbarát megoldások; ebben az egyik hazai kistelepülés, a Zala megyei Nagypáli hosszú évek óta élen jár. 

A falu modern kori történelme 1996 óta íródik, ekkor került a település élére Köcse Tibor. Amikor megválasztották polgármesternek, nem sokat tétlenkedett, azonnal helyzetértékelést készíttetett arról, hogy miként áll a falu. 

Ezután a község fejlesztése érdekében megalkották a Zöld út programot, amelynek elkészítéséhez – elsősorban az ausztriai Güssing térségéből vett – nyugat-európai példákat, tapasztalatokat használtak fel. A program megalkotásához és a beruházások elindításához minden pályázati, együttműködési lehetőséget felkutattak.

Fejlesztések sora 

A Zöld út program meghatározta, hogy a fejlesztések mellett azonnal el kell indítani az észszerű, kis költséggel járó energiamegtakarításokat. Többek között modernizálták a közvilágítást, és kompakt izzókat helyeztek ki; ugyanezt tették az épületeknél, illetve olyan berendezéseket építettek be a vízellátásba, amivel jelentős megtakarításokat tudtak elérni. Ezzel párhuzamosan az energiatermelés fellendítése érdekében is indítottak fejlesztéseket. 

Minden beruházást igyekeztek és igyekeznek azóta is úgy megtervezni, hogy teljes mértékben figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat.

Ennek megfelelően a faluháznál napkollektoros rendszert építettek ki, amely biztosítja a meleg vizet és rásegít az épület fűtésére. Nagyon sok épületre napelemet helyeztek ki, ebből van például a fedett parkoló teteje is, illetve szélgenerátort és hőszivattyús rendszert építettek ki. Telepítettek energiafűz-ültetvényt is, amit téli tüzelőként hasznosítanak. A termesztésnél nem használnak műtrágyát és vegyszert, az energiafűz leveleit pedig visszajuttatják a földbe. Időközben elindították a Smaragdfa programjukat; Köcse Tibor szerint a növény a globális felmelegedés ellenszere lehet, és gazdaságilag is hasznot hozhat a konyhára, mert rövid a kitermelési időszaka.

(...)

A nagypáli modell valósággal vonzotta a családokat, a település lélekszáma 271-ről mostanra 600-ra növekedett, a gyerekek száma pedig megtízszereződött a faluban. A község negyed évszázad alatt megfiatalodott, így már nemcsak múltja, hanem jövője is van.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Okospad Nagyáliban / Zalai Hírlap / Fehér Márk