Elkerülte a válságot a munkaerőpiac

György Lászlóval a Világgazdaság készített interjút.

Matolcsy György jegybankelnök szerint tavaly azért nem tudtunk a kanyarban előzni, mert az állami beruházások nem haladtak megfelelően. Mi volt a probléma forrása?

A válság elképesztő gyorsasággal érte el a világ összes országát. Emlékezzünk vissza rá, egyik napról a másikra állt meg a gazdaság az egészségünk védelme érdekében. Állami beruházásokat elindítani pedig, ha nincsenek eleve – egy esetleges válságra készülve – csőre töltve, hónapok kérdése. A folyamaton egészen biztosan lehet gyorsítani még, de az biztató, hogy november óta újra emelkedik az ágazat megrendelésállománya.

Dekonjunktúra idején a bizalom helyreállítása a legfőbb feladata az államnak. A Gazdaságvédelmi Alap költései mennyiben szolgálják ezt?

A Gazdaságvédelmi akcióterv más utat követett, mint a többi ország válságkezelése.

A kormány nem félelemből és kapkodva, hanem jól átgondolt stratégia szerint hozta meg a legfontosabb döntéseket.

Miközben más országok a munkahelyek megőrzésére úgy törekedtek, hogy az otthon ülésért segélyt adtak, addig a magyar kormány a munkaadókkal folyamatosan egyeztetve annyi munkahelyvédelmi bértámogatást adott, amennyi a munkahelyek közvetlen megőrzéséhez szükséges volt, ezáltal hagyta lélegezni a munkaerőpiacot. A vállalkozók felelős döntéseinek és a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a munkaerőpiac helytállt és elkerülte a válságot. Emellett a kormány jelentős összegeket mozgósított a munkahelyek megerősítésére és újak teremtésére: 2020 márciusa óta 918 milliárd forint vállalati beruházásösztönző állami támogatásról született döntés.

Mekkora kört értek el a bértámogatási programok, van még tartalék a munkaerőpiacon?

A Gazdaságvédelmi akciótervvel a számításaink szerint 1 millió 547 ezer munkahelyet sikerült megvédeni, és összesen 1 millió 660 ezer munkaképes korút értünk el. Ezek a számok a megvédett, a megerősített, illetve az újonnan létrehozott munkahelyekre vonatkoznak. A fiatalok foglalkoztatottsága terén még vannak tartalékok, ezeket mozgósítjuk középtávon a 25 év alattiak szja-kedvezményével. Másrészt van még lehetőség az időskorúak foglalkoztatásában is, ezért jelentős adókedvezményeket kapnak a dolgozni vágyó nyugdíjasok. A harmadik csoport a gyermeket vállaló nőké, a kisgyermekes anyukáké, őket az eddigi családtámogatásokon túl rugalmas foglalkoztatással támogatjuk.

A vendéglátóipar az egyik legnagyobb kárvallottja az elmúlt időszaknak, és kérdéses az ágazat további sorsa. Lesz szükség ennyi pincérre a jövőben?

Érdemes a gazdasági folyamatokat összefüggésükben vizsgálni. Számos pozitív folyamatot látunk az európai és a magyar gazdaságban: ilyen az egyébként is jelentős ipari megrendelések folyamatos bővülése, valamint a háztartások magas megtakarításai, amelyek a fogyasztási oldalon keresletként jelennek meg. A német családok 100 milliárd eurót nem költöttek el, az euróövezetben a háztartások megtakarítási rátája 12-ről 24 százalékra emelkedett 2020-ban. Új helyzetet teremt, ha ezek a források megjelennek a piacon, és a turizmus-vendéglátás is korlátozások nélkül működhet. Pont annyi pincérre lesz szükség, amennyit a piacgazdaság igényel. Az állam oldaláról abban tudunk segítséget nyújtani, hogy aki akar, az tudjon tanulni és más, akár még nagyobb hozzáadott értéket teremtő szakmában elhelyezkedni.

Digitalizációban, illetve hozzáadott értékben van realitása a szintlépésnek?

A munkaerőpiac szerkezete átalakult, és egyértelműen kimutatható, hogy a foglalkoztatás a magasabb hozzáadott értékű szektorok felé mozdult el az utóbbi időben. Ma 26 ezerrel dolgoznak többen az IT és 20 ezerrel többen a tudomány területén, mint a válságot megelőzően. A Gazdaságvédelmi akcióterv számos döntése azt a célt szolgálta, hogy előrelépjünk a munka- és tudásalapú társadalom építésében. Ezért indítottuk el a nyolchetes ingyenes informatikai alapozó képzést is, amelyet közel 47 ezren kezdtek el, és 9 ezren végeztek el sikeresen, azaz tettek vizsgát, de biztosítottunk erre épülő programozói képzéseket is. Az itt végzők nagy többsége hamar jól fizető álláshoz juthat. A magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásában kitüntetett szerepe volt a Nemzetközi Befektetési Ügynökségnek (HIPA), amelyet Kelet-Közép-Európa és Ázsia legjobb befektetésösztönző ügynökségének tartanak.

Mekkora növekedésre lenne szükség a tartós felzárkózáshoz?

Intenzív felzárkózási időszakon vagyunk túl, miután 2013 és 2019 között a magyar gazdasági növekedés 2 százalékponttal haladta meg az Európai Unió bővülését. Ahhoz azonban, hogy elérjük az unió fejlettségi szintjét 2030-ra, éves szinten 3 százalékpontra kell emelnünk a különbözetet. Erre is látunk esélyt, főként annak tükrében, ahogyan a válságot idáig kezeltük. Fontos volt fenntartani a gazdaság működőképességét, de az igazi próbatétel ezután jön: ott kell lenni a nyitásnál, amikor az európai családok el akarják költeni a megtakarításaikat az exportpiacokon. Ezen fog múlni, hogy meg tudjuk-e haladni 3 százalékponttal az unió növekedésének átlagát. Nagyszerű eredmény lenne, és az elmúlt tíz év sikereinek tükrében a lehetőség erre is megvan.

