Jég- és hómentesítés otthon – környezetkímélő módon

A kertes, családi házak tulajdonosai ismerik az érzést: januári reggelen, kinézve az ablakon, a hóesés láttán nem a tél szépségének megélése az első, ami eszükbe jut, hanem az, hogy mihamarabb biztonságossá tegyék a ház előtti járdát, illetve a kapuig vezető utat. 

Ritkábbak a méteres havak – könnyen lehet, mindörökre el kell köszönnünk tőlük –, de a jeges aszfalt okozhat bosszúságot. A téli síkosságmentesítésről törvény is gondoskodik, ami úgy szól, hogy el kell takarítanunk a házunk előtti járdáról a havat, de arról is, hogy ehhez nem használhatunk közönséges konyhasót (nát­rium-kloridot, NaCL), amennyiben ezzel fákat veszélyeztetünk, hiszen a sót a talajból felvéve, előbb-utóbb elpusztulnak. A só elvonja a vizet a növényektől, mivel redukálja a víz körforgását. Ráadásul a só – ami relatíve ugyan olcsó – tönkreteheti a vasbetont, rozsdásítja a fémeket (kerítés, autó alváza) is. 

Emellett az autós közlekedés látási viszonyait akadályozó kerti ösvényt is tisztán kell tartani, a növényeket pedig végképp nem sózhatjuk. A kertészek az úttest közelébe sótűrő sövénynövényeket javasolnak, bár manapság a közutakat is kevésbé sózzák, főleg a kisebb forgalmú települési lakóövezeti utak esetében, ahol sokszor nem is jár az érdesítő anyagokat szóró jármű. A cserjéket ebben az esetben természetesen „kordában” kell tartani, hogy ne akadályozzák a kilátást és a közlekedést. Ha nem gondoskodunk a házunk előtti közlekedési szakaszok jégmentességéről, több tíz­ezer forintos bírságra számíthatunk, az esetleges balesetek költségeiről nem is beszélve. 

A hó esetében tehát a legzöldebb megoldás mindenképp a lapátolás, bár éjszaka nem kelünk fel emiatt, sőt, amíg munkában vagyunk, addig csak gyűlik… 

De mi legyen az ónos esővel, a lefagyott csapadékkal? Az idevágó szakirodalom a használható anyagokat három csoportba osztályozza: csúszásgátlók (érdesítők), ugyanezek jégmentesítő hatóanyaggal keverve, valamint a jeget felolvasztó szerek. Az elsőbe tartozhat a faforgács, durva homok, zeolit, kőőrlemény, vagy a fahamu, bár ez utóbbi ma már ritkán képződik egy háztartásban, pedig a magas káliumtartalma még táplálná is a talajt, bár egyben lúgosít is. (Esetleg a gyümölcsfák levágott ágát égethetjük el ősszel erre a célra, de akkor meg a tűzgyújtási tilalomra kell tekintettel lennünk.) A hamu nagy hátránya a kosz, amit beviszünk a cipőnkön a lakásba. 

Mivel ezek vegyszermentesek, bátrabban alkalmazhatók. Olvashatjuk a világhálón, hogy a Tudatos Vásárlók Egyesülete két éve az őrölt téglát javasolta, ami építési hulladékból nyerhető, bármilyen szemcseméretűre törhető. Kézenfekvő a homok használata, a járókelők is jól ismerik, előnye a faforgáccsal szemben, hogy a jég elolvadása és a száradás után könnyű lesöpörni. Zeolit, azaz a zúzott vulkanikus kőzet, amilyen jó, olyan drága, még közületek is meggondolják a használatát. 

Jeget olvasztó vegyszer a kalcium-klorid (CaCl2), amiből negyedannyi elegendő, mint a konyhasóból, fagyáspontja –25 Celsius-fok. Ha eltűnik, vízzé válik a jég, ezután nem lesz szilárd anyagmaradék a járófelületen. Hasznos a kalcium-magnézium-acetát, de csak 30 százalékos oldatban, ezt kényesebb, a teraszokon alkalmazott járólapokra, térkövekre, kültéri díszburkolatokra ajánlják. Meghökkentő ötletnek tűnhet például a macskaalom, pedig nagy hasznát vehetjük annak is, inkább kisebb területen. 

Lehet, hogy a fentiek a klímaváltozás miatt felesleges túlbiztosításnak tűnnek, de ne felejtsük, elég egyszer egy vékonyka jégréteg és a bizonytalanul közlekedő gyalogos… 
 

Mi az az útkáli?

Útkáli: egyfajta környezetbarát műtrágya kálium-klorid-, kalcium-­klorid-, magnézium-klorid- és csekély nátrium-klorid-tartalommal. Zeolittal keverve is kapható, így csúszásgátló is. Magyar fejlesztésű.