2023.03.29. 07:56
Több alapélelmiszer ára 20-25 százalékkal csökkent az utóbbi hetekben
Néhány hete elkezdtek csökkenni az élelmiszerek ára, amelyről az üzletláncok többsége folyamatosan tájékoztatott. A Makronóm blog utánajárt, hogy vajon az árcsökkentések március végén is folytatódtak-e, és mekkora mértékűek. Hat üzletlánc fővárosi, agglomerációs (Gödöllő, Solymár és Budaörs) és vidéki (Hódmezővásárhely) boltjaiban előzetesen kiválasztott, 25 alapélelmiszert érintő saját bolti kutatást végzett március 24–26. között.
Illusztráció
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Havran Zoltán
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika révén megnövekedett energiaárak, továbbá a tavalyi súlyos aszályhelyzet révén idén egész Európában száguldó infláció januárban itthon is tetőzhetett. Eközben a nagy áruházláncok egymással versengve jelentik be árcsökkentéseiket, így reagálva a történelmi léptékben is magas árak miatt immár visszaeső keresletükre. Bár számos intézkedés – mint például az árstopok vagy a rezsivédelem – védte a magyar családokat az inflációs hatásokkal szemben (lásd a keretes írásunkat is), az infláció érdemi csökkenésére még mindenki csak vár – írja a Mandiner.
Több üzletben, így a SPAR-ban, a Pennyben, a Tescóban, a Lidlben, az Auchanban és az Aldiban gyűjtötték össze néhány sokat idézett és a fogyasztók által gyakran vásárolt termék árát.
A felmérésből jól látható, hogy egyes pékáruk, tejtermékek is olcsóbbak lettek az elmúlt hetekben, sőt több alapélelmiszer és zöldség, gyümölcs ára is kedvezőbb lett.
A KSH februári átlagáraihoz képest a láncok átlagában jelentősen olcsóbban találtak őrölt kávét (–35,7 százalék), napraforgó étolajat (–20,6 százalék), dobozos söröket (–18,2 százalék) és rizst (–17,5 százalék). A tejföl ára kevesebb mint felére (–51,7 százalék) csökkent február óta, vagyis az elmúlt évi 86 százalékos árnövekedését követően az egy évvel ezelőtti ár alá esett vissza.
Érdemben a vöröshagyma, az alma, a répa és a száraztészta árát találták a KSH februári adatfelvételénél magasabbnak. Ennek részben a szezonalitás és az adatfelvételi helyszínek jóval szűkebb köre is oka lehet.
Az eredmények tehát visszaigazolják az árcsökkenésekről a sajtóból kapott képet, bár termékkörönként számottevő eltérések is adódtak, amelyek nem csak egyedi akciókra vezethetők vissza.
A pékáruk esetében 20 százalékos, de a tejtermékek esetében is 30 százalékos árcsökkenést mutatnak a vizsgált láncok adatai a KSH februári átlagáraihoz viszonyítva. A zöldségek, gyümölcsök esetében nem ennyire egyértelmű a kép, itt a krumpli, a narancs vagy a paradicsom esetében árcsökkenést, míg a vöröshagyma, az alma vagy a sárgarépa esetében további áremelkedést mutatott az adatgyűjtés.
Hasonló a helyzet a húsáruk esetében, itt is termékfüggő, hogy árcsökkenés vagy áremelkedés történt a megelőző hónaphoz képest. Az egyéb élelmiszerek esetében is árcsökkenést mutatnak az adataink, bár itt több árstopos termék is bekerült a vizsgálat körébe. Mérséklődést mutat a rizs és az ásványvíz ára, valamint – sokak örömére – a söré is. A száraztészta ugyanakkor a vizsgálat idején drágább lett, miközben ezen termékkör árcsökkenéséről szóló hírek járták be korábban a sajtót.
Hetek óta élesen versengő láncok
Az Aldi március elején bejelentette: folytatják az alapvető élelmiszerek körében a tartós és jelentős árcsökkentéseket. Azaz a 10 dekás teavaj 20 százalékos ármérséklését követően – terméktől függően – 20–23 százalékkal alacsonyabb áron kínálják a magyar beszerzésű trappista sajtokat is.
A leggyorsabb válasz a CBA-tól érkezett: a magyar üzletlánc ugyancsak 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtott végre a trappista sajtoknál, szintén március 1-jétől. Ezek után a Lidl sem akart lemaradni: március 6-tól nagymértékben és tartósan csökkentette a kínálatában található legnépszerűbb sajtok árát. Ezzel a sajtok – kiszereléstől és típustól függően – akár 25 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, amit a Makronóm blog gyűjtése is igazol (lásd az 1.táblázatot). A Penny mintegy félszáz termék árát vitte le – akciók keretében – az elmúlt hetekben, általában szintén 20-30 százalékkal.
A SPAR és a Tesco nyilatkozataik alapján hűségprogramjaik erősítésével, azaz kártyaprogramjukkal elérhető kedvezményekkel igyekszik versenyképes árakat biztosítani vásárlóinak. Előbbi hetente 1600, utóbbi 1200 terméket kínál extra, nem feltétlenül minden vevője számára vagy meghatározott időszakokban elérhető kedvezményes áron.
A piaci szereplők egyébként hosszú távon a promóciók közkedveltségének megugrására számítanak.
Tehát a várakozások szerint a különböző rugalmas akciók lesznek a legélesebb fegyverek a kiskereskedelem szereplőinek kezében abban a harcban, hogy ki tudja a legtöbb vásárlót megszólítani.
Ugyanakkor jó tudni: a beszállítók általánosan is engedtek az árakból. Most pedig lényegét tekintve az történt, hogy ezt az árcsökkenést nem tartják maguknál a boltok, hanem legalább részben átengedik a fogyasztóknak, hogy fenntartsák a forgalmat. Ha magas maradna a lejáró árumennyiség, az nagyobb veszteséget okozna, mint lemondani a profit – esetenként, bizonyos termékköröknél az extraprofit – egy részéről.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
