Az autóiparé a jövő Kelet-Európában?

A közép- és kelet-európai országok 2000 óta előnyre tettek szert a nemzetközi kereskedelemben, elsősorban a gépipar, üzemi berendezések, a gumi és szintetikus anyagok, a nem fémjellegű ásványi termékek, a közlekedési eszközök, elektromos berendezések, valamint a fa- és fűrészáruk területén.A legnagyobb kihívás azonban a lendület fenntartása - figyelmeztetett a tekintélyes közgazdász. A növekedés és a versenyképesség záloga a specializáció és a munkaerőköltségek alacsony szinten tartása - tette hozzá. Ami pedig a jövőt illeti: elsősorban a már említett tőkeigényes technológiai ágazatokban számíthatunk növekedésre. Kétszámjegyű teljesítménynövekedést prognosztizálnak az elemzők például az EU-hoz újonnan csatlakozott Romániában és Bulgáriában, valamint Törökországban a közlekedési eszközök gyártása területén. A régió ebben az ágazatban voltaképpen ma már az egész európai piac gyártóközpontjává vált - emelte ki Debora Revoltella. Mint ismert, a Fiat Lengyelországban, a VW Lengyelországban és Szlovákiában, az Audi Magyarországon, a Skoda, Toyota PSA és a Hyundai a Cseh Köztársaságban üzemeltet gyárat. A Renault jelen van Romániában, és Törökországban is tervezi gyártósorait beindítani.Az Európai Bizottság versenyképességi jelentése szerint - amely még ne tartalmazza a 2006-os adatokat - Magyarország már nem tartozik az élbolyba, jelenleg a 20. helyet foglalja el az uniós fejlettségi rangsorban (az egy főre jutó 2005. évi GDP alapján, vásárlóerőn számítva), még megelőzve a három balti országot, valamint Szlovákiát és Lengyelországot. A kilátásokat illetően azonban figyelmeztető a helyzet: a 2000-2005-ös időszakban a mögöttünk álló országok közül négyen is magasabb felzárkózási tempót produkáltak, és ma már a lengyel gazdaság is gyorsabb tempóban bővül. Magyarország relatív pozíciója inkább kedvezőtlennek mondható. Észtország már tavaly beért minket, Szlovákia pedig a következő két évben teszi ezt meg. Litvánia szintén igen közel kerül hozzánk, eközben a magyar gazdaság nem kerül jelentősen közelebb a fejlettebb országokhoz. Bár az egy foglalkoztatottra jutó GDP is magasabb, mint például a régi EU-tag Portugáliában, a probléma az, hogy a GDP-növekedés nálunk szinte csak a termelékenységbővülés eredménye, a foglalkoztatottság növekedése elmarad a velünk közel azonos fejlettségi szinten lévő országok évi 1-1,5 százalékos bővülésétől. Az elemzők ennek okát elsősorban a munkajövedelmeket terhelő magas elvonásokban, a szürkegazdaság jelentős méretében, az adminisztrációs költségek növekedésében, valamint a régióban legbarátságtalanabb üzleti környezetben és az oktatási szerkezet elavultságában látják.