2022.07.08. 13:00
Bangó János: „Csatárhoz köt a családom több generációra visszatekintve”
Erdővel körülölelt völgyek, hegyhátakra felfutó utak, patak, tó, a dombok mögé rejtőzve terül el Csatár, a megye legkorábbi írásos említésű települése. Az 1141-ből való szövegben szláv eredetű, a pajzskészítőt jelentő Chitary néven említik.
Bangó János a szabadtéri edzőpályán, háttérben a falu Fotó: Arany Gábor
Az 1100-as évek közepén Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt. Szigetvár ostromakor Zrínyi Miklós a falu határában, a Vársűrűn állt palánkvárba menekítette a családját, ennek emlékét park és kopjafa őrzi. Mindezt nem kis büszkeséggel említi a település múltjáról szólva Bangó János alpolgármester, aki a kilencvenes évektől aktív részese a falu közéletének.
– Belső- vagy más néven ófalu és Szélföld alkotja a bő félezer lelkes községet, engem több generációra visszatekintve Csatárhoz köt a családom – árulta el magáról bevezetésképpen.
Azt pedig már Péntek Gabriella polgármestertől tudtam meg, hogy évtizedek óta minden rendezvény, program aktív részese. Kezdve azzal, hogy 1993-ban a sakkot, asztaliteniszt, futballt felkaroló sportklub alapító tagja volt, évekig erősítette is a focicsapatot, amely idén a megyei III. osztály közép csoportjában bajnok lett. A képviselő-testülethez 1994-ben csatlakozott Bangó János, az első erőpróbát az infrastruktúra fejlesztése jelentette: a már meglévő ivóvíz-hálózat mellett a csatornarendszer és a gázvezeték kiépítésének megszervezése adott feladatot. Rendezési terv is készült, ez alapján két új utca nyílott, kéttucatnyi építési telket kínálhattak az érdeklődőknek. Ez a lehetőség nem csak a helybelieket vonzotta, érkeztek családok a megyeszékhelyről is, hiszen a gyönyörű környezet mellett óvoda és Bocföldén iskola is várta őket.
Az alapvető infrastrukturális beruházások mellett az emberi kapcsolatokat szolgáló intézményekre fordítottak figyelmet. A szélföldi részen az egykori bolt és presszó épületéből közösségi házat alakítottak ki, helyet adva az orvosi rendelőnek, könyvtárnak, és az épület családi rendezvényekhez is kivehető. A belső faluban pedig a kultúrház kapott modern külsőt a Csatárért Alapítvány által elnyert támogatás eredményeként. Az erdő karéjozta sport- és szabadidőközpontnál felújították az öltözőt, fedett közösségi teret építettek, összejövetelek kedvelt színterévé téve a ligetes parkot. Nem szabad kihagyni a sorból az óvodát sem, hiszen az egykor iskolaként szolgált százéves épületet is felújították.
Bangó János szólt arról is, hogy a község éves költségvetése 50 millió forint, ám az elmúlt időszakban pályázatokon sikerült ennek háromszorosát elnyerni. Ezek segítségével kívánják megoldani a csapadékvízrendszer átépítését a Rákóczi, a Kossuth és a Petőfi utcában. Útrekonstrukciónak örülhetnek a csatár-hegyiek is, ahol tájházat alakítanak ki, ugyanis itt az önkormányzat tömésházhoz jutott a zártkerti pályázat segítségével. Ezt az ingatlant is rendbe hozzák a közösség számára. Folyamatban van a Petend-hegyre vezető út rekonstrukciója is, és az elhagyott ingatlanok megvásárlását támogató magyar falus pályázat keretében megvásárolt és a közösség kérése alapján Pipitér névre keresztelt területen játszótér épül, sorolta.
Az infrastruktúra mellett a település légkörét a közösségi élet határozza meg. Ebből is kiveszi részét Bangó János, aki nélkül rendezvény nem múlhat el. Nevéhez fűződik a nótaest megszervezése, amihez autodidakta tangóharmonikásként szolgáltatja a zenei hátteret. Ennek népszerűségét jelzi, hogy alkalmanként félszázan is bekapcsolódnak a programba, ráadásul a dalok tökéletes ismerete sem feltétel, mert a szöveget kivetítőn követhetik az énekesek.
Az alapot mindehhez persze a messze földön ismert és számos díjjal elismert, 1976-ban alakult pávakörük adja.
A falut öt hegy karéjozza, régebben sokan foglalkoztak szőlővel, ám nagyon megfogyatkozott a létszám, mégis sikerült újra felkelteni az érdeklődést a tőkék iránt, amióta a nedűk megméretését meghirdették. A borversenynek is már évtizeden túl nyúló múltja van. A szakértő zsűri a gazdák előtt minősíti a borokat, sokak okulására. A koronavírus- járvány ugyan szétzilálta rendezvényeket, ezért maradt el például a falu pünkösdi zenés ébresztése is, amikor szekéren vonuló zajos menet és a kisbíró hangja keltette a csatáriakat. Nem kívánják feledni ezt a hagyományt, de inkább az augusztusi falunap része lesz, árulta el, Bangó János. A szervezésbe igyekeznek bevonni a fiatalokat is, mert elő kell készíteni a váltást, átadni a stafétát, mondta végezetül az alpolgármester.
Támogatott tartalom