Devizahitel: néhol segít, másutt romba dönt

- A válságból tanultak a bankok és az ügyfelek is - szögezi le Dercsényi György, a Raiffeisen kisvállalati üzletágának vezetője. - A korábbiakkal ellentétben a finanszírozást visszafizetési képesség szerint végezzük, nem biztosíték alapon. A másik fontos lecke, amit a piac megtanult, hogy a célhoz kell megválasztani a terméket.

Régen gyakran előfordult, hogy a kkv-k folyószámlahitelüket nem likviditási gondjaik kezelésére, hanem beruházásra fordították. Holott, aki vevőket, készleteket akar finanszírozni, folyószámlahitelt kell igényelnie. Kisebb értékű gépbeszerzés, felújítás, tartós készletnövekedést jelentő forgóeszköz-finanszírozás esetén középlejáratú hitel ajánlott, nagyobb gépbeszerzésnél, felújításnál pedig hosszú lejáratú kölcsön felvétele javasolt.


A bank becslése szerint a devizában eladósodott cégek 80-90 százalékát súlyosan érintette a válság okozta drámai forintgyengülés, ennek ellenére megkérdőjelezhetetlen a devizahitelek létjogosultsága a szektorban. A hazai 7-800 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás tíz százaléka ugyanis exportál, azaz a lakossággal ellentétben van devizabevétele.

- A válság előtt a devizahitelek felvételét elsősorban a nagy kamatkülönbözet motiválta, ám ez nem biztos, hogy megérte, az árfolyam ingadozása ugyanis a kamatkülönbségnél nagyobb veszteséget tud okozni - magyarázza az üzletágvezető. - Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek zömében devizában szerzik jövedelmüket, költségeik pedig elsősorban forintban keletkeznek, kifejezetten javasolt a devizahitel. Egy esetleges forinterősödés miatt szűkülő árrésből származó veszteséget ugyanis kompenzálja az adósságszolgálat hitelen nyert csökkenése.

Az importőrök esetében azonban kifejezetten ellenjavallt a devizahitel.

- Sokan vannak persze, akiknek forintbevételük van és devizahitelük - teszi hozzá Dercsényi György. - Nekik, mielőtt eldöntenék, átváltsák-e kölcsönüket forintra vagy hagyják devizában, meg kell nézniük, a vállalkozás árrése elbír-e egy komolyabb árfolyamingadozást vagy egy tartósabb forintgyengülést. Ha igen, akkor a devizahitel fenntartható azzal a tudattal, hogy az árrés szűkülni fog, s emiatt csökken az üzleti eredmény. Ha az árrés ezt nem bírja el, ám van elég tartalék, szintén fenntartható a devizahitel, ám ez hazárdjáték, amivel a vállalkozó alaptevékenységét kockáztatja.

Nagy András, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója egyelőre nem tapasztalja, hogy a bankok a korábbinál szívesebben hiteleznének a kkv-szektor számára.

- Én csak adatokat látok - szögezi le a szakember. - Az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat statisztikája szerint hazánk abszolút értékben harmadik volt tavaly a mikrofinanszírozás összegét tekintve, növekedésben pedig az első, ám a kihelyezett 12 milliárd forint nagy része nem a bankokon, hanem a vállalkozásfejlesztési alapítványokon keresztül jutott el a kisvállalkozásokhoz.

Nagy András szerint probléma, hogy hiányoznak a palettáról a megfelelő pénzügyi termékek, régóta lobbiznak például a mezőgazdasági vállalkozók számára elérhető hitelekért. A bankok áthidaló kölcsönt sem szívesen nyújtanak a cégeknek, amiből azok az EU-s pályázatokhoz szükséges előfinanszírozást biztosíthatnák.

- Jelenleg szinte mindenhol ingatlanfedezetre adják a hiteleket, ám az ingatlanok ára a válság következtében csökkent, ráadásul nehezen eladhatóak, sokak pedig nem is rendelkeznek ilyennel. Fontos lenne tehát, hogy némileg magasabb kamatlábbal, készfizető kezességgel is lehessen 3-5 millió forintos összeget felvenni. További probléma, hogy a kezdő vállalkozások számára a mikrohitelen túl semmilyen kölcsön nem elérhető, sem a bankokon, sem a Széchenyi-kártyán keresztül.