Bronzkori vártól a halastóig – Zalaszentiván nagy beruházások érintettje

-A gazdasági érvek azt követelték, hogy változzon az eredetileg tervezett nyomvonal, hiszen Pózva és Zalaszentiván közigazgatási határán, ami a mostani Szentiván és Pózva közötti egyenes útszakaszt keresztezi, Egerszeg felől épül fel a logisztikai központ a mezőben, míg a mi oldalunkon ipari park lesz. Az új út ezeket a létesítményeket is becsatlakoztatja a közlekedésbe. Ezzel együtt lehetőség lesz a Zalaszentivánt elkerülő, a vasúttal párhuzamosan futó útszakasz megépítésére is. Ez nekünk igen nagy érdekünk, hiszen a falun már most is 8 ezer 400 jármű halad át egy-egy nap, ez több, mint az Egerszeg-Egervár közötti forgalom nagysága. Ráadásul, az új R76-os út vonzása miatt legalább ötven százalékkal növekedni fog a mostani járműszám – mondja a közeljövő fejlesztéseiről a polgármester, hozzátéve, hogy mindezek jelentős változást hozhatnak Zalaszentiván turisztikai lehetőségeiben is.

A közlekedéshez kapcsolódik a falu első említése is, egy 1292-ben keltezett oklevélben Ollárról és a Keresztelő Szent János egyházához vezető nagy útról tesznek említést. Vagyis a falu már akkor templomos hely volt. A térség azonban sokkal korábban is fontos lakott helynek számított, a falu határában húzódó Kisfaludhegy tetején, bronzkori földvár védte a környéket, amit a honfoglaló magyarok is birtokba vettek. A közlekedési történések később a vasúttal folytatódtak, 1865-ben a Déli Vasút erre építette a Sopron-Nagykanizsa vonalát. Vasútállomás is létesült, aminek az adott nagyobb jelentőséget, hogy innét csatlakozott Zalaegerszegre is a vonat, majd 1890-ben megépült az Ukk-Csáktornya szakasz is. A vasút korszerűsítését követően új állomás épült, a régiben most az ABA Hotel működik, a régi pálya egy részén pedig az a kerékpárút vezet, amit 2010-ben Szentíván pályázati segítséggel épített meg a Zala-völgyi kerékpárút program részeként. Sajnos ez a terv mindeddig nem valósult meg teljességében.  Szentíván megépítette a maga 5,4 kilométeres szakaszát, de az út Egerszeg felé Pózva határában megszakad. A másik oldalon, Zalalövő felé ugyan így ér véget Teskándnál az onnét, szintén a régi vasúti pályán kiépített kerékpárút is. Remélhetőleg  az összeköttetést biztosító szakaszok hamarosan elkészülnek Zalaegerszegen.

- Sokan kerekeznek ezen az úton – mondja Pallangi Ferenc az önkormányzat munkatársa, akivel bejárjuk a falut. – Én is gondozom az út környékét, ami napelemes térvilágítást is kapott a falun belül. A kerékpárosok gyakran megállnak, érdeklődnek, hogy meddig mehetnek ezen az úton Egerszeg felé, amelyhez a vasút fölött még hidat is építettek.

Kisfaludpusztán, ahol az Egerszeg felé vezető régi vasúti pálya mentén vasútállomás is volt, szívesen vált szót velünk Lákovics Ferenc nyugdíjas, aki a régi vasútállomás épületét vásárolta meg lakóháznak.

-Ez még 1971-ben történt. Nagyon szeretünk itt lakni, kis halastavat is létesítettem a kertben. Nem jár erre más mint a kerékpárosok – mondja, majd útba igazít minket, hogy merre találjuk a bronzvárat  Kisfaludhegyen.

A horhosból kiérve, a dombtetőn széles füves terület tárul elénk. Kihalt a környék, de az egyik épületet lakják. Bartha István, aki kint él a hegyen, szívesen segít az eligazodásban:

-Állítólag ez a környék itt a hajdani erődítmény. Nemrég fémkeresővel kutattak valakik, ástak is, de nem tudom, hogy találtak-e valamit. A közelben van az állatsimogató, a tulajdonosával szoros kapcsolatban vagyunk. Hívjuk egymást, akár éjjel is, ha gyanús alakokat látunk. Azért költöztem fel ide a városból, mert itt végtelenül nyugodt az élet.

