Napraforgó – őrző-védő gyógynövény a veteményesben

Megérdemlik, hiszen élő falként védik zöldségtestvéreiket a tépázó szelektől, miközben támasztékot nyújtanak a tövükbe telepített futóbaboknak. Tudományos kutatások bizonyították, hogy csökkenti a nukleáris sugárzást, nedveivel felszívja a toxinokat, a levegőben terjedő egyéb káros vegyi anyagokat – Japánban a Fukushima atomerőmű katasztrófája után a környéket napraforgó ültetvényekkel telepítették be. Minálunk a veteményes legszebb virága, nem véletlenül az őszirózsafélék családtagja – a szépségéért ültettem dísznapraforgó magokat is, ám a mezítlábas, mezei növényről, a Helianthus annuusról akkor sem mondtam le.

Eredetileg a madarak kedvéért ültettem, gondoltam megtermelem a cinegemenza téli szotyola szükségletét. Nem jött össze a mutatvány, a madárkák, miként az idén is, mihelyst ehető volt a mag, rájártak és kicsipegették a télire szánt eleségüket. Sebaj, úgyis nekik szántam - és persze a telkünkön lakó vadméheknek, pillangóknak. A napraforgó ugyanis kiváló mézelő növény, a nagyüzemi termesztésben például hektáronként 20-30 kiló mézet is összeszednek a szorgos méhecskék, miközben, csak úgy mellesleg, beporozzák a fészkenként több ezer pici virágot. A fészekvirágzat tányér alakú, a szélén nagy, sárga nyelves virágok messziről csábítják a rovarokat, középre haladva, szabályos körökben csücsülnek a hímnős csöves virágok, amelyekben a porzók előbb érnek be, mint a bibe, ezért életbevágó a rovarok serénykedése. Termése bőséges olajtartalmú egy magvú kaszat. A gazdálkodók, mezőgazdasági üzemek a mag olajtartalma miatt vetik, a világ olajosmag-termelésének 12 százalékát a napraforgó adja - Magyarországon például a legfontosabb és a legnagyobb területen termesztett olajnövény.

Mindezek mellett sokoldalú gyógynövény, virágja olyan értékes anyagokat tartalmaz, amik csökkentik a lázat, a magas vérnyomást és csillapítják az idegességet. Most aktuális, hogy üdén nyílott élénksárga színű karimavirágát gyűjtsük, ne sokat tétovázzunk, a fonnyadt szirmok már elveszítették gyógyerejüket. Feltétlenül árnyékban szárogassuk, mert a napfényben könnyen kifakulnak. Egy kiló száraz napraforgósziromért legalább 5 kiló friss anyagot kell összeszednünk. A virágból készíthetünk teát: két kávéskanál szárított szirmot forrázzunk le egy csészényi vízzel, majd tíz perc múlva szűrjük le. Idegesség okozta álmatlanság ellen 1 liter vízben 5-6 csipet friss (egy evőkanál szárított) karimavirágból főzzünk teát, amiből közvetlenül lefekvés előtt igyunk meg egy csészével.

A napraforgó legnagyobb értéke gyógynövényként is a magja, melynek 47 százaléka olaj, annak is 65 százaléka esszenciális. A napraforgómagot vitaminkészlete is dicséri, magas a B-1- és az E-, jelentős a B2-, és a D- vitamin tartalma, ásványi anyagai között bőséggel található magnézium és kalcium, s ennek köszönhetően a napraforgómag kiváló természetes medicina a csontritkulás ellen, miközben feltölti szervezetünket energiával és javítja a látásunkat. Egyéb ásványi anyagban és nyomelemben sem szűkölködik, dús káliumban, rézben, foszforban és vasban, találunk benne lecithint, oleint, linoleint, cholint.

A napraforgónak a gyökere is gyógyhatású, méregtelenítő és lúgosító medicinaként veszik hasznát, fogyasztása a cukorbetegek számára is javasolt. Az alapanyagra ősz elején kell szert tenni , a vastag gyökérdarabokat gyűjtsük, ezeket ne csak a földtől, hanem a szőröktől is tisztítsuk meg, mossuk és szárítsuk, majd felhasználás előtt babszemnyi méretűre daraboljuk. A gyógyitalhoz egy pohárnyi szárított gyökeret 3 liter vízben 2 percig főzzünk - ez az adag három napra is elég. Az egyszer használt gyökeret ne dobjuk még el, hosszabb ideig (5-10 perc) főzve még kétszer készíthetünk belőle teát. Természetesen csak a saját kertünkben vegyszermentesen nevelt növényt használjuk házi medicinaként.