Vajon kivédhető a kutyatámadás? – Szakértő válaszol

„Az állat, mint egy tükör megmutatja, milyen gazdák vagyunk és miben kell fejlődnünk”

A rossz példák ellenére talán jó irányba halad az állattartás kultúrája. És a kutyakiképzéseké is. Első hallásra talán hihetetlen, de régebben a kutyaiskolákban többnyire a fojtólánc és a szöges nyakörv jelentette a képzési technikát.

Mára ez szerencsére teljesen megváltozott és az ebeknél ugyancsak a pozitív megerősítésen alapuló módszereket használják, hangoztatta több fórumon Korom Gábor, a Tükör módszer hazai megalapítója. Ennek lényege, hogy az állat, mint egy tükör megmutatja, milyen gazdák vagyunk és miben kell fejlődnünk. Ez a fajta gondolkodás egyre jobban terjed, ugyanis az állattartás nem merülhet ki annyiban, hogy veszünk vagy örökbe fogadunk egy kedvencet, nyakörvet teszünk rá, jó esetben sétálni visszük. Hányszor látunk olyat, amikor a kutya zászlóként vonszolja maga után az embert. A viselkedésproblémák hetven százalékáért a környezet, az élettér a felelős. Ne feledjük, állatot tartani csaknem ugyanolyan, mint gyereket vállalni. Tolnai Tímea habilitációs kutyakiképző ezzel kapcsolatban mond még egy érdekességet: nem mindenkinek való ugya­naz a fajta, tehát körültekintően kellene négylábú társat választani.

– Ez tényleg olyan, mint a társkeresés. Kicsit mókásan hangzik, de nagyon fontos a kutya és az ember közötti kémia – mondja Tímea.

– A Zalai Kutyabarátok Egyesületéhez sokszor érkezik olyan kérés, ami alapján javasolni tudjuk, hogy milyen fajta kutya illik a tulajdonoshoz, a családhoz. Tavasszal egyébként megnő a kutyavállalási kedv, de legyünk tisztában azzal, hogy a döntés minimum 15 éves kapcsolatot jelent. A minőségi együttéléshez naponta foglalkozzunk az állattal. Szo­cia­lizálni kell, szabályokat megtanítani, határokat meghúzni. A legfontosabb szabály, hogy emberre nem támadunk, és ezt bizony kőkeményen meg kell vele tanítani. A kutya ösztönlény, csakis az ember és a vele való törődés miatt válik kutyává és egyben családtaggá. Ezt az ösztönenergiát még egy városi kutyának is le kell vezetnie, biztosítsunk tehát elég teret számára. Ha nem, akkor előfordulhat, hogy egyszer csak valami elpattan, megtalálja az utat, hogy a felesleges energiát levezesse. A kisebbik baj, ha csak néhány dolgot rágnak szét, sokkal rosszabb, ha ember sérül. Szerencsére egyre többen keresik a kutyaiskolákat, hogy együtt mozogjanak, tanuljanak a párosok. A kutyaiskolák az alapképzéseken túl sok életmódprogramot kínálnak pont az ösztönenergiák levezetésére. A terelő kutyák labdát terelnek, a magasabb ösztönszintű kutyáknál kontrollt tanulnak, azaz „csibészeltetnek”. A méret nem számít, a kistestű kutyáknak éppúgy szükségük van erre és akár tárgyőrzést is tanulhatnak, mint Zserbó. Vidéken régen a paraszt bácsi ugyanúgy megmutatta a házőrzőnek, hogy ne bántsa a tyúkot, a háztájit. Fontos, hogy a kezdeti lelkesedés után ne láncra verve végezze a kertben szerencsétlen pára. A kutya egyszerű lény, feketén-fehéren lehet velük kommunikálni.

De mit tegyünk akkor, ha agresszív kutyával találkozunk?

– Támadást elkerülni valamivel könnyebb, mint kivédeni, tehát figyeljünk már az első jelekre – figyelmeztet Tolnai Tímea. – Ha szembejön velünk egy kutya-gazda páros, messziről látjuk, hogy milyen a viszonyuk. A feszes póráz és a lecsapott fül (keres valamit vagy fél valamitől), morgás már árulkodó jel. Előfordul, hogy kóbor kutya jön szembe. Soha ne fordítsunk hátat, oldalazva távozzunk, de ne fussunk. Szomorú tény, de sokszor a bizonytalan mozgású kisgyermeket nézik zsákmánynak és sajnos támadhat még a család saját kutyája is. Ne hadonászszunk, hirtelen ne mozogjunk és kerüljük a szemkontaktust. A kerékpárosok inkább szálljanak le és tolják a biciklit. Ne feledjük, hogy a kerítés számára határ, olyan objektum, amit védenie kell, tehát ne cukkoljuk őket azon keresztül. Kerüljük az anyakutyákat, illetve hagyjuk, ha az állat eszik vagy iszik. Ha semmiképpen nem tudjuk elkerülni a támadást, védjük a nyakunkat, a lágy részeket, ahol a verőerek találhatók. Ha tudjuk, dobjuk oda neki a dzsekinket, táskánkat, amit marcangolhat. Bármilyen nehéz, próbáljuk meg elnyomni a szorongásunkat, mert ha nyugodtan viselkedünk, elkerülhetjük a támadást.

Elegánsabb lenne a cikket valami optimista összegzéssel zárni, ám nézzünk inkább egy felmérést. Magyarországon jelenleg a háztartások 40 százaléka tart kutyát, a kutyatartók 49 százaléka házőrzés céljából, 16 százalékuk a négylábú társat látja bennük, csupán 3 százalékuk divatból. A kutyát egyébként a megkérdezettek 90 százaléka pozitívan értékeli. Magyarországon évente csaknem ötezer veszélyes kutyaharapást regisztrálnak, ezekből 4 halált okoz, melyek legnagyobb részét a 6 éves kor alatti gyermekek szenvedik el. Fontos, hogy a felelős kutyatartásnak köszönhetően egyre kisebb legyen ez a szám.