Kalandozás a tanúhegyek körül

Nem véletlen, hogy ez a környék kedvelt kirándulóhely, és gyakorta szerveznek ide kerékpáros vagy gyalogos túrákat. Többször rendeztek itt már Tanúhegyek-futást, maratoni távokkal, lépcsőfutást a Badacsonynál, de kemény teljesítménytúrára is invitálták már az érdeklődőket. De vannak, akik egyszerűen csak a szépséget keresik, s azt meg is találják ebben a közegben.

A kirándulók számára az is előny, hogy választhatnak a hegyek közül, azaz eldönthetik, hogy vadregényes helyen kívánnak kikapcsolódni, vagy inkább a kissé sűrűbben lakott részeket és a jobb utakat részesítik előnyben. Esetleg több időt rászánva, fáradságot nem kímélve többet is megcéloznak. 
Különösen jó túracélpont a Badacsony tetején lévő, 2011-ben felavatott, 18 méter magas kilátó, amely különleges élményt, nem mindennapi panorámát biztosít a látogatók számára. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a Badacsony déli lejtőin termő szőlőnek köszönhetően a régió borai messze földön híresek. A legismertebb és egyben legmagasabb tanúhegy a 438 méter magas Badacsony, amely minden évszakban impozáns. Kedvelt útvonal fölfelé és lefelé is a Badacsony nyugati oldaláról induló Bujdosók lépcsője. A 464 fokból álló lépcsősor mentén hatalmas bazalttornyok, törmeléklejtők láthatók, illetve több pihenőállomás is van, amelyeket a kuruc kor kiemelkedő személyiségeiről neveztek el. A távolból is látható hegytetőn lévő keresztet Ranol­der János veszprémi püspök állíttatta a Badacsony déli peremére 1857 szeptemberében. 

A Tapolcai-medence közepén emelkedő Szent György-hegy is kedvelt kirándulóhely. A 415 méter magas és bazalt­oszlopairól méltán híres hegy gyomrában egy időben barlangászok keresték a mondabeli sárkány barlangját, azonban a jelentős mennyiségű omladék miatt nem sikerült feltárni a feltételezett jeges barlangot. A helyenként 30–40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett, amelyek az északi oldalon hangsúlyosabbak, látványosabbak. Az észak felől, a turistaháztól a hegycsúcs felé vezető úton találhatók a Kőkapunak nevezett bazaltképződmények. A turistaút az álló bazaltoszlopok mellett a már leomlott képződmények kőtörmelékén kialakult természetes lépcsőn halad felfelé. 
Tapolcától északra a Haláp látszik, amely a bazaltbányászat miatt vesztette el régi formáját. Ipari tevékenység már régóta nincs, viszont 2019-ben adtak át egy három kilométer hosszú, tizenkét állomásból álló tanösvényt, amelynek több pontjáról pazar és változatos kilátás nyílik a környező tanúhegyekre. Az egykori bányában nemcsak függőleges, hanem vízszintes és lefelé hajló bazaltkő-előfordulás is megtalálható. Remek kirándulóhely akár kezdő túrázók, nyugdíjasok, kisgyerekes családok részére is. A hegy eredeti magassága egyébként 358 méter volt, de a bazalt kitermelése folytán mára ebből 291 méter maradt. 

A veszprémi oldalon a Csobánc magasodik (375 m), s várromjával ma is emlékeztet a hősi végvári múltra. A csúcs megközelítése csak gyalogosan lehetséges, Gyulakeszi, vagy Diszel felől ajánlott. A tető fennsíkját csupán a hajdani vulkáni kürtő mélyedése és az ember által kialakított ciszternák és a várárok töri meg. A vár építését nagyjából az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői diszeli nemesek voltak. Története legfényesebb napjának 1707. február 25-ét tartják, amikor az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős serege nem tudta legyőzni a várban Szász Márton kuruc vicehadnagy mindössze harminc gyalogos puskás hajdújából, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesemberből, asszonyaikból és lányaikból álló védőket. 

A Csobánc tetejéről jól szemügyre vehető a közeli Gulács (393 m), a Tóti-hegy (346 m), valamint a Hegyesd kúpja. Ez utóbbi tetején is volt egy kisebb erődítmény a végvári időkben. Ma már csak némi kő és omladék látszik ebből, ám a tanösvény elnevezése őrzi emlékét. A hegyesdi Várhegy tanösvény izgalmas túrát ígér mindenkinek, de arra azért érdemes felkészülni már az indulás előtt, hogy az utolsó métereken elég meredek emelkedőt kell legyűrni. Ez azonban semmi ahhoz a látványhoz képest, ami a tetőről tárul elénk. Tiszta időben ellátni Kapolcsig, de a különleges körpanoráma részét képezi több más mellett a Csobánc, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Tóti- és Gulács-hegy.