2020.12.01. 14:00
Negyven éve dolgozik a betegekért a zalaegerszegi főnővér, Laki Árpádné
Életpályája különlegesnek hat, hiszen manapság rendkívül kivételes, ha valaki ugyanazon a munkahelyen indítja, és fejezi be karrierjét. Laki Árpádné e szűk elit tagja. A közelmúltban volt az évfordulója annak, hogy négy évtizede dolgozik a Zala Megyei Szent Rafael Kórház kötelékében.
Fotó: Laki Árpádné
A sármelléki származású, Zalaegerszegen élő Laki Árpádné Mártiról (Tamás Márta) kevesen tudják, hogy nyolc évig zongorázott, és tehetséges balett táncosnak tartották, azonban szülei nem tudták támogatni a budapesti tanulmányait.
Hogyan került az egészségügybe?
A szülei óvónői, míg az iskolai igazgatója tanári pályára szánta, de ő másképp gondolta.
- Egy véletlen folytán kerültem az egészségügyi szakközépiskolába – emlékszik vissza mosolyogva Márti, aki a mai napig úgy érzi, megtalálta a helyét.
1980-ban kezdett el nővérként dolgozni a zalaegerszegi kórház sebészetén.
- Nagyon szerettem a munkám, de mindenképpen tovább akartam tanulni. Adódott egy lehetőség, műtős szakasszisztensi iskolába jelentkeztem, ahova felvételt nyertem. A sebészeti, illetve a traumatológiai műtőben dolgoztam – folytatta. – Hamarosan anyai örömök elé néztem, két gyermekem született. A GYES lejárta után kerültem a szemészeti osztály műtőjébe 1990-ben.
Számomra a műtő egy szentély, és az is marad.
1992-ben került az osztály élére dr. Szalczer Lajos címzetes egyetemi docens, osztályvezető főorvos, és ezzel elkezdődött Zalaegerszegen a műlencse beültetés.
- A Tanár Úrral sokat dolgoztunk együtt, műszereltem műtétjeit. A szemészeti betegellátásba sok új technika, technológia került.
- Vezetőim tanácsára jelentkeztem, és felvételt nyertem a Zalaegerszegen induló POTE Egészségügyi Főiskola diplomás ápoló szakára. A főiskola 3 éve alatt mindenben támogatást kaptam, mind a munkahelyen, mind pedig a családomtól. 1997-ben megszereztem a diplomámat.
A vezető ápolói státusz
Ezt követően nagy kihívásnak nézett elébe, ugyanis Szalczer Tanár Úrtól, illetve az ápolási igazgatótól megbízást kapott a vezető ápolói státusz betöltésére.
- Örültem, mert a betegekkel való közvetlen kommunikáció volt az egyetlen, ami hiányzott a műtőbéli munkámból – tette hozzá, majd kitért arra, hogy a betegek visszajelzései alapján mindez jó döntésnek bizonyult.
- A Tanár Úr szakmai elismeréseként, osztályunk felkérést kapott élő szemsebészeti műtétek bemutatásának közvetítésére. A rendezvények lebonyolítása kapcsán minden dolgozó kimagasló, alázatos szakmai munkát végzett. Kijelenthető, hogy a zalaegerszegi szemészeti osztály méltó, nagy hírnevet szerzett az évenként megtartott élő közvetítések során.
Nem elég a hivatástudat
A főnővér kihangsúlyozta: a betegellátásban nem elég a hivatástudat, illetve a rendelkezésükre álló szakmai, technikai feltétel ahhoz, hogy az a beteg javára váljon.
- Kell az orvos-beteg, ápoló-beteg, illetve orvos-ápoló közti bizalom, tisztelet, és nem utolsó sorban alázat.
Mi sem támasztja alá jobban szakmaiságát, alázatát a hivatása iránt, mint az elismerések.
- Szemészeti szakdolgozói kongresszus kétévente kerül megrendezésre. A másodikra 1999-ben került sor Zalaegerszegen. Ekkor választottak meg a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének (SHAO) vezetőségi tagjává. A kongresszusok tudományos bizottságának tagjaként is dolgoztam – meséli.
- 2019-ben ért az a megtiszteltetés, hogy a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének díjában részesülhettem. A SHAO (Societas Hungarica Assistentium Ophthalmologiae) díjat az országos vezetőségi tagságban való részvételemért, illetve azért a munkámért érdemeltem ki, melyet a szemészeti szakdolgozói érdekeket képviselve, bármilyen részvétellel, tudományos munkával kapcsolatban végeztem.
Laki Árpádné leszögezte, a folyamatos tapasztalatcsere nagyon fontos a szemészeti szakdolgozói közösségnek.
- November 4-én járt le a negyven évem, amelyet itt dolgoztam végig a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban.