Az árfolyamgátasok dilemmája - Érdemes már most nagyobb részletet vállalni

A banki elszámolással eltűnt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámláin lévő tartozások 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka, mondta dr. Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese. Ez forintra lefordítva azt jelenti, hogy a gyűjtőszámlákon lévő 32,75 milliárd forintból a banki elszámolások során 30,41 milliárd forintot jóváírtak a pénzügyi intézmények, vagyis ennyivel csökkent a számlatulajdonosok tartozása. Az árfolyamgátasok esetében a szabály az volt az elszámolás során, hogy előbb a lejárt tartozásokat, majd a gyűjtőszámlás tartozásokat kellett kiegyenlíteni, s ha még ezen felül is maradt túlfizetés a korábban tisztességtelenül levont költségek miatt, azt az eredeti devizakölcsön előtörlesztéseként számolták el. A bankok által nyújtott kedvezményeket levonták a visszajáró összegből, az államtól kapott kamatkedvezmény azonban maradt.

– Az elszámolás után csak azok a gyűjtőszámlák maradtak meg – fogalmazott dr. Fülöp Zsuzsanna –, amelyeken még tartozás van, de az összeg a forintosítás után már csak a számlán lévő tartozásra felszámított kamat összegével növekedhet.

Dr. Fülöp Zsuzsanna szerint érdemes mérlegelni, számolni, hiszen egy jó döntéssel pénzt takaríthatunk meg

Az árfolyamgátasok esetében a törlesztőrészlet nem lehet több, mint a 2015 januári, kivéve a kamatváltozásból fakadó növekedést. Tehát törlesztési különbözet ezután is lesz, de azt hozzáadják a tőketartozáshoz.

Az árfolyamgát azt jelenti, hogy a belépést követő 60. hónapig – vagy a kölcsönszerződés lejártáig – biztosított a kisebb törlesztő, hisz' a svájci frank alapú hiteleket 180, az eurósokat 250, míg a japán jeneseket 2,5 forinton lehetett rögzíteni. Öt év után a részlet nőhet, de a törvény alapján legfeljebb 15 százalékkal.

És itt jön a csavar a történetben. Az árfolyamgátasoknak, a 60. hónap után – az eredeti szabályoknak megfelelően – meg kell fizetniük a hátralévő futamidő alatt a rögzítés miatt összegyűlt különbözetet. Ahhoz viszont, hogy a törlesztőrészlet csak mérsékelten emelkedjen, meg kell hosszabbítani a futamidőt.

– Ezzel viszont a visszafizetendő teljes tartozás összege is megnövekedhet, mert így hosszabb ideig kell fizetni a kamatokat a még fennálló tőketartozás után is – hívta fel a figyelmet dr. Fülöp Zsuzsanna, hozzátéve, éppen ezért annak, aki megteheti, érdemes már most a rögzítettnél valamivel nagyobb törlesztést vállalnia. Ez a lehetőség mindenki számára adott, a 60 hónapon belül ezt bármikor lehet kezdeményezni.

Így pedig elkerülhető, hogy a rögzített időszak után összességében megnövekedjenek a terheik, s meghosszabbodjon a futamidejük.

Érdemes tehát minden árfolyamgátasnak osztani, szorozni, s ha vállalni tudja, kérni a fixálás megszüntetését, amit a pénzintézeteknek 30 napon belül teljesítenie kell. Így nem kell izgulni amiatt, hogy az árfolyamgát időszaka után jelentősen megugrik a havi fizetendő summa vagy a futamidő-hosszabbítás – és így a tovább jelentkező kamatok – miatt jóval többet kelljen visszafizetni, mint amivel eredetileg kalkulált valaki. Ez esetben a havi teher minimális emelkedésére csak akkor kell számítani, ha a gyűjtőszámla-tartozásból az elszámolás után még maradt valamennyi.