Tavaszváró magvizit és börze csereberével

Arra azért mindez ürügyül szolgált, hogy odahaza előszedjem a birtokomban lévő magokat, s beterítsem a velük teli tasakokkal, zacskókkal, dobozokkal kisasztalostól, kanapéstól a nappalit. Ráfanyalodtam az adminisztrációra is, ám ezúttal azt írtam össze, amiből biztosan nem kell vennem.

De még mindig nem jött el a vásárlás ideje. A Keresztury VMK programjai között ugyanis megtaláltam a beígért magos találkozó időpontját, ami szerint az eredetileg tervezettnél egy héttel korábban: 2023. február 4-én a művelődési központ aulájában 9 és 12 óra között idén is megrendezik a zalaegerszegi magbörzét – természetesen nem csak a helybéli lakosok számára. Mint írják, azokat a kertészkedőket várják – köztük a magamfajta amatőröket –, akik a saját termesztésű növényeik magját, gumóját, hagymáját, hajtását, palántáját és egyéb szaporítóanyagát szívesen bemutatnák és csereberélnék egymás között. Nem titkolt cél a tájfajták felkutatása, terjesztése, termesztése, s a hozzájuk fűződő hagyományos tudás megőrzése – elvégre a szaporítóanyaghoz első kézből kapjuk a termesztési tapasztalatokat, jó tanácsokat is. S mindezek tetejébe a Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesülettel az országos hírű berhidai magbörzén is tiszteletünket tesszük, ahol a saját szedésű magok mellett neves külföldi cégek kínálatában is tobzódhatunk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az üzletekben járva 1-2 hasonszőrű kertbaráttal nem bogarásszuk végig a választékot. Meghányjuk-vetjük egymás között a tapasztalatainkat, ajánljuk a fajtát, ami tavaly jól vizsgázott, s megbeszéljük, melyik az a társaság, amelyiknek csak gyéren kelt ki a magja, jobban tesszük hát, ha idén másik céggel próbálkozunk. Megnézzük az érvényességi időt is, aminek ez év végén jár le a „szavatossága”, még tavasszal elvethetjük. Azt azért nem árt tudni, hogy az egyes zöldségfajták magja mennyi ideig őrzi meg a csírázási képességét. A tasakokon például három évet is adnak a paszternák magjának, pedig a legtöbb szakember ezt csak egy évre taksálja, szerintük a kétéves magnak már csupán egy része kel ki. Nekem ugyan megmaradt tavalyról két tasak paszternákmagom 2023. decemberi lejárattal, el is fogom vetni, de sokkal sűrűbbre, mint a tavaly szedett szaporítóanyaggal teszem majd. Hasonlóan rövid ideig tart a lestyán, a feketegyökér, a sóska, a spárga és a kapor csírázási erélye. Ezekből a zöldségekből ajánlott a friss, tavaly szedett és minősített magot vásárolni. Ez persze a saját gyűjtésre is vonatkozik: a két-három éve rakosgatott kapormagról például már nyugodtan lemondhatunk. 

Az amúgy is nehézkesen kelő petrezselyemre külön figyeljünk: bár 2-3 évre becsülik a csírázási képességét, szomorú tapasztalat, hogy az egy évnél idősebb magnak rohamosan csökken a vitalitása. A sárgarépa edzettebb gyökérzöldség, de a 3-4 évnél öregebb maghoz se fűzzünk vérmes reményeket. Hasonló időt bír ki a zeller és a cékla, s a 3-4 évnél régebbi paprika- és a paradicsommag is öregnek számít, bár a tavalyi magbörzén a keszthelyi egyetem kutatóintézetének alkalmazottja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ génbankjából kínált sokéves, de fagyasztva tárolt magokat, amik aztán szép terméssel bizonyították, hogy nem ártott meg nekik a hibernálás. A kabakosok – az uborka, a sütő- és a spárgatök, a görögdinnye és a patisszon – jókora, láthatóan telt magja strapabíró, szedés után 6-8 év múlva is hajlandó kicsírázni, feltéve, ha érett termésből szedtük, vagyis, ha nem a zsengén leszedett tökből bányásztuk ki.

Összehasonlítva az otthon talált és az üzletben kínált magok árait, csak viszonylag enyhe emelkedés tapasztalható – valószínűleg a raktáron lévő tavalyi maradékkal hozakodtak elő. Az új, tavaly szedett magoknál bizonyára nagyobb lesz a drágulás. Amiből biztosan kell vennünk, alapos vizsgálat után ne tétovázzunk, szerezzük be, elvégre magunk mögött tudhatjuk már a tél felét. Jól értesült berkekből származó információ szerint a drágulás mellett ráadásul kiskerti vetőmagból is hiány várható…