Herczeg Károly: Csak a változás állandó

Herczeg Károly immár 22 éve dolgozik a munkaerő-kölcsönzéssel, közvetítéssel, diák- és nyugdíjasmunkával foglalkozó országos hálózatnál. Egészen lentről indult, ma pedig már Zala, Somogy, Baranya és Vas megyében és a cég ausztriai képviseletén közel félszáz kolléga munkáját irányítja.

– Őszintén bevallom, nem erre a feladatra készültem fiatalon, véletlenül csöppentem bele ebbe az egészbe – bocsátotta előre Herczeg Károly, akivel a Pannon- Work Csengery utcai irodájában ültünk le beszélgetni.

– 1997-ben érettségiztem itt, Nagykanizsán, a kereskedelmi iskolában, majd a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozatán abszolváltam egy gazdasági- menedzseri képzést. Közben, még diákként, szabadidőmben elkezdtem dolgozni, a Pannon- Work jogelődje már akkor is létezett, a kanizsai iroda a Honvéd Kaszinóban volt. Egyik barátommal elég sok munkát vállaltunk a szórólapozástól az újságkihordásig, abban az időben ezek elég népszerűek voltak. 2000- ben végeztem a tanulmányaimmal, amikor megkeresett az akkori irodavezető hölgy azzal az ajánlattal, hogy lenne-e kedvem átállni a pult másik oldalára. Habár vacilláltam az ajánlaton, hiszen én kereskedelmi vonalon, valamilyen menedzserként képzeltem el az életem, végül igent mondtam, és egyik napról a másikra a Pannon-Work ügyfeléből annak munkavállalójává avanzsáltam. Megjegyzem, nem jósoltam magamnak nagy jövőt itt, úgy gondoltam, teszek egy próbát, pár hónapig maradok, aztán majd csak történik valami. Ennek immáron 22 éve...

Herczeg Károly ma már úgy véli: elsősorban a megbízhatósága és lelkesedése tetszett meg az akkori irodavezetőnek.

– Másrészt volt bennem egyfajta makacsság, vagy kitartás, nevezzük, aminek akarjuk – folytatta a szakember. – Szerettem volna valamit elérni, voltak céljaim, pénzt akartam keresni – ez is hozzátartozik az akkori önjellemzésemhez. Azt gondolom egyébként, hogy ezek a tulajdonságok, jellemvonások azok, amelyekkel jó eséllyel sokra viheti az ember. No és persze kell egy csipetnyi szerencse is, ami ugyebár az én karrieremben is anno megadta a kezdőlökést. Úgynevezett témavezetőként indultam, azaz én közvetítettem ki a diákokat a munkáltatókhoz, tartottam velük és a foglalkoztatókkal a kapcsolatot, tehát afféle operatív munkát végeztem. Majd amikor az irodavezetőnk nyugdíjba vonult, huszonpár évesen engem bíztak meg a kirendeltség-vezetői teendők ellátásával, később pedig területi vezető lettem, 2011 óta pedig régióvezetőként tevékenykedem. Azt szokták mondani, 22 év egy munkahelyen nagy idő, de itt minden nap más, folyamatosak a kihívások, pörgősen telnek a napok, ezért ez a 22 esztendő számomra nem is tűnik olyan soknak. Az előbb említett változatosság pedig engem kifejezetten inspirál.

Herczeg Károly kérdésünkre elmondta, hogy a munkaerő-közvetítéssel, kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások manapság nincsenek könnyű helyzetben, mert a foglalkoztatók egyre több munkaerőt keresnek, a potenciális, még „szabad” munkavállalók száma azonban csökken. Ennek több oka van, egyebek közt a növekvő munkaerőigény, másrészt pedig sokan távoztak külföldre.

– Nyilván, mindig volt eltérés a munkavállalók és a foglalkoztatók elképzelései, elvárásai között, de ma már utóbbiak az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt nagyot engedtek korábbi követelményeikből – folytatta a régióvezető. – Igazából az a lényeg, hogy a munkavállaló akarjon és tudjon dolgozni, ez a legfontosabb szempont. A korábbi években e tekintetben nem volt gond a diák munkavállalókkal, mindig büszkeségre adott okot, ha valaki el tudott helyezkedni egy-egy jó nevű céghez, mostanság azonban már máshogy kell közeledni hozzájuk. Ők a foglalkoztatáson túl „élményekhez” is szeretnének jutni a munkahelyen, azaz csapatépítő programokat, barátságos munkahelyi légkört, modern, a generációjukhoz közelebb álló informatikai eszközöket, ahol lehetséges, home office foglalkoztatást várnak.

Herczeg Károly végül azt is elárulta: mivel munkakörében a leterheltség néha igen nagy, van, hogy napi 10–12 órát dolgozik, szabadidejében igyekszik sok időt tölteni a családjával, nejével és két kislányával. Emellett nagy focirajongó, kedvenc csapata az AC Milan, de a magyar válogatott meccsei is lázba tudják hozni. Ezért amikor csak teheti, a mérkőzés helyszínén drukkol kedvenceinek.

Támogatott tartalom