Elromlott a kávéfőzőnk

Kivéve ma, amikor meglepetésére csak a szokott mennyiség fele folyt bele a csészébe. Szomorúan nézett rám, miután tegnap vízkőtlenítettem is a gépet, és sajnálattal tapasztalta, hogy nem segített semmit.

Emlékeimben megjelent az a kenyérpirító, amit még az első fizetésemből vettem karácsonyra a családnak, és ha jól emlékszem, a dobozban egy vastag használati kézikönyvvel együtt adták. Benne a részletes kezelési és tisztítási útmutató mellett leírás, hogy milyen hibára utalhat a kenyérpirító furcsa viselkedése (na persze az égő kenyér füstjén túl), és mi a teendő a hiba elhárításakor. A kávéfőzőnkhöz ilyen kézikönyvet már nem kaptunk, hiszen online manapság minden elérhető, egy indiai érthetetlen angolsággal kétperces YouTube videóban valóban mindent elmagyaráz.

A környezetszennyezés csökkentésének egyik legkézenfekvőbb módja az, ha gépeinket, eszközeinket minél tovább használatban tartjuk. Az elektromos hulladék (e-hulladék) mára a leggyorsabban növekvő hulladékforrás, és csak kevesebb, mint 40%-át hasznosítjuk újra. A leggyakoribb e-hulladék a mosógép, a villanytűzhely, a nyomtató, a villanycső és a porszívó. Ezek tipikusan Indiában, Afrikában és Kínában végzik szemétdombokon, ahol a további szelektálást sokszor gyermekekkel végeztetik.

Az Európai Unió Parlamentje tavaly novemberben elfogadta a ‘javításhoz való jog’ törvényét, vagyis arra kényszerítik a gyártókat, hogy egyszerűbben javítható eszközöket dobjanak piacra. Tartósabb termékeket gyártsanak - pl. 10 éves telefon -, ingyenes hozzáférést biztosítsanak a javítási és karbantartási információhoz, pótalkatrészekhez, vagy éppen a garanciákat terjesszék ki. Felmérések is visszaigazolták, hogy az emberek 77%-a szívesebben javítaná meg eszközeit új készülék vásárlása helyett.

Ausztriában a kormány 200 euróval támogatja a régi elektromos eszközök javítási költségét, így próbálják ösztönözni az állampolgárokat arra, hogy ne dobják ki elromlott készülékeiket, hanem javíttassák meg azokat. Franciaországban már 2 éve használják a termékek javíthatósági pontszámát, ami azt jelzi, hogy pl. fűnyírók, okostelefonok, mosógépek esetében mennyire könnyű szétszerelni a terméket, alkatrészt cserélni benne, vagy teljeskörű javítást végezni rajta.

Hollandia, Németország, Belgium és az Egyesült Királyság után tavaly decemberben Budapesten is megnyitott az első úgynevezett "repair cafe" vagyis ‘kézműves- és barkácsműhely' (világszerte közel 2,500 létezik). Ezek olyan közösségi pontok, ahol önkéntes szakemberek vagy éppen kíváncsi ‘bütykölős’ amatőrök segítenek azoknak, akik elhozzák otthonról az elromlott gépet, szerszámot, ruhát, játékot, biciklit, bútort, lámpát, és szeretnék megjavítani. A helyszínen rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és anyagok azoknak, akik közelebbről kívánják megismerni használati tárgyaik működését. És ha éppen nincs is elromlott háztartási gépük (nem tudok ilyen háztartásról), akkor is egy pohár kávé vagy tea mellett besegíthetnek másoknak, és megoszthatják egymással emlékezetes történeteiket.

Mi lenne, ha éppen Zalaegerszegen hoznánk létre a Dunántúl első ‘repair cafe’-ját?

De addig is édesapámnak gyorsan rendelek online egy új kávéfőzőt, egy olyat, aminek a javíthatósági pontszáma a maximum 10. Mert legközelebb már…

Szerző: Ihász Csilla