A versenyképesség terén van még tennivaló, ezekben az összevetésekben miért állunk ennyire hátul?

A versenyképességi rangsorok kapcsán az OECD egy korábbi meghatározását tartom követendőnek, amely úgy fogalmaz, hogy a versenyképesség a jóllét fenntartható növekedésének képessége. A fenntarthatóságnak négy aspektusát tartom fontosnak: pénzügyi, gazdasági, környezeti és demográfiai összetevőit. Gazdaságpolitikai szempontból a pénzügyi és a gazdasági fenntarthatóság feltételei 2010 előtt nem teljesültek. Azóta viszont egészen a válságig igen, hiszen ez idő alatt nem külső hitelek felhasználásával növekedtünk – mint mondjuk Románia –, hanem folyamatosan építettük le az államadósságot és a külső tartozásunkat, vagyis magyar emberek munkájából, Magyarországon befektető magyar és külföldi vállalkozók döntéseinek köszönhetően fejlődtünk. A környezeti fenntarthatóság területén Európa élmezőnyébe tartozunk, mivel úgy tudott bővülni a gazdaságunk, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkent. Azért is alkottuk meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, továbbá a zöldgazdaság fejlesztésére közel 100 milliárd forintot kívánunk a jövő év végéig fordítani, hogy ezen a területen Európa élmezőnyében maradjunk. A demográfiai fenntarthatóság pedig abból a szempontból lényeges, hogy a termékenységi ráta az elmúlt tíz évben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az unióban. A versenyképességi mutatókat részeire bontva azt láthatjuk, hogy a kemény, adatalapú mutatókban sokat haladtunk előre, a puha, véleményalapú indexekben kevesebbet. Személyes vé­leményem, hogy ez abból adódik, hogy a közgazdászok nem értették a 2010 utáni gazdaságpolitikánk lényegét. Ezért is nevezték unortodoxnak – köztük az IMF szakértői is. Hiszem, hogy közel van az idő, hogy a véleményalapú indikátorokban is előrelépjünk.

A versenyképesség kapcsán az elaprózódott vállalati szektor is problémaforrás lehet. Szükség van pédául ennyi kisboltra?

Örülünk, ha a falvakban megmaradnak a kisboltok. Fontos cél, hogy a vidéki életmód semmilyen módon ne szenvedjen hátrányt a városival szemben, és a vidékiek is ugyanolyan minőségű szolgáltatásokban részesüljenek. Vagyis ezt nem pusztán gazdasági, hanem társadalompolitikai ügynek is tartom. Közben egy érdekes folyamat játszódik le a magyar gazdaságban. Most először kerül sor olyan generációváltásra, amely egy szabadon működő piacgazdaságban – például Németországban – már hatodik-hetedik alkalommal megy végbe. A mostani generációváltás lehetőséget teremt arra, hogy vállalataink növekedni tudjanak, és biztos, jól fizető munkahelyeket teremtsenek. Az optimális az lenne, ha a gyerekeknek lenne kedvük átvenni a szüleik által felépített cégeket, és ha erre nincsen ambíció, akkor olyan, hazánkat otthonuknak tekintő befektetőknek teremtsünk lehetőséget, akik nemcsak folytatják a munkát, hanem bővítik is a céget.

A kormány támogatja a kkv-szektort, hogy a legkiválóbbak akár az exportpiacokra is kilépjenek. Hány olyan hazai cég van, amelyben világpiaci potenciál rejlik?

A Magyar multi programban, tehát a legkiválóbb magyar vállalkozásokat támogató programunkban volt egy ökölszabály, amely hároméves távlatban vizsgálta a cégek átlagos növekedését. A magas követelményeknek körülbelül kétszáz hazai vállalkozás felelt meg. Most egy másik referencia-időszakot fogunk nézni, amely lényegesen több ígéretes piaci szereplőt hozhat a felszínre, ezáltal szélesítve a résztvevők körét. A program azt a célt szolgálja, hogy azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar vállalatok előtt adódnak a válság hatására, minél gyorsabban ki tudják aknázni.

Ma jobbak a lehetőségeink, mint a vírusválság előtt?

Igen, mivel az általunk ismert számok alapján a válság során beruházásösztönzésre egyetlen kormány sem költött annyit, mint a magyar. Jelentős fejlesztések zajlanak a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban, de az exportágazatokban is töretlen a beruházási kedv, ami azt mutatja, hogy a válság ellenére a globális szereplők lehetőséget látnak hazánkban. Már csak emiatt is, a hazai szereplőknek is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy olyan üzleti környezet veszi őket körül, amely a kitörés talaja lehet.

Négy és fél millióan dolgoztak

Decemberben is inkább a kedvező folyamatok érvényesültek a munkaerőpiacon: a korlátozások ellenére havi szinten kismértékben nőtt a foglalkoztatás, az éves alapú elmaradás mértéke is csökkent; a kormány munkahelyvédelmi intézkedései hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez – kommentálták a legfrissebb adatokat az elemzők. A KSH közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos havi száma 4,5 millió volt tavaly decemberben, 4 ezerrel több, mint az előző hónapban, és 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliek száma 200 ezer volt, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb volt a no­vemberinél.

Borítókép: György László