Felépült az új árfolyamgát: szakaszosan lehet belépni

A részletekről Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója adott tájékoztatást lapunknak.

Azt a törvénymódosító javaslatot fogadták el hétfőn a képviselők, amely legfeljebb 20 millió forintos eredeti hitelösszeghez (tehát nem ingatlanértékhez) köti az árfolyamrögzítés lehetőségét. Újdonság, hogy az ügyfeleket szakaszosan „engedi be” az április elsején hatályba lépő törvény a rendszerbe: először azok a közszolgálatban dolgozók csatlakozhatnak, akik a decemberi határidőig munkáltatójuknak és bankjuknak is jelezték végtörlesztési szándékukat, végül mégsem tudtak végtörleszteni. Ők további kedvezményt kapnak az államtól: ha július elsejéig jelentkeznek, vissza nem térítendő támogatásként jóváírják számukra azt az összeget, amennyivel többet fizettek a rögzített árfolyamú törlesztőrészletnél február óta. Azaz őket (visszamenőlegesen) már februártól védi az árfolyamgát.

Június elsejétől adhatják be kérelmeiket azok a nem közszolgálatban dolgozó ügyfelek, akik deviza alapú lakáscélú hitelt vettek fel, majd szeptember elsejétől azok is, akiknek szabad felhasználású jelzálogkölcsönük van. A végső jelentkezési határidő az év vége, de legfeljebb 2017 júniusáig (maximum 5 évig) törleszthet fix árfolyamon az ügyfél, s aki csatlakozott, három éven belül nem léphet ki a rendszerből. Az igénylést követően a bankoknak 60 napjuk van arra, hogy megkössék a kedvezményes törlesztésre jogosító szerződéseket.

– Hangsúlyoznám, hogy az ügyfélnek kell a bankot megkeresnie a kérelemmel, a pénzintézetek ugyanis nem küldenek értesítést az árfolyamrögzítés lehetőségéről. Az eljárás adminisztrációját minden bank maga intézi, nem várható egységes ügymenet vagy formanyomtatvány. Annyi bizonyos, hogy közvetlen banki költségeket az ügyfélnek nem kell fizetnie – jelezte Müller János. Mint mondta, a törvény végrehajtási utasítása további részletszabályozást tartalmazhat, ekkor derülhet ki például az, hogy mekkora közjegyzői díjjal kell számolni, illetve ezt az ügyfélnek kell-e viselnie. Korábban volt ugyanis olyan megállapodás a bankok és a kormány között, hogy ezt a költséget nem a hitelező intézetek állják. Annyi bizonyos: szerződésmódosításra lesz szükség, a közjegyzői okiratnak pedig vannak költségei.

Érdeklődésünkre dr. Horváth Gyöngyi, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ügyvezetője elmondta: éppen kedden küldték el a díjszámításra vonatkozó javaslatukat az államtitkárságnak, zajlik tehát az egyeztetés, s várhatóan napokon belül kormányzati döntés születik az ügyben.

– A korábbi árfolyamrögzítés alkalmával is a bankok állták a közjegyzői díjat, nem az ügyfelek. Ez logikus, hiszen a bankok érdekében készülnek az okiratok, ezek birtokában ugyanis nem kell perre menniük a nem fizető ügyféllel. Akkor a kormány hozta meg a döntést, s most is csak központilag lehet meghatározni a díjakat – jelezte az ügyvezető.

A többi belépési feltétel egyébként nem változott: az új típusú árfolyamrögzítésre csak az jogosult, akinek nincs 90 napon túl késedelmes tartozása, aki svájci frankban, japán jenben vagy euróban adósodott el, de forintban fizeti részleteit, illetve jelenleg nem vesz igénybe más törlesztéskönnyítő segítséget. A rendszer a decemberi megállapodásnak megfelelően működik majd: akik csatlakoznak, 1 CHF/180 Ft, 1 EUR/250 Ft, illetve 1 JPY/2,5 Ft árfolyamon fizetik havi törlesztőrészletüket. Ha a piaci árfolyam ennél magasabb (kedden az euró 290-nél, a frank 240-nél, a jen viszont éppen 2,5 körül járt), akkor a különbözet tőkerésze gyűjtőszámlára kerül, és ott a rögzítés végéig a BUBOR kamatával terhelten halmozódik. A törlesztőrészlet kamatrészét ugyanakkor elengedi a bank és az állam, ebből következően annál jobban jár az ügyfél, minél magasabb arányban fizet kamatot. Amint lejár a rögzítés időszaka, az aktuális hiteltörlesztést és az összegyűlt különbözetet is fizetni kell; igény szerint a futamidő meghosszabbításával mérsékelni lehet majd a havi terhek növekedését.

Mint azt korábbi cikkeinkben is jeleztük, az adósok számára az új modell lényegesen kedvezőbb lesz a tavaly augusztusban bevezetett „eredeti” árfolyamrögzítésnél. A korábbi ígéret szerint akik ahhoz csatlakoztak, kérelem alapján átléphetnek majd az áprilisban induló új rendszerbe. 


A FORINTRA VÁLTÁS ÚJ HATÁRIDEJEI
A törlesztéssel 90 napon túl késlekedő, de még élő szerződéssel rendelkező ügyfelek hitelének „forintosítását” és 25 százalékos elengedését is törvénybe foglalta hétfőn a parlament. Április 15-ig értesítik a bankok e lehetőségről az adósokat, akik május 15-ig nyilatkozhatnak arról, hogy fizetőképességük romlása miatt maradtak el a törlesztéssel (két hónappal kitolták az eredeti határidőt). A jogosultak tartozását a május 15. és június 15. közötti középárfolyamon, legkésőbb augusztus 31-ig forintra váltják.