Árfolyamgát: határidő nélkül?

Lapunkban többször ismertettük már a lakáshitelesek védelmére létrehozott árfolyamgát működését és eredményeit, többnyire a határidők közeledésének apropóján. A legutóbbi időpont éppen erre a hétre esik, a parlament ugyanis március végén az egyszer már módosított csatlakozási dátumot május 31-re változtatta. Így elvileg péntekig kérelmezhetnék az ügyfelek, hogy deviza alapú lakáshitelük törlesztőrészletét a piaci helyett fix árfolyamon (svájci frank esetén 180, eurónál 250, japán jennél 2,5 forinton) fizethessék.

A múlt vasárnap azonban törvénymódosító indítványt nyújtott be Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője és két párttársa: ezzel a határidőt hatályon kívül helyeznék, tehát az árfolyamrögzítés teljes ideje alatt (legfeljebb 2017. június végéig) beléphetnének a rendszerbe a jogosult ügyfelek.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint március 31-ig a megkötött árfolyamgát-szerződések száma meghaladta a 150 ezret, a potenciális ügyfélkör pedig 452 ezer fős, tehát az érintettek 33 százaléka élt a lehetőséggel. A rögzítésbe bevont devizahitel-állomány 1250 milliárd forint körüli, a gyűjtőszámlákon 5,85 milliárd forint halmozódott fel, a gyűjtőszámlahitelesek pedig 9,2 milliárd forintnyi kamatkülönbözet megfizetése alól mentesültek március végéig.

"Papíron" tehát kedvező a konstrukció, a devizahitelesek kétharmada mégsem választotta eddig a lehetőséget; január 30. óta csak mintegy 4 százalékkal nőtt az árfolyamgátas ügyfelek aránya. Vajon miért?

- Egyelőre tudom fizetni a hitelemet az ingadozó árfolyamok ellenére is, persze megterheli a családi kasszát az eredetihez képest másfélszeresére nőtt törlesztőrészlet. Félek azonban attól, hogy a gyűjtőszámlán túl nagy összeg halmozódik fel, és így később, a rögzítés lejártával bajba kerülnénk - adott magyarázatot lapunknak egy zalaegerszegi devizahiteles, Kocsis Márton. Hozzátette: ő addig nem is kéri a rögzítést, amíg tud törleszteni, annak viszont örül, hogy "menekülőútként" a lehetőség nyitva marad, ha a parlament elfogadja az új javaslatot.

Napjainkban kissé erősebb a forint, de a frank és az euró esetében így is tehercsökkenéssel jár a rögzítés

Egy másik, általunk megkeresett lakáshiteles férfi pedig azok közé tartozik, akik több mint 3 havi elmaradást halmoztak fel, így nem jogosultak erre a programra. Utóbbi olvasónk elmondta: sajnos olyannyira "úszik" már az adósságokban, hogy neki az sem segítene, ha fix áron fizethetne a banknak, mert egyszerűen nincs miből.

Számításaink szerint egy átlagos (7,5 millió forintos, 20 évre felvett, svájci frank alapú) lakáshitelt a jelenlegi árfolyam mellett közel 20 ezer forinttal olcsóbban törleszthetnek havonta az árfolyamgátas ügyfelek. A piaci és rögzített ár különbözetének egy részét viszont később kamatostól kell visszafizetni. A különbözet kamatrészét ugyan a bank és az állam átvállalja, de a tőkehányad gyűjtőszámlára kerül. Ezt a rögzítés lejárta után kell törleszteni a háromhavi bankközi kamatlábbal (jelenleg 4,55 százalék) terhelten és az akkor már piaci árfolyamon számított részlettel együtt.

Hétfőn három nagybank ügyfélszolgálatán is ügyfélként érdeklődtünk a lehetőségről, és mindenütt azt ajánlották, lehetőleg mielőbb lépjünk be a rendszerbe, mert így kiszámíthatóvá válnak törlesztőrészleteink a következő négy évben. Az eljárást a hitelintézetben lehet elindítani, az ügyfélnek sem banki költséget, sem közjegyzői díjat nem kell fizetnie. Az OTP vasárnap közleményben adta hírül, hogy a tavaly áprilisi indulás óta 38 ezren kezdeményezték az árfolyamrögzítést (januárban lapunkat még 31 ezer igénylőről tájékoztatták, a csatlakozók száma folyamatosan nő). Az Erste Bank pedig május 19-én 27 ezer árfolyamgátas ügyfélről számolt be. Országosan még 300 ezer adósnak van lehetősége arra, hogy csatlakozzon a programhoz.