Mindenkinek szüksége van flow-élményre

Mindezt dr. Nógrádi Gergely főkántor mondta lapunknak a közelmúltban adott nagykanizsai nyárzáró koncertje után. Az íróként is sikeres operaénekes Bíró Eszter színész-énekessel és a zongorista Teszter Nellivel lépett fel a zsinagógában, ahol tradicionális, illetve liturgikus héber és jiddis dalok mellett jazz és musical örökzöldeket is bemutattak.

- A zsidó zene sokak számára azonos a klezmerrel, holott az ősi zsidó zene teljesen más – magyarázta dr. Nógrádi Gergely. – „És a halottak újra énekelnek…” címmel született is erről egy különleges könyv, amit 2018-ban adtunk ki. Ebben az albumban a zsidó származású erdélyi zeneszerző, Eisikovits Miksa máramarosi haszid zsidó zenei gyűjtései szerepelnek. Leírások és kották, illetve egy CD melléklet is, amin én énekelem ezeket az ősi dalokat. Eisikovits Miksa még a holokauszt előtt, 1938-39-ben ment el a Máramaros vidékére, hogy Bartók Béla munkásságához hasonlóan szintén összegyűjtse a zsidó népdalokat. Tudomásom szerint ez volt az egyedüli zsidó népzenei gyűjtőmunka a világban. A könyv azért érdekes, mert keletkezése után nyolcvan évvel először jelent meg nyomtatott formában. Maga a kézirat is hatvanöt éven keresztül lappangott. Eisikovits Miksa négy iskolás kottafüzetbe jegyezte le gyűjtéseit, összesen 160 dalt és táncdallamot. Ennek a gyűjteménynek a jelentősége valóban Bartók Béla és Kodály Zoltán magyar népdal gyűjtésével vethető össze.

Az Eisikovits Miksa által ceruzával lejegyzett, helyenként már-már olvashatatlan kottákat a hozzájuk fűzött jegyzetekkel együtt Melis László fejtette meg és digitalizálta be. Dr. Nógrádi Gergely szerint ez az album a bizonyítéka, hogy létezik hamisítatlan zsidó zene, a kötetben foglaltak az erdélyi zsidóság egyetlen közös zenei hagyományaként értelmezhetőek.

- Az ősi zsidó zene a XX. században számos dalszerzőnél megjelent – folytatja a főkántor. – Popdalok, operettek és musicalek őrzik az előbb említett fájdalmas, keleties dallamvilágú, félhangokra épülő ősi zsidó dallamokat. Ha csupán a magyar szerzőket említjük, Seres Rezső, Zerkowitz Béla, Kálmán Imre, vagy Eisemann Mihály dalaiban egyaránt fellelhetőek a zsidó zenei hagyományok, de még a későbbi korok ünnepelt táncdalénekese, a szintén zsidó származású Szécsi Pál dalaiban is megjelenik. Olyan ez, mint a magyar népzene és a műdalok esete. A magyar nóta sem autentikus népzene, de ott van benne annak jellegzetes dallamvilága. A világ többi nemzetének híres dalszerzői ugyanígy jártak el.  

Dr. Nógrádi Gergely hozzáteszi, a zsidó zenei hagyományokra épített műsoraiban ő ezeket a dalokat is bemutatja, ebben egyedüli utat követ a kántorok, főkántorok között. Míg a többiek általában csak liturgikus dalokból állítják össze műsoraikat, ő társaival ellentétben bátrabban nyúl a szórakoztató zenéhez is.

- Olyan az, mint a főzés – mondja a műsorainak összeállításáról. – Mint amikor az ételhez szükséges hozzávalókat patikamérlegen adagoljuk ki. Kell bele egy kevés paprika, egy kis só, némi bors. Így van ez a zsidó zenével is. Kell bele egy pici liturgikus dal, kellenek a héber és jiddis dallamok, de szükség van az örökzöldekre is, hiszen a közönség szórakozni akar, múltba révedni, még akkor is, ha időnként fájdalmas emlékeket ébreszt bennük.

A 2015-ben Európa legjobb kántorává választott, a világ leghíresebb színpadait, többek közt a New York-i Carnagie Hallt vagy a veronai Arénát is megjárt Dr. Nógrádi Gergely nemcsak énekesként, de íróként is sikeres. Több mint ötven kötete jelent meg, legutóbb Brunar – A Mirrén titka címmel egy olyan fantasy regénye, amely Bánk bán történetéhez visszanyúlva a középkori magyar történelem egyik meghatározó korszakába, viszi el az olvasót.

