2022.04.24. 09:53
A jó szándék halálos is lehet: ha magányos őzgidát látsz, NE érj hozzá!
Tavasszal csíkos vadmalacok, nyáron pettyes őzgidák, valamint dám- és gímszarvasborjak ezrei látnak napvilágot a hazai erdőkben. A kisállatokat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra, így az erdőben talált magányos állatkölyköket a legritkább esetben kell megmentenünk. A Budakeszi Vadaspark írása szerint a vadaspark munkatársai évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.
Fotó: Illusztráció/Pixabay
A Zalaerdő Zrt. korábbi "erdei etikett" összefoglalója kering ismét az interneten, amely rengeteg állat életét megmentheti. A megosztott Országos Magyar Vadászati Védegylet szövegéből kiderül, hogy miért nem szabad felelőtlenül állatokat "menteni" az erdőkben járva.
Nagyon fontos, hogy semmiképpen se nyúljunk a szarvasfélék kicsinyeihez! Ezekben a hetekben születnek az őzgidák illetve a gímszarvas- és dámborjak. Fontos tudni: ha a kicsinyeket egyedül látjuk a fűben megbújva, az nem jelenti, hogy elárvultak vagy betegek! Az anyjuk ilyenkor táplálkozik vagy elmenekült, mert veszélyt érzett, de visszatér. A kis állatokat – mivel az első hetekben még nem tudják követni – ilyenkor elfekteti, azok pedig ösztönösen meglapulnak, mozdulatlanok maradnak. Ha megérintjük őket, az őzsutát, szarvastehenet el fogja riasztani az ember szaga, és nem gondozza majd tovább kicsinyét, amely így éhen pusztul vagy ragadozók áldozatává válik. Ha valaki – még a legjobb szándékkal is – elviszi ezeket az állatokat, lopást követ el.
A tavaszi időszakban megnő a kirándulók száma a természetben, és van rá esély, hogy – akár a kijelölt turistautak közelében is – gidát, borjat lássanak. A szarvasfélék kicsinyei veszélyhelyzetben próbálnak beleolvadni a környezetükbe (ezt szolgálja pettyes rejtőszínük is), nem menekülnek el. A legfontosabb, hogy ne zavarjuk az állatokat, ne menjünk a közelükbe, és semmiképp ne érintsük meg őket!
A kutyatulajdonosok esetében ilyenkor különösen fontos a felelős hozzáállás, a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata. Amennyiben a szabadon kószáló eb nem is bántja, csak körül járja az állatot, netán épp hogy csak hozzáér, ugyanúgy megpecsételi a sorsát.
Ha valaki „megmenti” a gidát, borjút, és elviszi, jogilag lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona.
Magyarországon a legelterjedtebb és legnagyobb egyedszámú nagyvadfaj az őz. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint a 2018-19-es vadászati évben az állományt hazánkban 385 839 egyedre becsülték, ebből 107 868 volt gida. A gímszarvas állománya 114 508 volt, a borjak száma 32 684, míg a dám esetében a 39 440 egyedre becsült állományból 10 160 volt borjú.
Felelős, féltő és tudatos magatartással védjük tehát természeti értékeinket!
