2023.05.09. 14:55
Felavatták Munkácsy Mihály megújult síremlékét
A síremléket a festőművész halálának 123. évfordulója alkalmából kedden a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben avatták fel. A védett síremlék és környezete most Pákh Imre üzletember támogatásával újult meg, és Spányi Antal, a Székesfehérvári egyházmegye megyéspüspöke áldotta meg.
Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök megáldja Munkácsy Mihály felújított síremlékét a Fiumei úti sírkertben 2023. május 9-én
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
Avatóbeszédében Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy
Munkácsy nehezen kezdte pályáját. Az alulról jöttek elszántságával és kitartásával azokat a 'mintaalkotó' személyiségeket kereste, akik mozgásba hozták a benne lappangó képi gondolatokat és érzelmeket.
A festőművész életét ismertetve elmondta, hogy szülei halála után Munkácsy Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az elemi iskola után asztalos inasnak adta. Aradon dolgozott, itt születtek első rajzai, és első nagysikerű képe, az 1869-ben született Ásító inas témáját is korábbi mestersége világából vette.
Fotó: Soós Lajos / Forrás: MTI
Kiemelte, hogy az 1880-as években festette legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus-trilógia első két részét, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képeket, az Ecce homo csak 1895-ben készült el. A két óriásfestmény alkotójával együtt Amerikába is áthajózott, ahol Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült.
Munkácsy stílusát a művészettörténet-írás romantikus realizmusnak nevezi, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Életműve a magyar művészet egyik csúcsteljesítménye
– hangsúlyozta Vincze Máté.
Munkácsy Mihály abszolút megkerülhetetlen személye a magyar kultúrtörténetnek. Kevés olyan magyar született, akit világszerte ismernek, és kevés olyan művész, akinek műveit már életében is vásárolták külföldön – hangsúlyozta a megemlékezésen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója.
Úgy fogalmazott:
igazi népmesei történet Munkácsyé: asztalos inasból vált Párizsban is ünnepelt művésszé. 1869-ben készült Siralomház című képével indult el a siker útján, amellyel a Párizsi Szalon nagy aranyérmét is elnyerte, és haláláig ezen az úton meg sem állt.
Felidézte, hogy Munkácsy Mihály mindössze 56 évesen, egy Bonn melletti szanatóriumban halt meg. Vonattal szállították haza, a Műcsarnokban ravatalozták fel. Nagyszabású temetésén és síremléke 11 évvel későbbi avatásán is többezres tömeg vett részt.
A védett síremlék és környezete most Pákh Imre üzletember támogatásával újult meg.
Telcs Ede műve, amely mától megint régi pompájában látható, a magyar Géniuszt ábrázolja, aki megkoszorúzza a mester sírkeresztjét
– emlékeztetett az ünnepségen Móczár Gábor, aki kitért arra is, hogy a NÖRI a Miniszterelnökség támogatásával folyamatosan újítja fel a Nemzeti Sírkert államilag védett, leromlott állapotú sírjait. Tavaly összesen 75 millió forintból mintegy 30 sírt újítottak meg.
A síremléket Spányi Antal, a Székesfehérvári egyházmegye megyéspüspöke áldotta meg, majd a résztvevők főhajtással tisztelegtek Munkácsy Mihály emléke előtt.
