A magyar mezőgazdaság GMO-mentes marad

Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Kozárdon, egy szakmai konferencián.

Ismertette: a parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége. Ezen felül Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. A politikus eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az unió szójatermelése.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte a magyar-német kezdeményezésre tavaly bejelentett Európai Szója Nyilatkozatot is. Ez a nyilatkozat fogalmazta meg, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban.

Az Agrárminisztérium államtitkára kitért arra, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény és haszonállat fajok, fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség, a génmegőrzés fontosságát pedig Magyarország az elsők között ismerte fel. Kormányzati célnak nevezte egy állami génbankhálózat kialakítását, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállatfajta génmegőrzése biztosított legyen. Ennek egy lépcsőfoka, hogy februárban megjelent az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározat, amelynek alapján 2022-ig mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a génmegőrzési célok megvalósítására.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: AFP / Frank Van Delft / Cultura Creative