Sziklaszirten magasodik Árva vára

Emlékszem, kamaszkorom egyik kedvenc olvasmánya volt Mikszáth Kálmán 1890-ben íródott reprint kiadása, amiben a magyar lovagvárak történetét mutatta be a kiváló publicista és író. Akkor még nem gondoltam volna, hogy cirka harminc év múltán személyesen járunk a magyar történelem egyik meghatározó helyszínén. Évente átlagosan mintegy 160 ezer turista keresi fel a várat, ami nem adja magát ma sem könnyen: a bejáratig 600 lépcsőfokot kell megmászni, hogy végül feljussunk a 112 méter magas sziklára épült várba.

„Árvát szóbeli hagyományok szerint a templomos lovagok építették. Az Anjouk alatt mint királyi vár nagyon meg volt erősítve. Aminthogy igen helyesen, mert akkoriban Lengyelországgal volt tömérdek galiba s Árvának nagy tekintélye volt, mint véghelynek… Erős és pompás sasfészek volt valamikor. Festések, faragványok, fényűzés nyomai láthatók több helyütt, amit különben is fel lehet tenni, hiszen Árva a hatalmas Thurzó-nemzetség lakóhelye volt I. Ferdinándtól kezdve. Mátyás e várba záratta 1484-ben Várdai Péter kalocsai érseket, aki mint szegény árva nem küzdte fel magát a díszes főpapi méltóságra. Innen a mondás, amelyet a krónikák Mátyás szájába adnak, hogy azt felelte volna az érsek kegyelemért esdő szavaira: "Arva fuisti Petre, arva eris et in Arva morieris". (Árva voltál Péter, árva leszel és árván halsz meg.) Ami csak azért nem történt meg, mert a rab ott az árvai várban túlélte a királyt s akkor szabadon engedték, de rostélyos börtönét mai napig is mutogatják…

Thurzó György nádor után fiúörökös nem maradt; ezért királyi adományt kapott, hogy leányaira kiterjesztheti az örökösödést. Árvát még most is az egykori Thurzó-leányok örökösei bírják. A lengyel betörések óta Árva alig látott ellenséget. Nyugodt élete volt a Thurzók alatt, azért is maradt meg mai napig is némileg épségben.” (Mikszáth Kálmán: Mesés várak, 1890).

A vár 1556-ban került a Thurzó család kezébe, az új birtokosok annak legnagyobb átalakítását valósították meg. 1611-ben Árva vára megkapta mai külsejét. 1670. december 4-én Árva várában hunyt el gróf Thököly István (1623–1670), aki támogatta a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvést. Thököly István volt az édesapja Thököly Imre (1657–1705) kuruc vezérnek. Thököly Imre csupán 13 éves volt apja halálakor, őt a család hívei kimenekítették a várból. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc sereg egyik szép diadala volt a vár bevétele.

„A 15. században Komorowsky Péter rablólovag tartotta 25 évig rettegésben a környéket. Mátyás király is csak pénzen tudta megszerezni a jól védhető erősséget… A vár folyamatosan lakott volt, ezért kerülhette el a várrombolási hullámot. 1800-ban hatalmas tűzvész pusztított itt. A vár állapotának megóvásáért Zichy Ödön és Pálffy József rengeteget tett. A várban megtekinthető helytörténeti, néprajzi és természettudományi múzeum. A várban őrzik a Thurzó-család levéltárát is” – olvasható a szarvasi Mini Magyarország makettpark oldalán. Ottani nyári látogatásunk alatt fogalmazódott meg a gondolat, hogy egyszer felkeressük ezt az erősséget.

A várban található múzeum egyébként Szlovákia legrégebbi közgyűjteménye, amit 1868-ban alapítottak. A tárlat változatos, s a magyar látogatóknak nagy segítség a vár történetét leíró mobilos applikáció, mi is ez alapján tájékozódtunk. Érdekesség, hogy a vár már a 20. század elején filmforgatás helyszíne (itt készült a Nosferatu című, Drakula gróf-ihlette film), később többször visszatértek ide a rendezők stábjaikkal.