Művészetbe hajló munkát végez a fával Tóth Gábor

Az egyedinek, futurisztikusnak nevezett órák, szobrok, faragások, lámpák elkészítésének ötlete régóta ott lapult a tervek között, csak az idő és az erő hiányzott a tevékeny mindennapok körforgásában.

- Mindig egyedi dolgokat szerettem volna készíteni, amiket más nem tud vagy nem akar – mondta Tóth Gábor. – Az érdekelt, hogy olyat hozzak létre, akár bútort is, amiben van valami, ami egyedivé, megismételhetetlenné teszi, vagyis nem tö-megáru, mert azt nem szeretem. Ehhez képest a munkám során pont olyan különféle bútorok kerültek ki a kezeim közül, amik nem ide tartoznak. De az nem én voltam.

Így születnek az egyedi tárgyai

Ez a művészetbe hajló kreatív alkotás akkor öltött testet kész munkákban, amikor Gábor Erdélybe látogatott.

- Fafaragó barátomnál, Kászoni Attilánál jártam, aki szintén egyedi munkákat készít, igaz, más jellegűeket, mint én, de nagy hatással volt rám – folytatta. – Akkor, ott jött el a pillanat és a késztetés, hogy aztán hazatérve nekiálljak elkészíteni azokat a tárgyakat, amelyek ötlete már a fejemben volt. Azóta elkészültek a házunk kertjében látható nagyobb szobrok, például a pirosra és a barnára festett ló, amelyek több ezer kis fakocka felhasználásával kaptak formát. Ezek nagyobb alkotások, mellettük a kisebbek is alakultak. Több esetben úgy készültek el, hogy elmentem az erdőbe sétálni, ott megláttam egy-egy fát, amit a természet alkotott, és azt továbbgondoltam úgy, ahogy azt mások nem biztos, hogy belelátják.

Példaként mesélte, hogy egy nap rönköket válogattak otthon, az egyik annyira görbe volt, hogy nem volt alkalmas felhasználni. Következő napra már kitalálta, hogy mi legyen belőle, estére elkészült egy női alak.

Egy másik tárgy története egy pizzasütésnél kezdődött.

- Testvérem túlságosan megrakta a kemencében a tüzet fenyőfával, kivettem az egyik hasábot, mielőtt elégett volna, így csak elszenesedett. Ebből lett a Kiégett szerelem című alkotás – mesélte. – Ez így adta magát.

Több óra is található a gyűjteményben, amelyeknek szintén története van.

- Itt is az egyediségre való törekvés jelenik meg. Működőképesek, vagyis óraszerkezet is van bennük, nem csak díszek. Mindegyikhez olyat próbálok rendelni, ami teljesebbé teszi. Az órák alap-anyagát is az erdőben találtam séta közben. Az egyiket egy természet alkotta szív díszíti, ennek alapanyaga egy rönk volt, abból vágtam le egy darabot az órának. Itt adott volt a téma, piros mutatót kapott, belül piros festést, kívül pedig feketét, amit égetéssel értem el. Sok technika van, amit szeretnék belevinni a munkáimba – magyarázta. – Kedvelem az égetést, ami után persze kezelni kell a felületet, hogy ne legyen kormos a kezünk. Alkalmazom a koptatást és használok pirográfot is. A szobrok motorfűrésszel készülnek, az utómunka pedig csiszolóval.

Nem nevezi magát fafaragónak, csak él a természet adta lehetőségekkel és azokat alakítja.

- Sajnos a mai magyar piacon mindenkinek az kell, ami divatos és másoknak is van – vélekedett Tóth Gábor. – Persze az egyedi költségesebb, de értékesebb is.

Külföldön dolgozik

Mint mondta: jelenleg külföldön dolgozik, sajnos nem a szakmájában. A faipari termeléstől elszakadt, jelenleg a fával való munka tényleg csak hobbi.

- Ötletelni van időm, utánajárok technikáknak, amiket nem tanultam, fejlesztem magam. Érnek persze negatív kritikák, például, hogy miért festettem pirosra egy lovat? Azért, mert én így akartam elkészíteni, mert így talán többen megnézik és előhoz az emberekből valamilyen indulatot, véleményt, gondolatot, akár pozitív, akár negatív érzést. Az üzenete mind-egyiknek más, a Kiégett szerelem például egy párkapcsolati szakítást is jelképezhet.

Gábor hozzátette: Erdélyben azt tanulta meg, hogy merjen megnyilvánulni, külföldön pedig a tiszteletet az iránt, amivel és amiért dolgozik. Persze szívesen hazajönne és akár foglalkozásszerűen is készítené egyedi dísztárgyait, hiszen egyelőre csak a családnak és a barátoknak alkot ajándékként, viszont most még nem látja a magyar piacot fogadóképesnek elképzelései iránt.