Folyóiratszám is ünnepli a költészet napját

A Magyar Költészet Napja apropóján készült el a Magyar Írószövetség lapjának, a Magyar Naplónak áprilisi kiadványa. A lapszám élén a tíz éve elhunyt Lászlóffy Aladár költő versei állnak, mintegy az összeállítás irányadóiként, és hasonlóképp a költészetre vonzza a reflektorfényt a címlapinterjú is: Vári Attila Prima- és József Attila-díjas íróval, költővel, filmrendezővel pályakezdésről, erdélyiségről, a Forrás-nemzedékről, a magyar nyelv állapotáról, értékvesztésről és a groteszk világlátásról Stifner Gábor beszélgetett.

A lapszámban fontos szerephez jut az emlékezés: míg Szentmártoni János Kodolányi János író munkásságát idézi, addig Lajtos Nóra a 90 éve született Czine Mihály irodalomtörténészt méltatva írja: arra „tanította egyetemi tanárként tanítványait, hogy mint jó kertészek, óvják, védjék meg a nyelvében »ragadt« magyarságot, határon innen és túl.” Továbbá Cs. Nagy Ibolya esszéjében Farkas Árpád költő kései lírájával foglalkozik.

„A költő számára nincs hittel átélt transzcendens, szakrális menedék, ilyen kapocsról nem beszélnek a versek: de menedék, megtartó erő az »angyalszárnysurrogásos« költészetbe vetett hit”

- olvasható írásában.

Ha költészetről van szó, a zenének is szóhoz kell jutnia: izgalmas összefüggések megismerésével kecsegtet Kabán Annamária dolgozata, aki Kovács András Ferencnek azokat a verseit elemzi, amelyek Mozart-művekkel, illetőleg Mozart életművének és alkotótevékenységének fontos mozzanataival folytatnak párbeszédet.

A Magyar Költészet Napjához kötődő rendezvényeken többször is reflektorfénybe kerül Az év versei című antológia – többek között ebből lehetett kiválasztani a Szaval a Suli! című pályázat költeményeit is, és Versmaraton sem múlhat el nélküle. A kötet műhelytitkairól Simon Adri kérdezte a kötet szerkesztőjét, Zsille Gábort.

Értékőrzés, újrafelfedezés és továbbgondolás metszetét jelenti Papp István Géza esszéje, aki Jánosi Zoltánnak az Oláh János íróról, költőről, a Magyar Napló Kiadó korábbi vezetőjéről készített monográfiáját értékeli. „Később ismertem fel Oláh János sokoldalúságát, melynek révén több nemzedék – így a máig hozzá kötődők – példaképévé is vált. (…) Jánosi Zoltán e munkája (…) bizonnyal alapmű lesz a további megközelítések, későbbi korszakelemző áttekintések számára” – vallja az értekezés szerzője.

A lapszámban továbbá Finta Éva, Kemenes Henriette, Lackfi János, Makkai Ádám, Mezey Katalin, Pajor András, Tarbay Ede, Vass Tibor versei, valamint Bogdán Emese, Boros Erika, Szakács Réka és Vári Attila prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Kovács István Shakespeare a Corvin közben, Kabán Annamária–Mózes Huba Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenő költészete és műfordításai, Lackfi János Emberszabás és Végh Attila A víz arca című kötetéről olvashatunk. A lapszám illusztrációit magyar költőkről mintázott és műveik ihlette alkotások reprodukciói adják.

Borítókép: illusztráció