Harcz Endre amellett, hogy viharvadász, még az egzotikus növények jó barátja is

Lehetetlen Harcz Endrével nyugodt körülmények között interjút készíteni, higgyék el, számtalanszor megpróbáltam. Tudják: olyat, hogy leülünk egy kávé mellé egymással szemben s elmélyülünk a diskurzusban. Tavasszal, kertészetének elindításakor, dugványozás idején erre esély sem volt. Be kellett érnem egy székkel a sárban, miközben riportalanyom keze szorgalmasan járt s mesélte vargabetűkkel átszőtt életét.

Egy véletlen találkozás

- Erdészeti szakközépiskolában tanultam Barcson, az érettségi és technikusvizsga után az egyetemen erdőmérnök szakra nyertem felvételt – idézte fel. – Azt viszont nem végeztem el, inkább átjelentkeztem Keszthelyre agrármérnöknek, amit szintén otthagytam. Néhány előadást követően rájöttem: rossz úton járok. Gyerekként rajongtam a természetért, az élővilágért, imádtam figyelni a bennünket körülvevő környezet változásait. Egy véletlen találkozás még 2005-ben a letenyei olasztanár, Varga Jánossal megváltoztatta az életemet. Családunk barátja már akkor foglalkozott a kivi, a füge és a datolyaszilva (káki) ter­mesztésével. Ez olyannyira megtetszett, hogy elkezdtük közösen tanulmányozni a növényeket. Amit az egyetemen nem tanultam meg, azt Jánostól sokszorosan. Ő is autodidakta módon szívta magába a tudást, melyet nagy örömmel adott át. Miközben a magyar szakirodalom arról írt, hogy ezen az éghajlaton nem lehet termeszteni bizonyos, eddig egzotikusnak gondolt gyümölcsöket, mi bebizonyítottuk, hogy igenis van rá mód. Bejártuk a környék szőlőhegyeit, a falvakat, és kerestük a kivi-, füge- és kákipéldányokat, vizsgálatokat végeztünk a növényeken, környezettanulmány szempontjából is megannyi információhoz jutva.

Diploma nélkül is sikeres

Endre büszkén mesélte, hogy hét évvel az egyetem elhagyását követően visszatért a keszthelyi kampuszra előadást tartani. Volt oktatóinak mesélt a kivi, a káki és a füge termesztéséről, mindegyikőjük elismerően nyilatkozott. Kellemes visszaigazolás volt, hogy akinek jó érzéke és persze egy Varga János nevű segítsége van a növényszaporításhoz, egyetemi végzettség nélkül is lehet sikeres. Persze kellett hozzá elhivatottság, szenvedély és kitűnő megfigyelőkészség. A mesterétől megtanult módszertant tovább fejlesztette, és azóta is ennek mentén tevékenykedik.

Használati útmutató

- Testvéremmel, Harcz Balázzsal közösen telepítettünk Becsehelyen egy 1,7 hektáros kákiültetvényt – folytatta. – Az eltelt évek alatt sok tapasztalatot gyűjtöttem a különleges növényekről, ezért nekiláttam a szaporításuknak, melyekhez szaktanácsot is adok. Az adott növény ki- és felneveléséhez jól értek, ezért létrehoztam egy Facebook-csatornát, ahol bizonyos időszakonként egyfajta „használati utasítást” töltök fel. Így segítek mindenkinek, hogy az adott növény sok termést hozzon, vagy éppen szép dísze legyen a kertnek. Olyanokat is ellátok jó ötletekkel, akik hosszú évek óta elkeseredetten próbálják termőre fogni például a kivit, de eddig nem jártak sikerrel. Alapelvem, hogy a jó szaporítóanyag mellé fontos a pontos szaktanács.

A növénytermesztéshez szervesen kapcsolódik az időjárás, mert ezek a növények korlátozottan bírják a szélsőséges hideget. Viszont rengeteg méréssel és megfigyeléssel tesztelték klímaigényüket. Endre számára az időjárás kutatása hobbiból lett kötelesség, bár barátjával, Gazdag Attilával, a Nagykanizsai ViharVadászok csoport vezetőiként gyakran erednek a viharok nyomába.

Szenvedély és realitás

- Füge, kivi, minikivi, káki, indiánbanán, gránátalma, illetve a selyemmirtusz és az örökzöld magnólia hidegtűrő fajtáinak felkutatásával foglalkozom új, formálódó kertészetemben. A legfontosabb, hogy egészségesen, szűnni nem akaró szenvedélyemmel a realitások talaján maradva fejlődjek. A projekt sikerét nagyban segíti párom, aki megérti az álmaimat, és férfiakat megszégyenítő erővel dolgozik a közös céljainkért.