Emelkedőben a sasok száma

Mindez nemcsak a hazánkban telelő ragadómadár-állomány növekedésének köszönhető, de annak is, hogy évről évre növekszik a megfigyelt területek száma, az idei akció e tekintetben is rekordot hozott. Az önkéntes megfigyelők között volt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András is, akinek segítségével áttekintettük az elmúlt hét közepén nyilvánosságra hozott összesített eredményeket.   

- Az Országos Sasszinkronnak nevezett első monitoring programot 2004-ben indította el a Magyar Madártani Egyesület azzal a szándékkal, hogy átfogó képet kapjunk a Magyarország területén telelő ragadozómadár állományról – foglalta össze röviden Lelkes András. – Az akció lényege, hogy azonos időpontban, az ország területét négyzethálószerűen lefedve, önkéntesek igyekeztek számba venni a sasokat, valamint a többi ragadozómadár fajt is. Azóta ezt a programot évről évre megismételjük, sőt, immár hatodik éve a szomszédos országok területeire is kiterjed, így ma már nemcsak országos, de Pannon-régiós sasleltár is készül. 

A természetvédelmi őr hozzátette, a sasszinkron sikere több összetevőn múlik. Egyrészt az önkéntes megfigyelők számán, hiszen minél többen csatlakoznak hozzá, annál nagyobb részét tudják lefedni az országnak. 2023-ban ugyan némileg kevesebb volt a megfigyelő, mint az eddigi csúcsévnek számító 2022-ben, ám az önkéntesek több feladatot vállaltak, amiatt az átvizsgált területek nagysága minden korábbi mértékek felülmúlt, mintegy 21.700 négyzetkilométert, azaz az ország területének közel 23 százalékát fedte le. A felmérések természetesen a legjobb élőhelyekre koncentráltak, ennek alapján elmondható, hogy sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét sikerült megfigyelni. Az eredményesség az időjárási körülményeken is múlik. A monitoring akció időpontjában ugyan nem volt nagyon hideg – ami azért lenne fontos, mert a sasok olyankor a könnyebben áttekinthető vizes élőhelyek környékére koncentrálódnak – ám viszonylag tiszta, köd- és csapadékmentes napokon zajlott az akció. 

- A résztvevők országosan összesen 1.113 rétisas, 660 parlagi sas, öt szirti sas, valamint 11 fekete sas megfigyelést rögzítettek – folytatta Lelkes András. - Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy egy-egy átmozgó példányt a felmérők több alkalommal is rögzíthettek egymáshoz közeli területeken, ezért a megfigyelések száma meghaladhatja a valódi egyedszámot. A madarászok ezúttal különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a sasok mellett 63 kerecsensólymot és 54 vándorsólymot is sikerült észlelni. Az akció sikerét mutatja továbbá, hogy a mind a 17 nálunk telelő ragadozómadár fajból sikerült észlelést feljegyezni, így összesen 9.849 megfigyelést rögzítettek a résztvevők. 

Zalában idén 34 réti sast láttak a monitoring program itteni résztvevői, többségüket a Kis-Balaton területén. Lelkes András azt mondja, biztos tudomásuk van arról, hogy a Mura térségében szintén élnek réti sasok, ott azonban most nem láttak. Vármegyénkben más sasfajok nem bukkantak fel, vándorsólymot, illetve kis sólymot azonban kettőt-kettőt is feljegyeztek. 

- A leggyakoribb hazai ragadozómadár az egerészölyv, e tekintetben Zala sem kivétel, ebből a fajból 242 példányt sikerült megfigyelnünk – sorolta tovább az adatokat. – Vörös vércse észlelés 31, kékes rétihéja 28, karvaly 11, barna réti héja és héja pedig négy-négy esetben történt. 

Lelkes András hozzátette: a réti sasok állományának alakulása megnyugtató, hiszen a XX. században majdnem kipusztultak ezek a madarak hazánk területén, negyven éve csupán 5-10 itt fészkelő párról volt tudomása a madarászoknak. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bár növekszik a sasállomány hazánk területén, de továbbra is rengeteg veszélynek, például szándékos mérgezésnek vannak kitéve ezek a sérülékeny madarak. A fészekből kirepülő fiókáknak a fele még mindig nem éri meg az ivarérett kort.