Láthatatlan éjszakák

Mindez egy országos kutatásból derül ki, amelyet egy településmarketinggel foglalkozó szervezet végzett a Jegyzők Országos Szövetségének szakmai támogatásával. A kutatás eredményeit országjáró körúton mutatják be az önkormányzatok képviselőinek, s a fórumokon elhangzó ötleteket, igényeket is beépítik a zárótanulmányba.

Gyenesdiás volt az első állomása a sorozatnak, ahol kiderült a vendégéjszakák száma nemcsak attól függ, hányan érkeznek a településekre, hanem attól is, hogy a szállásadók hány vendéget jelentenek be: gyakran az ellenőrzések hatására megnő a bevallott vendégek és éjszakák száma.

Hogyan lehet a szállásadókat ösztönözni a valóságnak megfelelő bevallásra?
A tegnapi fórumon Almádi Krisztina (balról) és Herperger Babett

- A legmeglepőbb, hogy a válaszadó települések fele azt mondta, egyáltalán nem ellenőrzi a vendégéjszakák bevallását és befizetését. Mert szerintük nagy az emberi erőforrás- és az időigény, valamint a szállásadók ellenállása is - részletezte Almádi Krisztina, a kutatást végző cég képviselője, aki elemezte, hogy melyek a legfőbb okai a települések büdzséjébe befolyó ifa elmaradásának. - Nem mindenhol szabályozzák pontosan a folyamatot, hiányzik például hogy milyen dokumentumok kellennek a bevalláshoz. Nem minden önkormányzat fordít figyelmet arra sem, hogy érdekeltté tegye a szállásadókat, inkább hatóságként lépnek fel, Sok szállásadó inkább az adóelkerülés taktikáját választja: félve attól, hogy más adóbefizetéssekkel is kapcsolatba hozzák az ifabevallást - mondta a kutató.

Herperger Babett, a kutatást végző cég stratégiai igazgatója példaként említett két, egymás mellett lévő, ugyanannyi szállásférőhellyel rendelkező települést. Az egyikben néhány százezer forint volt az ifabevétel, a másikban pár millió: míg előbbin nem ellenőrzi, utóbbin kontrollálja az önkormányzat a szállásadók bevallását.