Fizikus szeretne lenne a csillagászati diákolimpiára készülő Horváth Zsóka

Öröm volt hallgatni Zsóka minden szavát, akinek már általános iskolás kora óta határozott elképzelése volt az életről: mivel nagyon szereti a reál tantárgyakat, nem kérdés, hogy matematikával, fizikával szeretne a későbbiekben foglalkozni. Most azt hihetnénk, hogy szülei noszogatására választotta ezt a pályát, pedig nem. Édesanyja gyógypedagógus, édesapja villamosmérnök végzettséggel rendelkezik, s talán titkon remélte, hogy két lánya nem humán területet választ. Nővére Pécsen orvosnak tanul, a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 11. évfolyamos tanulója pedig fizikusként tudja elképzelni magát a jövőben. Nehéz helyzetben van, minden természettudományos tantárgyat szeret, de mégiscsak választani kell majd közülük jövőre. Tudományos kísérletekre, tudományos áttörésre számít, nagyon motiválja, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben valamit letegyen az asztalra, például szívesen lenne kutatócsoport tagja, szeretné látni az erőfeszítések eredményét még életében. Bárhogy is lesz, érezhető, hogy céltudatossága és kitartásra minden bizonnyal eredményt hoz majd későbbi tevékenységében. A diáklány látja, minél többet tanul, annál jobban kiderül, mennyi ismeretlen terület van még a fizikában, számtalan felfedezés várat még magára. Szóba kerül továbbá, hogy az elmúlt években a fizikai Nobel-díjakat csillagászok hozták el leginkább.

– Azért iratkoztam be a nyolcosztályos gimnáziumba, mert tudtam, hogy itt magas színvonalú oktatást kapok, maximálisan felkészítenek a versenyekre – mondta a fiatal lány. – Ötödikes korom óta járok matematika vetélkedőkre. Engem inspirál a kihívás, a problémamegoldás. A fordulópont akkor volt, amikor megnyertem egy megyei fizika versenyt. Hetedikben kezdtem el komolyabban érdeklődni a fizika és a csillagászat iránt. Kaptam egy kisebb, amatőr távcsövet, azzal kísértem a bolygók és a Hold útját. Nyolcadikos koromban csatlakoztam a zalaegerszegi VEGA Csillagászati Egyesülethez, rendszeresen részt veszek a rendezvényeiken, a megfigyelőtáborokban. Csizmadia Szilárd elnök és Császár Kornél, valamint korábbi diákolimpikonok segítenek rendszeresen a felkészülésben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Zsóka a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia március végi magyarországi válogatóján, a Bakonybélben rendezett Athletica Galactica versenyen országos második helyezést ért el. Évek óta szorgalmasan készül a nemzetközi megmérettetésre, tavaly is részt vett a hazai válogatón. A mostani eredménynek köszönhetően a gimnazista lány kerettagja lett annak a csapatnak, melyből nyáron, több hónapig tartó felkészítés és mini diákolimpia után választják ki azt az öt főt, aki Magyarországot képviseli a Lengyelországban augusztus közepén rendezendő, angol nyelven zajló 17. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián. Néhány érdekesség még: 2019-ben Magyarország rendezte a 13. nemzetközi megmérettetést, amin 46 ország tehetséges diákjai versengtek. A csillagászati olimpia ötlete 2006-ban született meg Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország együttműködéséből. Az alapítók célja, hogy népszerűsítsék a csillagászatot és az asztrofizikát a fiatalok körében, valamint, hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már fiatal korban.

– Már hatodikos koromban hallottam erről a nemzetközi versenyről, nagyon vágytam arra, hogy egyszer kikerüljek, remélem, hogy idén sikerülni fog. Ötéves álmom válhatna valóra, mondhatjuk, nagyon közel vagyok hozzá. Tízen vagyunk, akikkel minden hónapban foglalkozik egy erre a célra összeállított szakmai csapat, az IOAA szakkör tagjai. Felkészítő hétvégék lesznek minden hónapban Budapesten, Baján és a Mátra-hegységben található Piszkés-tetőn. Emellett minden héten feladatsorokat kapunk, ezek eredményét együttesen pontozzák majd, lesz egy tábor és gyakorlásként Szlovénia-Magyarország-Horvátország között egy miniolimpia. Július közepén derül ki, hogy ki az az öt fő, aki utazhat. A nemzetközi megmérettetés nagyon motivál.

Szóba került természetesen, hogy milyen feladatokat kaptak a magyar válogatón.

– Idén sokan indultunk, egyre népszerűbb a verseny. Három iskolai forduló előzi meg az országos versenyt, kettő elméleti és egy adatfeldolgozási feladat. A legjobb 20-25 jut be a döntőbe. Az országos válogatóverseny komplex, hasonlít a nemzetközi diákolimpiához. Ez öt fordulóból áll: elméleti, adatfeldolgozási, megfigyelési, planetáriumi fordulóból, valamint csapatversenyből. A legfontosabb az elméleti rész, ami ötven százalékban számít bele a pontokba. A planetáriumi forduló idén a Pannon Csillagdában volt, ahol ugyancsak izgalmas és kreatív feladatokat kaptunk: a Marson jártunk, ahol a forgástengelyt határoztuk meg az égbolton, megnéztük, milyen csillagképeket láthatunk éjszaka, melyek azok, amiket az adott földrajzi szélességről sohasem látunk onnan. Ezen kívül kisbolygón utaztunk, miközben meg kellett határozni, mikor csapódunk be a Földbe. Személyes kedvencem egyébként a távcsöves megfigyelés. Hihetetlen élmény, amikor egy fényszennyezéstől mentes helyen felnézünk az égre, szabad szemmel észleljük a látványosabb mélyég objektumokat, illetve felfedezzük a csodálatos Tejutat. Úgy érzem tehát, hogy számtalan felfedezés vár még rám a csillagászat és a fizika területén.