Rálelünk egy meredek árokra, mely a védvonal sánca lehetett. Sajnos, mindent benőtt a gaz és a fák. Az árok végénél mutatós ház áll, a másik oldalon szőlővel, s innét indul Dél felé a pincék, s a telkek sora. Az interneten rábukkanok Száraz Csillának, a kanizsai Thury múzeum régészének friss cikkére, ami a Magyar Régészeti Magazinban tavaly jelent meg. Ebben azt írja a szerző, hogy a Zalaszentiván-Kisfaludi-hegy lelőhely régóta ismert a régészeti szakirodalomban mint őskori magaslati település. 2004–2005-ben megelőző régészeti feltárás, 2010-ben légi régészeti kutatás, 2015-ben pedig fémkereső műszerrel végzett felderítés volt a területén. A több mint 130 éve ismert régészeti lelőhelyet 1885-ben Lipp Vilmos, a környék kiváló ismerője írta le először. Ezen a területen találta az egerszegi Mátai János 1920-ban azt a négy kartekercsből és egy tokos baltából álló, a Kr. e. 14. századra datálható híres bronzdepót, amely napjainkban a Göcseji Múzeum állandó kiállításában tekinthető meg. Megtudjuk az írásból azt is, hogy a 3,5 hektárnyi kiterjedésű földvárnak csupán nagyon kis része mondható feltártnak, nem tudni mit rejt még a föld.

-Pályázunk a hegy körülményeinek jobbítására. Az út javítása, a csapadékvíz elevezetése, vadvédő kerítés építése és őshonos gyümölcsfák ültetése szerepel a pályázati lehetőségek között. Az önkormányzatnak is van területe a hegyen, meg több elhagyott parcella is akad, amit őshonos fákkal szándékozunk beültetni. Úgy tudom, hogy az egykori vár területének egy része állami tulajdonban van – mondja Dormán Miklós, majd arról szól, hogy a faluban nagy felületen parkosítottak, ez meghaladta a 11 ezer négyzetmétert, sétányt, modern sportpályákat, játszóteret alakítottak ki, s a közösségi épületeket is felújították. Az integrált közösségi térben kapott például helyet a könyvtár, a Civilek Háza pedig a civil szerveztek és a polgárőrség székhelye. Felújították a templomot, s igen széles társadalmi összefogással új plébániahivatalt építettek. A 2006 és 2015 között megvalósult fejlesztésekkel Magyarország Falumegújítási Díjat nyertek.

-A plébánia épülete nagyon kellett, máris  keresett a zarándokok között, sokan itt is szállnak meg – mutatja büszkén az új épület vendégszobáit Kulcsár Erzsébet a létesítmény, s a templom gondozója. Mivel a középkori templom a török időkben elpusztult, a mostani templomot 1922-ben építették, s 2013-ban teljesen felújították. A jól kiválasztott helyre épített templom szinte mindenhonnan látható a faluból, kérésre megtekinthető, érdemes gyönyörködni a csupa fény, s szépen festett belső terében is.

A sportöltözőben, a falakra kifüggesztett látványterveket mutat meg Pallangi Ferenc, amelyekről a polgármester ad részletes tájékoztatást.

-A turisztikai lehetőségeink fejlesztésének tervei láthatók a falakon.  Zalaszentiván a Zala és a Sárvíz mentén települt meg. A hirtelen jött nagy esőzések esetenként árvíz veszélyt is okoznak. A Sárvízen szeretnénk egy horgásztavat létesíteni, szabadidő parkkal, tanösvénnyel. Lenne parkerdő, erdei tornapálya, s táborhely is. Mindez a mostani sportpálya mögött húzódna. A kerékpárút előtt és a sportpálya mellett pedig egy strandolásra is alkalmas kisebb tavat tervezünk.  Elsődleges feladatunk a falu élhetőbbé tétele, de most már olyan dolgokra is szeretnénk koncentrálni, amelyekkel az életminőséget is javítani lehet. A falunk 1960-ra érte el az ezer lakost, ami azóta sem csökkent, jelenleg 1080-an élünk Zalaszentivánon – mondja Dormán Miklós.