- Ez egy 730 ezer leütéses történelmi dráma, amely egészen új oldalról mutatja be Bánk Bán, Gertrúd és Malinda jól ismert történetét – mondja az író. – Tele fantasy elemekkel, de szörnyűséges és véres történetekkel is. Egy kicsit olyan, mintha összegyúrtuk volna a Trónok harcát, a Gyűrűk urát és Harry Potter történeteit. Az olvasóközönséget az időutazó által vittem vissza az 1200-as évekbe, ráadásul azokra a helyszínekre, amelyek egy része ma is megvan, azaz látogatható, felkereshető a Pilisben. Az olvasók imádták a regényt, azonnal el is kapkodták, így már készül a második része, amely a Mátyás utáni időkbe kalauzol majd el. Irtózatos meló, hiszen legkésőbb februárban le kell adnom a teljesen kész kéziratot, hogy a 2023. évi könyvhéten ott lehessen a kínálatban.  

Dr. Nógrádi Gergely hozzátette, egy történelmi fantasy regény esetében nem maga az írás veszi el a legtöbb időt, hanem a felkészülés, az előzetes kutatómunka. Mielőtt belekezdett volna az első Brunar kötet megírásába, levéltárakba, könyvtárakba járt, korabeli okiratokat tanulmányozott, történelmi szakkönyveket olvasott, s kutatott a helyszínen is. Rengeteget túrázott a Pilisben, hogy a meglévő földrajzi helyszínek mellé hova jelölje ki az általa kitaláltakat. Hasonló előkészületek előzték meg a  második kötet írását is.

- Az igazi író nem azért ír, hogy sikere legyen és sok pénzt keressen a könyveivel, vagy hogy a neve fennmaradjon 200 év múlva is, hanem azért, mert írnia kell – magyarázza. – Ez egy belső késztetés, amelyik nap nem írok, azon a napon hiányérzetem van. Rettenetesen rosszul érzem magam. Sokan mondják azt, hogy aki olvas, az gyógyul, hiszen mindenkinek vannak lelki sebei, amiről az olvasás eltereli a gondolatait. Kinek a villanyszámla, kinek a családi, párkapcsolati nehézségei, de lehet akár az infláció, a covid vagy a háború okozta félelem. Az olvasás tehát egy gyógyulási folyamat része, de nemcsak az olvasó számára, hanem nekünk, íróknak is az. Amint megcsókol a múzsa, elkezdesz írni, mint az őrült. Amikor vége van, azt gondolod, csodaregény született, de aztán a legtöbbször kiderül, hogy ez bizony nem a Nobel-díjas munkád, ezért újra leülsz, és belekezdesz egy újabb regénybe. A Brunar sorozat első kötete az 55. könyvem, s most érzem azt, hogy valamit nagyon jól elkaptam. A visszajelzések is ezt mutatják. Az olvasók többsége azt mondja, valami olyat adott nekik, amit eddig még sosem kaptak. Mindenkinek szüksége van valami flow-élményre, valamire, ami gyógyítja a lelkét. Kinek a Barátok közt sorozat adta ezt meg, kinek a zene, például az Iron Maiden, kinek Thomas Mann vagy Maupassant. S örömmel mondhatom, hogy vannak, akiknek A Mirrén titka.

Dr. Nógrádi Gergely kérdésünkre egy másik aktuális munkájáról is beszámolt, a XXIV. Zsidó Kulturális Fesztivál keretében mutatták be azt a Forró csokoládé című zenés komédiát, aminek a zeneszerzője Teszter Nelli, szövegírója pedig ő volt. A budapesti ősbemutatón parádés szereposztásban láthatta a közönség a két részes darabot, Falusi Mariann, Bíró Eszter, az operaház énekesei, Kun Ágnes Anna és Egri László, az Operett színház művésze, Altsach Gergely, a zsidó zenei világ egy csodája, Klein Judit és a volt popsztár, a ShyGuys együttes énekese, Ács Bálint alakították a történet karaktereit.

- A Forró csokoládé egy mai Rómeó és Júlia történet, amely egy magyarországi kisvárosban játszódik – árulta el dr. Nógrádi Gergely. – Ez egy modern operett, amiből nagy hiány van ma a palettán, ezért nagyon bízom benne, hogy a hazai színházak rákapnak. Teljesen ideális a hazai viszonyokra, négy női, valamint három férfi szereplője van. Akár nagyszínpadon, nagyzenekarral, akár kamaraelőadásként is bemutatható. Egy negyvenes éveiben járó, világhírű zsidó énekesnőről szól, aki húsz év távollét után visszatér a szülővárosába, ahol találkozik régi szerelmével, egy keresztény vallású kórházigazgatóval.